Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-15 / 258. (61.) szám
2 BÉKÉS 1937 november 16 a felvetett problémát megvitatni. Eddig alábbi előadók vállalták előadás tartását: a Nem- zetpolitikai Társaság elnöke, dr. János Áron, aki a magyar földkérdésről tart előadást; a Külpolitikai Társaság részéről dr. Vály Ferenc, egyetemi magántanár, aki a magyar egyetemeket képviselte a csehek elleni perben Genfben és a pert mégis nyerte, a kisebbségi kérdésről ad elő; a külpolitikai helyzetképről és a külpolitikai közvéleményről adnak elő dr. Kürthy Sándor és dr. Drucker György ; a Dunamedence problémáját ismerteti dr. Pongrácz Kálmán, Veres Péter iró pedig a magyar parasztság közösségi szelleméről tart előadást. Az előadások 5-én, vasárnap délelőtt kezdődnek és kedden estig tartanak folytatólagosan. A Diéta rendezősége meghívja a város közönségét és az összes ifjúsági egyesületeket és azzal a kéréssel fordul Gyula város közönségéhez, hogy akinek módjában van, legyen szives a fővárosból és más egyetemi városokból hallgatókként a Diétára érkező egyetemi hallgatók közül egyet-egyet vendégéi látni, amivel a Diéta ügyének nagy szolgálatot tennének, és lehetővé tennék, hogy minél többen jöjjenek Gyulára. Akik hajlandók a rendezőségnek ezen a téren segítségére sietni, legyenek szívesek ezt a készséget a rendezőségnek Árpád-utca 3. szám alatt bejelenteni. Hiszük, hogy ez a nagy kulturális jelentőségű előadássorozat Gyulán megfelelő láto- gatottságu lesz, amennyiben ritkán adódik városunk közönsége számára olyan alkalom ezeknek a kérdéseknek alapos megismerésére, mint ez lesz. Képek az Igazság Csarnokából A kora novemberi esős napok egyik délelőttjén a gyulai kir. törvényszék emeleti biró- szobájában tartotta meg a büntető fellebviteli tanács Szakolczay elnöklete mellett nyilvános ülését. A vádlottak padjául szolgáló széken az egyik gyulai szabómester ül s amint dr. Csa- táry László előadó biró szép sorjában elmondja, hatóság előtti rágalmazással van a majsz- ter uram vádolva, mert a gyulai ügyvédi kar egyik fiatalabb tagját egy a szegedi ügyvédi kamarához intézett beadványában azzal vádolja meg, hogy tőle jogtalanul követelt különböző összegeket s ingatlanára jogtalanul kebelezett be vérehajtási zálogjogot. A járásbíróság ezért 50 pengő pénzbüntetésre Ítélte a szabót, aki nem érezte magát bűnösnek és ezért fellebbezett. Szakolczay elnök kérdezi a vádlottólj: — Hogy tudott ilyen alaptalan dolgokat Írni az ügyvéd úrról ? A szabómester nem mozdul helyéről. Az ügyvéd felvilágosítja az elnököt, hogy a szabómester süket, nagy szót hall. Erre az elnök magához inti. Az felkel a székről, s kezével a füléhez tölcsért formálva közelhajol a bíróhoz, aki erős hangon megismétli fenti kérdé sét. Erre a szabónk hosszú mesébe kezd arról, hogy az ügyvéd őt üldözi, ellenére tör és a többi. Az elnök megállítja a panaszáradatot s belekiáltja a vádlott fülébe: — Miért irt alaptalan dolgot a feljelentésbe? — Nem én Írtam azt kérem — mondja a süket mester. — Hát ki ? faggatja tovább. — Egy ügyvéd kérem, válaszolja a szabó, — annak pedig csak tudni kellett volna, hogy mit szabad írni és mit nem. Amikor ez a kijelentés elhangzott, a sértett ügyvéd felláll s kéri a bíróságot, függesszék fel a szabó büntetését 3 évi próbaidőre, mert belátja, hogy azt félre vezették. A jelenlevő ügyész sem hagyja annyiba a dolgot, megkérdi a vádlottól: — Ki irta magának azt a fellebbezést ? — Hát kérem X. Y. ügyvéd ur. Öt pengőt is fizettem az írásért. Itt az egyik gyulai volt ügyvéd nevét mondotta be, akit nem régen büntettek