Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-11-15 / 258. (61.) szám

2 BÉKÉS 1937 november 16 a felvetett problémát megvitatni. Eddig aláb­bi előadók vállalták előadás tartását: a Nem- zetpolitikai Társaság elnöke, dr. János Áron, aki a magyar földkérdésről tart előadást; a Külpolitikai Társaság részéről dr. Vály Ferenc, egyetemi magántanár, aki a magyar egyete­meket képviselte a csehek elleni perben Genfben és a pert mégis nyerte, a kisebb­ségi kérdésről ad elő; a külpolitikai hely­zetképről és a külpolitikai közvélemény­ről adnak elő dr. Kürthy Sándor és dr. Drucker György ; a Dunamedence problémáját ismerteti dr. Pongrácz Kálmán, Veres Péter iró pedig a magyar parasztság közösségi szel­leméről tart előadást. Az előadások 5-én, va­sárnap délelőtt kezdődnek és kedden estig tartanak folytatólagosan. A Diéta rendezősége meghívja a város közönségét és az összes ifjúsági egyesületeket és azzal a kéréssel fordul Gyula város közön­ségéhez, hogy akinek módjában van, legyen szives a fővárosból és más egyetemi városok­ból hallgatókként a Diétára érkező egyetemi hallgatók közül egyet-egyet vendégéi látni, amivel a Diéta ügyének nagy szolgálatot ten­nének, és lehetővé tennék, hogy minél többen jöjjenek Gyulára. Akik hajlandók a rendező­ségnek ezen a téren segítségére sietni, legye­nek szívesek ezt a készséget a rendezőségnek Árpád-utca 3. szám alatt bejelenteni. Hiszük, hogy ez a nagy kulturális jelen­tőségű előadássorozat Gyulán megfelelő láto- gatottságu lesz, amennyiben ritkán adódik vá­rosunk közönsége számára olyan alkalom ezek­nek a kérdéseknek alapos megismerésére, mint ez lesz. Képek az Igazság Csarnokából A kora novemberi esős napok egyik dél­előttjén a gyulai kir. törvényszék emeleti biró- szobájában tartotta meg a büntető fellebviteli tanács Szakolczay elnöklete mellett nyilvános ülését. A vádlottak padjául szolgáló széken az egyik gyulai szabómester ül s amint dr. Csa- táry László előadó biró szép sorjában elmondja, hatóság előtti rágalmazással van a majsz- ter uram vádolva, mert a gyulai ügyvédi kar egyik fiatalabb tagját egy a szegedi ügyvédi kamarához intézett beadványában azzal vádolja meg, hogy tőle jogtalanul követelt különböző összegeket s ingatlanára jogtalanul kebelezett be vérehajtási zálogjogot. A járásbíróság ezért 50 pengő pénzbüntetésre Ítélte a szabót, aki nem érezte magát bűnösnek és ezért felleb­bezett. Szakolczay elnök kérdezi a vádlottólj: — Hogy tudott ilyen alaptalan dolgokat Írni az ügyvéd úrról ? A szabómester nem mozdul helyéről. Az ügyvéd felvilágosítja az elnököt, hogy a szabó­mester süket, nagy szót hall. Erre az elnök magához inti. Az felkel a székről, s kezével a füléhez tölcsért formálva közelhajol a bíró­hoz, aki erős hangon megismétli fenti kérdé sét. Erre a szabónk hosszú mesébe kezd arról, hogy az ügyvéd őt üldözi, ellenére tör és a többi. Az elnök megállítja a panaszáradatot s belekiáltja a vádlott fülébe: — Miért irt alaptalan dolgot a feljelen­tésbe? — Nem én Írtam azt kérem — mondja a süket mester. — Hát ki ? faggatja tovább. — Egy ügyvéd kérem, válaszolja a szabó, — annak pedig csak tudni kellett vol­na, hogy mit szabad írni és mit nem. Amikor ez a kijelentés elhangzott, a sértett ügyvéd felláll s kéri a bíróságot, füg­gesszék fel a szabó büntetését 3 évi próbaidőre, mert belátja, hogy azt félre vezették. A jelenlevő ügyész sem hagyja annyiba a dolgot, megkérdi a vádlottól: — Ki irta magának azt a fellebbezést ? — Hát kérem X. Y. ügyvéd ur. Öt pengőt is fizettem az írásért. Itt az egyik gyulai volt ügyvéd nevét mondotta be, akit nem régen büntettek meg zugirászat