Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-15 / 258. (61.) szám
Gyula, 1937« november 16 kedd LX1X. évfolyam 261. szám tterkeaztSséf és kladéhlvatal Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben Ityola Városit áz-ntca 7 szám Főszerkesztő; 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon (iyela 32. DOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér Nézzük a dolgokat visszafelé Eddig csak arra szorítkoztunk ezeken a hasábokon, hogy a keresztény magyarság jól felfogott érdekében visszautasítottuk azokat a törekvéseket, vádakat, amelyeket a Nemzeti Egység és kormánya ellen szegezlek. Most azonban kíséreljük meg és nézzük a túloldal megvilágításában az ügyeket. Tegyük fel a kérdést: mit akarnak tehát azok, akik állandóan a jobboldali szélsőségek ellen ha dakoznak ? Mit kívánnak ők a kormánytól ? Előre bocsátjuk, hogy most figyelmen kívül hagyjuk azokat a rejtett célzatokat, í amelyek véleményünk szerint az ellenzéki törekvések mögött állanak. Most csak a célzatok jelentkezési formája alapján taglaljuk a bevallott ellenzéki asprációkat. Tehát kezdjük azzal, amit ^legrégebben és a legerősebben hangoztatnak : a titkos választójoggal. Követelik, mint olyan varázsszert, amelytől a magyarság minden problémájának a gyökeres megoldását várják. Már a Balkánon is túlhaladott álláspont — mondják — a nyílt szavazási rendszer. Ha a magyar nép fiai — folytatják tovább — elég érettek voltak ahhoz, hogy a harcterek poklában védelmezzék az országot, úgy elég érettek arra is, hogy megkaphassák a titkos szavazás jogát. Csupa szinigazság és azt a kormányzat is belátta és már készül is a törvény. A Nemzeti Egység kormánya valósítja meg azt, amit elődei elmulasztottak. Az viszont egészen természetes, hogy minden rétegében a nemzetnek, tehát a munkásosztályban is vannak olyan elemek, amelyeknek tulsulyraju- tása a nemzet érdekében nem engedhető meg. Intézményesen gondoskodni kell arról, hogy a magyarság sorsának intézésébe csak azok folyhassanak be, akik előtt csak a nemzet I boldogulása és előhaladása a mindenek fölött való cél. De talán még a titkos választójog követelésénél is hangosabb az a vád, amellyel a kormányt állítólagos jobbszélre való hajlása miatt illetik. Erősen kifogásolják azt, hogy a magyar külpolitika a parancsuralmi törekvések megvalósítását jelentő Róma—Berlin tengelyhez szabta külpolitikáját. Különösen a németországi nemzeti szocializmust tartják veszedelmesnek. A Hitlerizmus — igy hirdetik — nemcsak a demokráciát öli meg, nemcsak az egyéni, polgári és vallásszabadságot szünteti meg, miáltal a kereszténységnek (!) lesz legnagyobb ellensége, hanem a magyarság szempontjából minden idők legveszedelmesebb áramlata. Hiszen az Auslandsdeutschtum, az Ostraum fogalma nem jelent egyebet, mint hogy Németország a magáénak követeli mindazokat a külföldi területeket, amelyeken németek élnek. Tehát — szerintük — az egyetlen helyes magyar politika az, hogy a magyar külpolitika szakítson a Róma—Berlin tengellyel és orientálódjék a nyugati demokráciák : Fi anciaország, Csehszlovákia felé és keressen szorosabb együttműködést a Kis-En- tente államokkal. Mert ez azt jelenti, hogy Magyarország kiemelkedik abból a gazdasági izoláltságból, amelyben szerintük van és ez feltétlenül maga után vonná az ország gazdasági fellendülését. Magyarországnak ugyanis természetes kapcsolatai csak az utódállamokkal lehetnek. Mielőtt erre válaszolnánk, menjünk egynéhány évre vissza. Magyarország a szó leg- brutálisabb értelmében majdnem a megfojtásig szoros politikai és gazdasági elszigeteltségében élt. Hogy teljesen nem halt ki belőlünk az életerő, hogy a nemzet nem demora- lizálódott a teljes reményvesztésig, a minden mindegy eltompultságáig, abban oroszlánrésze volt a „nagy öreg“ Apponyi Albert gróf csodálatos zsenialitásának és nemzetközi tekintélyének. Lord Rothermere is erős mértékben járult hozzá, hogy a minket teljesen elnyomni akaró nyugati demokráciák és keleti szövetségeseik étvágya kielégítetlen maradt. Magyarország élete akkor tényleg vergődő vegetálás volt. Ilyen helyzetben jött segítségünkre Mussolini fasiszta Olaszországa. Nyíltan mellénk állt és messzehangzóan hirdette, hogy Magyarországgal igazságtalanul bántak és a trianoni békeszerződés igazságtalanságait revideálni kell. Ezzel megtört a jég gazdasági tekintetben is. A magyar termékek piacot találtak és olyan nyersanyagokhoz jutottunk hozzá, amelyeket megszerezni nem tudtunk az előtt. Ez a külpolitika természetszerűen maga után vonta a Németországgal való kapcsolatok keresését és a Róma—berlini tengely természet-, szerűen a magyar külpolitika irányát is megszabta. Ennek a külpolitikai vonalvezetésnek egyik eredménye a Jugoszláviával való viszonyunk javulása. Már most fogadjunk szót annak a ma gyarországi ellenzéknek, amelyik azt javasol