meg zugirászat féléért. A bíróság rövid tanácskozás után az első- biróság ítéletét helybenhagyta, de a büntetés végrehajtását a belátó ügyvéd kéréséhez képest próbaidőre felfüggesztette. Szabónk azonban nem várta be az Ítéletet, hanem a tanácskozás szünetjében, mint aki jól végezte dolgát, elballagott szépen haza abban a biztos tudatban, hogy a tekintetes Törvényszék méltányolva védekezését valószínűleg felmentette őt. Nyilatkozat A „Magyar Alföld“ citnü helyi lap születése óta több alkalommal foglalkozott ízléstelen, durva módon személyemmel. Mivei az eddigi támadásokban, mint a Nemzeti Egység gyulai szervezetének elnökét igyekezett olvasóközönsége előtt ellenszenvessé tenni, de becsületemben nem érintett, azokon túltettem magam, nem válaszoltam, abban a feltevésben, hogy engem, — ki e városban születtem, állandóan itt éltem és élek — Gyula város igen tisztelt lakossága jól ismer. Varosunk közönsége előtt nyíltan áll az, hogy immár harmadik évtizedes közéleti tevékenységem alatt olyat nem tettem, mellyel a tisztesség ellen vétettem volna, ezért biztos voltam abban, hogy Gyula város közönsége a jórészt idegenből idetelepedett egyének által irányított lap ízléstelen közléseit a maga értékére szállítja le. E lap a szombaton megjelent 91 számában a „Szerkesztő Ur kérem,“ és „Likvidálni kell a Pfaff és Schneider klikket“ c. közleményeiben ismét foglalkozik személyemmel és a nyilvánosság előtt valótlan állításaival becsületemre tör. Ezért ez alkalommal a felém do bott kesztyűt felveszem, a bűnvádi eljárást az egyéni tisztességemben és becsületemben ért rágalmazó kitételekért a lap ellen megindítom és alkalmat adok arra, hogy állításait bíróság előtt bizonyítsa. Addig is, mig a bíróság ebben az ügyben ítéletet hoz, kijelentem 1. Vermes Ernő szerkesztő úrral, bár érdekében a Magyar Alföld jelenlegi tulajdonosa, Tábor (Trenkó) József ur többször is járt irodámban, 1933. óta nem beszéltem. 2. Klavács Antal ügyében senkivel nem beszéltem. Klavácsot, ki annak idején a Pfaff és Schneider cégnél igen hosszú ideig, mint előmunkás dolgozott, — példás szorgalmú, becsületes munkásembernek ismerem, ma is annak tartom, eltávolítása érdekében senkivel nem szövetkeztem. Úgy tudom a város vezetőségének felhívására Pfaff Ferenc ur ajánlotta a városnak, mint igen megfelelő és megbízható embert. Az egész Klavács-ügyből a lap megjelenéséig annyit tudtam, hogy f. év ! október havában egy este Klavács megjelent lakásomon és elpanaszolta, hogy Magyari helyettes városgazda miként viselkedik vele szemben és milyen nyilatkozatot tett. Panaszára kijelentettem, hogy nekem semmi okom nincs arra, hogy ellene bármit is tegyek és nem is tettein. 3. Pfaff- és Schneider-klikk nincs. Soha, mióta a közélet terén tevékenységet fejtek ki, egyetlen városi tisztviselőt sem hivatalában, sem baráti érintkezésben nem kértem arra,, hogy bármilyen ügyet a saját meggyőződése ellen, az én kívánságomnak megfelelően intézzen el. Működésemet kizárólag a bizottsági üléseken és közgyűléseken a nyilvánosság előtt fejtettem ki. A város közügyeinek intézésére másként, mint felfogásomnak a közgyűlésen vagy egyes bizottságokban való kifejtésével, befolyást nem gyakoroltam, erőszakot alkalmazó klikk létezéséről tudomásom nincs, ilyenben részt nem vettem, destruktiv munkát nem végeztem. 