féléért. A bíróság rövid tanácskozás után az első- biróság ítéletét helybenhagyta, de a büntetés végrehajtását a belátó ügyvéd kéréséhez ké­pest próbaidőre felfüggesztette. Szabónk azonban nem várta be az Ítéle­tet, hanem a tanácskozás szünetjében, mint aki jól végezte dolgát, elballagott szépen haza abban a biztos tudatban, hogy a tekintetes Törvényszék méltányolva védekezését valószí­nűleg felmentette őt. Nyilatkozat A „Magyar Alföld“ citnü helyi lap szü­letése óta több alkalommal foglalkozott ízlés­telen, durva módon személyemmel. Mivei az eddigi támadásokban, mint a Nemzeti Egység gyulai szervezetének elnökét igyekezett ol­vasóközönsége előtt ellenszenvessé tenni, de becsületemben nem érintett, azokon túltettem magam, nem válaszoltam, abban a feltevés­ben, hogy engem, — ki e városban születtem, állandóan itt éltem és élek — Gyula város igen tisztelt lakossága jól ismer. Varosunk közönsége előtt nyíltan áll az, hogy immár harmadik évtizedes közéleti tevékenységem alatt olyat nem tettem, mellyel a tisztesség ellen vétettem volna, ezért biztos voltam ab­ban, hogy Gyula város közönsége a jórészt idegenből idetelepedett egyének által irányított lap ízléstelen közléseit a maga értékére szál­lítja le. E lap a szombaton megjelent 91 számá­ban a „Szerkesztő Ur kérem,“ és „Likvidálni kell a Pfaff és Schneider klikket“ c. közlemé­nyeiben ismét foglalkozik személyemmel és a nyilvánosság előtt valótlan állításaival becsü­letemre tör. Ezért ez alkalommal a felém do bott kesztyűt felveszem, a bűnvádi eljárást az egyéni tisztességemben és becsületemben ért rágalmazó kitételekért a lap ellen megindítom és alkalmat adok arra, hogy állításait bíróság előtt bizonyítsa. Addig is, mig a bíróság ebben az ügy­ben ítéletet hoz, kijelentem 1. Vermes Ernő szerkesztő úrral, bár ér­dekében a Magyar Alföld jelenlegi tulajdonosa, Tábor (Trenkó) József ur többször is járt iro­dámban, 1933. óta nem beszéltem. 2. Klavács Antal ügyében senkivel nem beszéltem. Klavácsot, ki annak idején a Pfaff és Schneider cégnél igen hosszú ideig, mint előmunkás dolgozott, — példás szorgalmú, becsületes munkásembernek ismerem, ma is annak tartom, eltávolítása érdekében senkivel nem szövetkeztem. Úgy tudom a város veze­tőségének felhívására Pfaff Ferenc ur ajánlot­ta a városnak, mint igen megfelelő és meg­bízható embert. Az egész Klavács-ügyből a lap megjelenéséig annyit tudtam, hogy f. év ! október havában egy este Klavács megjelent lakásomon és elpanaszolta, hogy Magyari he­lyettes városgazda miként viselkedik vele szemben és milyen nyilatkozatot tett. Pana­szára kijelentettem, hogy nekem semmi okom nincs arra, hogy ellene bármit is tegyek és nem is tettein. 3. Pfaff- és Schneider-klikk nincs. Soha, mióta a közélet terén tevékenységet fejtek ki, egyetlen városi tisztviselőt sem hivatalában, sem baráti érintkezésben nem kértem arra,, hogy bármilyen ügyet a saját meggyőződése ellen, az én kívánságomnak megfelelően intéz­zen el. Működésemet kizárólag a bizottsági üléseken és közgyűléseken a nyilvánosság előtt fejtettem ki. A város közügyeinek inté­zésére másként, mint felfogásomnak a köz­gyűlésen vagy egyes bizottságokban való ki­fejtésével, befolyást nem gyakoroltam, erősza­kot alkalmazó klikk létezéséről tudomásom nincs, ilyenben részt nem vettem, destruktiv munkát nem végeztem. 