Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-14 / 257. (60.) szám
Gyula, 1937. november 14 vasárnap LXIX. évfolyam 260. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal toiyiiia Városház-utca 7 szám Telelou Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő ; DOBAY FERENC Előfizetés egy hóra helyben 3.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Legyünk méltók önmagunkhoz Egy nemzet társadalma nem áll egy síkon mozgó rétegekből. A különböző foglalkozási ágak egymástól sokszor nagyon eltérő kulturáltságu rétegeket termelnek ki. A mai nemzettársadalmak életében az egybefíiző kapocs, az egyhangolásuvá tevő kulcs a nemzeti élet erkölcsi átitatottsága. Ez az erkölcs nemcsak valláserkölcsi, hanem társadalmi és közéleti erkölcs is kell legyen. Ennek az erkölcsi átitatottságnak meg kell nyilatkoznia mindig és mindenütt úgy a nemzet kollektiv, mint az egyén megnyilatkozásaiban is. Nem beszélhetünk itt természetesen külön egyéni és külön nemzeti, társadalmi, vagy osztály- erkölcsről, mert az erkölcs egy. Csak akkor boldogulhat egy ország, ha a morális érzés valósággal nemzeti, faji tulajdonság lesz. A Magyarországon uralomra jutott liberális gazdasági rendszerben a profit fogalma kerekedett felül és minden más felett érvényesülve vajmi gyakran esett erkölcsi tekintetben kifogás alá. A bellum omnium contra omnes elvére helyezkedve könyörtelenül irtották ki az anyagilag gyengébbeket, de nem utolsó sorban azért, hogy a verseny fékjétől megszabadulva úgy a termelés, mint a fogyasztás tekintetében a maguk határtalan nyerészkedési vágyát szolgálhassák. Addig fajult a dolog, hogy bizonyos foglalkozási ágak elvesztették azt a megbecsülést és azt a társadalmi rangsort, amely őket gazdasági jelentő ségüknél fogva méltán megilletné. Ez a túlhajtott profithajhászat párosulva a morális gát, az erkölcsi kényesség érzetének teljes hiányával a nemzeti vagyoneloszlást is károsan befolyásolta a magyarság rovására így eljutottunk odáig, hogy gazdasági beállítottságunk sok tekintetben nemzetellenesnek volt mondható. Ha a magyarság továbbra is megmaradt volna ezekkel a kérdésekkel szemben az eddigi szinte érthetetlen indolencia álláspontján, egy napon arra ébredtünk volna, hogy Magyarország legértékesebb elemei koldusokká váltak volna és gazdasági rabszolgái lettek volna azoknak, akik ridegen számítva, könyörtelenül gázoltak át mindenen és mindenkin, ami és aki céljaik megvalósítását bármitekintetben akadályozhatta volna. Itt lett volna a magyar gazdasági élet a magyarság sírásójává. Ezt a jelenséget meglátták azok, akik nyitott szemmel figyelik a magyar nemzeti élet jelenségeit. Hatalmas és nehéz munkára vállalkoztak, amikor a nagy vagyonok minden erejével szembefordulva elsősorban nem anyagi, hanem erkölcsi alapokra helyezkedve akarták és akarják megvívni a magyarságnak ezt a valóban életjelentőségü nagy küzdelmét. Megalakították a Baross Szövetséget. Tudták azt, hogy nagy feladatra vállalkoznak. Tisztában voltak azzal is, hogy a szembenálló igen hatalmas erők mindent megkísérelnek, hogy ezt a vállalkozást, ha lehet, még csirájában elfojtsák. Számoltak azzal hogy a kezdet nehézségei sokáig tartanak, hogy csak hosszas kitartással, sokszor összeszoritott fogakkal végzendő, néha szizifuszinak látszó, újból és újból elölről kezdendő munkával fogják a gazdasági talaj egy-egy barázdáját a magyarság számára visszahódíthatni. Tudják azonban a szótárukból a csüggedést és kicsinyhitüsé- get száműzni. Nem a maguk, hanem a magyar nemzet számára akartak és akarnak eredményeket elérni. A magyarság jövőjét akarják biztosítani még akkor is, ha egyesek közülök összeroskadnának a nagy munka terhe alatt. A magyar szalmaláng helyett oltha- tatlan, erős tűz lobog lelkűkben. Vissza akarják vezetni a magyart azokra a területekre, ahol egykor ő élt, dolgozott, vissza akarja emelni a közéleti és gazdasági erkölcsöt arra az emelvényre, ahonnan nem a magyarság döntötte le. Vissza akarják állítani a magyar gazdasági életben a bizalmat. Tisztességes munkának tisztességet és megbecsülést akarnak szerezni. Magyaroknak akarja látni azokat is, akik az ipar és kereskedelem bármely ágában keresik megélhetésüket. A termelőt és a fogyasztót rá akarják eszm éltetni arra, hogy közös az érdekük, hogy egymásra vannak utalva. Be akarják bizonyítani, hogy lehet ipari és kereskedelmi kultúra magyar nemzeti alapon is, sőt, hogy Magyarországon csakis azon az alapon lehet. Ebbe a munkába akar belekapcsolódni a gyulai keresztény nemzeti erkölcsi alapon álló kereskedő- és iparostársadalom. Ráeszmélt arra, hogy a saját érdekei egybeforrtak nemzete és hazája érdekeivel. Tudatára jutott annak, hogy a saját helyét a nap alatt csak mint magyar és csak a krisztusi erkölcsi elvek alapján állva tudja biztosítani. Nem támadva, hanem dolgozva akar