4. Minthogy Klavácsot, ha rajtam állana, nem eltávolitanám, hanem megtartanám, az az állítás, hogy az volna a kívánságom, hogy helyére német ember állittassék, magától elesik. Itt meg kell, hogy jegyezzem, bár magam is németszármazásu vagyok, nem ismerek itteni német és magyar közötti különbséget, ténykedéseimben ez soha nem volt fellelhető és ez az állítás nem egyéb a nemzetiségi kérdés erőszakolásáuál. Érthetetlen, mi szükség van arra, hogy ilyen ügyekkel kapcsolatban nemzetiségi kérdést vessen fel egy lap, mely azt állítja magáról, hogy a közvéleményt képviseli ? Ezek az Ízléstelen támadások és beállítások, mind a városi ügyészi állás betöltésével vannak összefüggésben és történnek azért, bogy egyrészt az egyik pályázó, dr. Pogány József ellen hangolják a képviselőtestület igen tisztelt tagjait, másrészt pedig engem igyekeznek úgy feltüntetni, mint aki dr Pogány József melletti állásfoglalásommal reá akarom kényszeríteni megválasztását a város képviselőtestületére. Itt csupán a város képviselő- testületének igen tisztelt tagjaihoz intézem kérésemet és hívom fel figyelmüket arra, hogy maguk ítéljék meg e támadó cikkeknek az értékét abból, hogy hány képviselőtestületi tagot kértem arra, hogy Pogány József megválasztása érdekében támogassák törekvésemet ? A választást bízzuk nyugodtan Gyula város érdemes képviselőtestületére, az holnap eldönti a kérdést, mégpedig teljes bizonyossággal mindenben a közérdeknek megfelelően. Ezért nincs szükség Ízléstelenül, tisztes polgárok becsületét érintő támadásokkal bármily irányban a valóságnak meg nem felelő közlésekkel hangulatot kelteni. Mint már jeleztem, rágalmazás és becsületsértés miatt a lap ellen a feljelentést megteszem. Gyula, 1937. november hó 15. Schneider Mátyás építőmester. Névváltoztatások szabályozása A m. kir. belügyminiszter újraszabályozta a névváltozások kérdését, illetve 50.629—1937. II. a sz. rendeletében kimondotta, hogy ezentúl nem lehet névmagyarosítások alkalmával kettős név használatának engedélyezését kérni, akár olyan kettős nevet akar valaki használni, amelynek egyik tagja idegen hangzású, akár pedig olyant, amelynek mindkét tagja magyaros. Az ilyen névváítozási kérelmek azzal adandók vissza, hogy a folyamodó válaszszón magának más engedélyezhető egyes nevet. A vármegyék alispánjai pedig a rendelet értelmében utasítják a törvényhatóságuk területéhez tartozó községek elöljáróságait és városok polgármestereit, hogy a névmagyaro- sitási ügyben hozzájuk fordulókat figyelmeztessék, hogy kettős nevek iránt ne terjesszenek elő kérelmeket, mert azok úgy sem teljesíthetők. Mennyi bor terem Gyulán? Gyula megyei város fogyasztási adóhiva- i tálának kimutatása szerint a város területén az 1935. évben 329, 1936-ban 3975, ez évben 2664 hektoliter bor termett. Az idei jó termésviszonyokat a késő nyári — szeptember eleji nagy jégverés nagyban befolyásolta és úgy minőségileg, mint mennyiségileg messze alatta maradt az elmúlt évi eredménynek. Az elmúlt évről 672 hektoliter ó borkészletet jelentettek be. A Gyulán termelt bor legnagyobb részét maga a termelő fogyasztja el. A kereskedelembe kerülő bor legnagyobb részét más vidékről, különösen Szeged, Kiskunhalas, Kecskemét és Cegléd környékéről hozzák be. A fogyasztási adó alá kerülő bormennyiség évről-évre csökkenő tendenciát mutat. Természetesen ezzel párhuzamosan kevesbedik a fogyasztási adó jövedelem a borból. Három év pontos statisztikáját az alábbi táblázat adja, amely szerint fogyasztás alá került 1934. évben 3403’37 hektoliter bor 1935 „ 3250-1936 „ 2852-35 A borfogyasztási adó bevétel a következőkép alakult: 1934. évben 31.207 P. 93 fill. 1935 „ 29.188 „ 09 „ 1936 „ 25.724 „ — . Kovács Sándor zongorahangoló november hónapban városunkba érkezik. Előjegyzéseket felvesz Dobay János könyvkereskedése. 1—x 7 xi.k, cs