4. Minthogy Klavácsot, ha rajtam állana, nem eltávolitanám, hanem megtartanám, az az állítás, hogy az volna a kívánságom, hogy helyére német ember állittassék, magától ele­sik. Itt meg kell, hogy jegyezzem, bár magam is németszármazásu vagyok, nem ismerek it­teni német és magyar közötti különbséget, ténykedéseimben ez soha nem volt fellelhető és ez az állítás nem egyéb a nemzetiségi kér­dés erőszakolásáuál. Érthetetlen, mi szükség van arra, hogy ilyen ügyekkel kapcsolatban nemzetiségi kér­dést vessen fel egy lap, mely azt állítja ma­gáról, hogy a közvéleményt képviseli ? Ezek az Ízléstelen támadások és beállí­tások, mind a városi ügyészi állás betöltésé­vel vannak összefüggésben és történnek azért, bogy egyrészt az egyik pályázó, dr. Pogány József ellen hangolják a képviselőtestület igen tisztelt tagjait, másrészt pedig engem igyekez­nek úgy feltüntetni, mint aki dr Pogány Jó­zsef melletti állásfoglalásommal reá akarom kényszeríteni megválasztását a város képvi­selőtestületére. Itt csupán a város képviselő- testületének igen tisztelt tagjaihoz intézem ké­résemet és hívom fel figyelmüket arra, hogy maguk ítéljék meg e támadó cikkeknek az ér­tékét abból, hogy hány képviselőtestületi ta­got kértem arra, hogy Pogány József megvá­lasztása érdekében támogassák törekvésemet ? A választást bízzuk nyugodtan Gyula vá­ros érdemes képviselőtestületére, az holnap eldönti a kérdést, mégpedig teljes bizonyos­sággal mindenben a közérdeknek megfelelően. Ezért nincs szükség Ízléstelenül, tisztes polgárok becsületét érintő támadásokkal bár­mily irányban a valóságnak meg nem felelő közlésekkel hangulatot kelteni. Mint már jeleztem, rágalmazás és becsü­letsértés miatt a lap ellen a feljelentést meg­teszem. Gyula, 1937. november hó 15. Schneider Mátyás építőmester. Névváltoztatások szabályozása A m. kir. belügyminiszter újraszabályozta a névváltozások kérdését, illetve 50.629—1937. II. a sz. rendeletében kimondotta, hogy ezen­túl nem lehet névmagyarosítások alkalmával kettős név használatának engedélyezését kérni, akár olyan kettős nevet akar valaki használ­ni, amelynek egyik tagja idegen hangzású, akár pedig olyant, amelynek mindkét tagja magyaros. Az ilyen névváítozási kérelmek az­zal adandók vissza, hogy a folyamodó válasz­szón magának más engedélyezhető egyes ne­vet. A vármegyék alispánjai pedig a rendelet értelmében utasítják a törvényhatóságuk te­rületéhez tartozó községek elöljáróságait és városok polgármestereit, hogy a névmagyaro- sitási ügyben hozzájuk fordulókat figyelmez­tessék, hogy kettős nevek iránt ne terjessze­nek elő kérelmeket, mert azok úgy sem tel­jesíthetők. Mennyi bor terem Gyulán? Gyula megyei város fogyasztási adóhiva- i tálának kimutatása szerint a város területén az 1935. évben 329, 1936-ban 3975, ez évben 2664 hektoliter bor termett. Az idei jó termés­viszonyokat a késő nyári — szeptember eleji nagy jégverés nagyban befolyásolta és úgy minőségileg, mint mennyiségileg messze alatta maradt az elmúlt évi eredménynek. Az elmúlt évről 672 hektoliter ó borkészletet jelentet­tek be. A Gyulán termelt bor legnagyobb részét maga a termelő fogyasztja el. A kereskede­lembe kerülő bor legnagyobb részét más vi­dékről, különösen Szeged, Kiskunhalas, Kecs­kemét és Cegléd környékéről hozzák be. A fogyasztási adó alá kerülő bormennyi­ség évről-évre csökkenő tendenciát mutat. Természetesen ezzel párhuzamosan kevesbedik a fogyasztási adó jövedelem a borból. Három év pontos statisztikáját az alábbi táblázat adja, amely szerint fogyasztás alá került 1934. évben 3403’37 hektoliter bor 1935 „ 3250-­1936 „ 2852-35 A borfogyasztási adó bevétel a követke­zőkép alakult: 1934. évben 31.207 P. 93 fill. 1935 „ 29.188 „ 09 „ 1936 „ 25.724 „ — . Kovács Sándor zongorahangoló november hónapban városunkba érkezik. Előjegyzéseket felvesz Dobay János könyvkereskedése. 1—x 7 xi.k, cs

Next

/
Thumbnails
Contents