érvényesülni. Azt azonIsmételten megemlékeztünk már arról, hogy a Király Mozgószinházban november 17- én jótékonycélu előadások lesznek. Mindahá- rom előadás teljes jötedelme jótékony célt szolgál. Az előadások kezdete délután negyed öt, este háromnegyed 7 és háromnegyed 9 órakor leszA mozgószinbáz vezetősége áldozatkészen bocsátotta rendelkezésre a színházat és bizonyosra vesszük, hogy Gyula város közönsége készséggel siet a nemes cél támogatására, annál is inkább, mert a most beköszöntött zord időjárás csak még nehezebbé teszi a nyomort, csak még sürgetőbbé a segítséget. Hiszen majdnem mindenki elmegy időnkint moziba, ami Gyulán jóformán az egyetlen szórakozási Most ülésezik Sopronban a Turul Szövetségbe tömörült ifjúság: az évenkint szokásos követtábort tartják. Ez alkalommal a tizen- nyolcadikszor ülnek össze az ifjúság képviselői. A Gyula Vezér Bajtársi Egyesületet és a gyulai alkerületet Kovács Dezső alkerületi vezér képviseli. Ezen a követtáboron számotSzombaton délben a járókelők arra let- I tek figyelmesek, hogy a Városház utcai Schenk j féle hírlapterjesztő, könyv- és papirkereske- i dés lezárt ajtaja mögül füst gomolyog elő. Becsöngettek az éppen ebédnél ülő Schenk Andorékhoz, akik, amikor lakásukból le akartak menni az üzletbe, olyan hatalmas füst tódult feléjük, hogy nem tudtak a helyiségbe Ma, a hitetlenség idejét szeretik sokan emlegetni és ma azt látjuk, hogy a hitélet szelte a világon egyre erősebb, egyre csodálatosabb fénnyel kezd lobogni. Ez a mai vasárnapja Gyulának ilyen hitéleti fellángolás napja. Bár borongós, hideg, őszi az idő, a lelkek a vallásos hit melegét sugározzák. Tömegek mozdulnak meg, hogy nyíltan tegyenek hitvallást keresztény hitükről, arról, hogy hiába az istentelenség tobzódása, a lelkeknek mélyén ott izzik a vallás, a hit buzgósága és Péter egyházán a pokol kapui sem vehetnek erőt. Az Egyházmegyei Eucharisztikus Napra vonatkozó tudnivalókat a hívek nyomtatásban ban nem nézheti tovább tétlenül, hogy érvényesülését, boldogulását olyan gazdasági elvek gáncsolják el, amelyek a nemzeti érdekeknek is ellenlábasai. Azt mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy magyar földön és csak magyarul boldogulhatunk akkor, ha Krisztus ke- kesztje olyan szimbólum, amely állandóan mutatja az irányt, melyet követni meg nem szűnünk. Ezeknek az eszméknek szerteszórói, a Baross Szövetség megalapítói látogatnak el hozzánk a jövő vasárnap, hogy emeljék annak az ünnepélyes alkalomnak díszét, amikor Gyula kereskedői, iparosai megalakítják a Baross Szövetség gyulai fiókját. Ünnep lesz, de olyan ünnep, amely után nem az elernyedés, hanem a lelkes munka megindulása következik, nem hangosan, nem nagy hűhóval, hanem csendben, de lankadatlanul, becsületesen. Munkánkban mindig az a tudat fog vezérelni, hogy nemcsak magunknak, hanem a magyar nemzet érdekében is dolgozunk. | lehetőség. Csak arról van szó, hogy egy alkalommal akkor menjen el moziba, amikor ezzel a szegénység során enyhít. De menjen el az is, aki máskor nem igen szokott elmenni: szórakozni fog és — ismételjük — jót tesz. Fogadja tehát mindenki szeretettel a nála jegyárusítás céljából megjelenő hölgyeket, ne tekintsék alkalmatlankodásnak kérésüket. A film maga : Az utca üdvöskéje — olyan, ami minden jóérzésü nézőt elbájol és bizonyos, hogy senki sem bánja meg, hogy szórakozásával segített enyhíteni az ínséget, letörölni a könnyeket. Ezért a szórakozásért nem kell sem Isten, sem ember előtt pirulnia. Az örök biró számontartja a felszántott könnyeket. vetnek azzal, hogy a Szövetség 18 évi munkája után milyen legyen további iránya, hogy tevékenysége csak annál átütőbberejü legyen. Ez a kérdés annyira homloktérbe került, hogy még a vezérségválasztással mindig együttjáró élénk korteshanguíatot is meglehetősen tompítja. behatolni. Telefonáltak a tűzoltókért, akik aztán behatoltak a boltba és Perjési József parancsnoksága alatt hozzákezdettek az oltáshoz. Sikerült is egy és egynegyed órai munkával a tüzet teljesen eloltani. A tűz keletkezésének okát, valamint a kár nagyságát még nem állapították meg. A kár biztosítás révén megtérül. megkapják, mégis nem tartjuk feleslegesnek, ha nagyjából e helyen is ismertetjük a kato- likusság e nagyszabású ünnepíes vallástételének főbb programpontjait. A megállapított napirend szerint a belvárosi templomban délelőtt 10 órakor, a józsefvárosi templomban délelőtt fél 10 órakor kézdődnek az ünnepélyes szentmisék. A szentmisék befejezése és az ebéd közötti időben a vidékieknek a kórház vezetősége bemutatja az állami kórházat, majd Implom József polgáriiskolai tanár vezetésével a gyulai várat és a múzeumot tekintik meg. Az Egyesült Katolikus és Polgári Körben ebédet 1.20 pengőért, vacsorát 1 penSzórakozva cselekedjünk jót A Turulifjuság parlamentje Tűz a Schenk féle hirlapárudában Eucharisztikus Nap