ja, hogy szakítsunk eddigi külpolitikánkkal ? Ennek mindenekelőtt az volna az eredménye, hogy mindazt, amit eddig gazdasági és politikai téren úgy belpolitikai, mint külpolitikai viszonyban elértünk, fel kellene adnunk. Fel kellene pedig adnunk anélkül, hogy ellenértéket bármit is kapnánk, vagy legalább olyan ellenértéket, ami a magyarság érdekeit A gyulai Eucharisztikus Nap jelentőségének megfelelő pompával és a közönség széleskörű érdeklődése mellett folyt le. Délelőtt 10 órakor az anyatemplomban a szentmisét és szentbeszédet dr. Lindenberger János apostoli kormányzó tartotta. A hatóságok képviselőt és a hívek nagy számmal vettek részt. A vidékiek nagy része a kora délutáni órákban érkezett és zászlóik alatt egyenesen a göndöcskerti pavillonba vonultak. Naey számmal jöttek Orosházáról, Sarkadról, Újkígyósról, Endrédről. A doboziakat gróf Wenckheim Lajos 4 társzekéren küldte át az ünnepségre. A pavillont és a színházat zsúfolásig megtöltötte a közönség, akik — dacára a rossz időnek — egész az ünnepség végéig kitartottak. Az ünnepélyt dr. Lindenbergerap. korm. nyitotta meg, azután dr. Léber János az eljövendő Eucharisztikus Világkongresszusra hívta fel a gyulaiak figyelmét. Utána Kovács Sándor, az Actto Catolica főtitkára a Budapesten készülő kongresszus körül eddig szerzett tapasztalatairól számolt be. A közönség többször zajos tetszésnyilvánítással szakította félbe a népszerű szónokot. Ismételten megemlékeztünk már arról, hogy a Gyula Vezér Bajtársi Egyesület a Magyar Nemzetpolitikai Társasággal, a gyulai Urak Mária Kongregációjával, Kálvin János Társaság gyulai fiókjával karöltve december 5-én, 6-án és 7-én a magyar nemzet aktuális problémáinak megismertetése és megvitatása céljából Gyulai Diéta címen előadássorozatot rendez. Előadókul a legkülönbözőbb szolgálná. Egyetlen meggondolás elég arra, hogy ennek még a legtávolabbi óhajtását is elhárítsuk magunktól: Románia. Csehszlovákia a trianoni szerződés revízióját a legmerevebben ellenzik, tehát a velük való együttműködésnek első feltétele a revízióról örökidőkre való abszolút lemondás. Azonkívül ez a külpolitikai igazodás a Szovjettel való közelebbi érintkezést jelentené, ami egyértelmű volna a hamarosan elburjánzó bolsevizinusnak való szálláscsinálással. És most térjünk vissza arra, hogy a Hitlerizmus, a demokrácia, az egyéni és vallás- szabadság kiirtását jelenti. A tények azt mutatják, hogy Franciaországban egyre fokozódik a gazdasági zűrzavar, a személy- és vagyonbiztonság egyre bizonytalanabb, Oroszországban minden templomot bezártak, a lakosság másfélszáz milliója a legnagyobb nyomorban sínylődik egy felfegyverzett vékonyréteg terrorja alatt, a kivégzettek száma milliókra rúg, ma is minden nap százával vérzenek el az oroszok a cseka hóhérainak fegyverétől. Spanyolországban, ahol szintén a legmagasabb fokát érte el a nyugati demokrácia kivirágzása, az elképzelhetetlen borzalmak orgiája tombol. Pángermanizmust emlegetnek és a pánszlávizmus egyre megdöbbentőbb arányokat ölt. Ezzel szemben a nemzeti államokban rend, nyugalom, egyre fejlődő munkásjólét és abszolút vallásszabadság van, minden templom nyitva és személy- és vagyonbiztonság szilárdabb, mint bárhol. roly nyíregyházi igazgató főorvos, aki a katolikus világnézet mindenek fölött álló erejét mutatta be az Eucharisztia fényénél. Végül- dr. vitéz Márki Barna alispán, az egyházközség világi elnöke összetartásra szólította fel a gyulaiakat. A résztvevők számát 3000-en felül becsülik s ezek soraiban ott láttuk a város és. megye minden számottevő katolikus vezető férfiét. Debrecenből Ruffy Varga egyházközségi elnök és 3 tanácstag vett részt. A körmenetben, dacára a zuhogó esőnek, a közönség csaknem teljes számban felvonult. A templomban a hódolati imákat mély meghatottsággal mondották a férfiak, nők, leány- és férfiifjuság, valamint gyermekek képviselői. Az imákat Farkas István s. lelkész tolmácsolta a szószékről. A nap végső grogramja a Katolikus Polgári Körben tartott vacsora volt, amelyen a bejött vidéki és helybeli hitvalló férfiak tartottak ismerkedést. Ezen felszólaltak br. Apor plébános, Márky alispán, az apostoli kormányzó és még többen. A nagysikerű rendezés a Tanczik Lajos ny. rendőrfőnanácsos és a rendezögárda érdeme. felfogások képviselőit kérték fel. Hangsúlyozza azonban a rendezőség, hogy az előadás- sorozatoknak semmiféle pártpolitikai célzata nincs és semmiféle ilyen természetű propagandát kifejteni nem akar. Szigorúan tudományos szempontok érvényesülnek az egyes kérdések megtárgyalásánál. Az előadásokat vita követi, melynek keretében előre felkért és az előadást követőleg jelentkező hozzászólók fogják íme a helyzet mérlege : válasszunk ! Ezrek vonultak fel a gyulai Eucharisztikus Napra Közben megérkezett dr. Korompay KáNagyjelentőségű kulturális esemény lesz a Gyulai Diéta
