Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-14 / 257. (60.) szám
2 BÉKÉS 1937 november 14 gőért lehet kapni. Délután fél 4 órakor pontosan kezdődik a Göndöcs-népkerti pavillonban a gyűlés. Az első két széksort a papság és az előkelőségek részére tartják fenn. A teremben a rendezést Maróti József gimnáziumi tanár a cserkészekkel és Hargitai, valamint Kövesi tanitók látják el. A gyűlés negyed 6 őrakor végződik, mely után az Árpád utcán keresztül gyertyás körmenetben vonulnak a hívek az anyatemplomba. A körmenetet Várkői Alajos és a mellé még felkért katolikus férfiak rendezik. A sárga karszalagos rendezők utasításait pontosan be kell tartani. A Katolikus Akció gyulai szervezési szakosztálya kéri, hogy az Egyesületek és Társulatok zászlóik alatt vonuljanak fel és minden katolikus tagjaikat értesítsék a körmenetben való részivé- tel végett. Tegnapi számunkban már megemlékeztünk arról, hogy az Egyházmegye közelebbeső helyeiről nagy érdeklődés mutatkozik az Eucharisztikus Nap iránt. Szombaton reggel 9 óráig még az alábbi csoportok érkezését jelentették be a rendezőségnél: Sarkadról 150-en jönnek különvonaton, Kígyósról, Szarvasról és Békés- szentandrásról autóbuszok hozzák a híveket. A szentmisék szokásos vasárnapi sor rendje megmarad. Az anyatemplomban a tízórás misén dr. Lindenberger János apostoli kormányzó mondja a szentbeszédet, a Józsefvárosban félttz órakor Mellau Márton püspöki helynök prédikál. Tekintettel a beköszöntött esős időjárásra, a rendezőség gondoskodni kíván arról is, hogy azok, akik az istentiszteletek alatt a templomba nem férnek be, ne ázzanak meg és ezért a Haruckern téren cserkészsátgakat fognak kifesziteni. Azok részére pedig, akik a délutáni népkerti gyűlésen nem férnek a pavilion nagytermébe, a színház lesz nyitva, ahova hangszórókon közvetítik az előadásokat, amelyeknek sorrendje a következő: 1. A közönség a pápai himnuszt énekli. 2. Megnyitóbeszédet mond dr. Lindenberger János. 3. Beszédet mond dr. Korompay János nyíregyházi kórházigazgató. 4. Beszédet mond dr. Léber János szerkesztő. 5. Kovács Sándor püspöki tanácsos, az A. C. központi titléra beszédet mond. 6. Zárószavak, tartja dr. vitéz Márki Barna Békés vármegye alispánja, a gyulai egyházközség elnöke.__________________ Szilvafák áioltásárál GALLI JÁNOS vrn. gyümölcstermesztési intéző Legutóbbi statisztikai adataink szerint kb. másfél millió gyümölcsfa van kiültetve vármegyénk területén. E hatalmas számból kb. 350.000 db. a szilvafa. Ennek dacára, ha megfelelő minőségű, nagyságú szilvát akarnánk vásárolni — akkor szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a piacra kerülő szilva legnagyobb tömege apró — nem megfelelő minőségű. Ennek oka nem abban keresendő — hogy a kiültetett fák kezeletlenek, gondozatlanak s emiatt apró a termésük Hanem a rendszeres, jó fajtájú szilvatelepitések csak pár éve indultak meg, addig az öregek erre nem néztek és legnagyobb részt csak lekvárnak és pálinkának való vörös, vagy lószemü szilvát ültettek el. De ezeket is gyökérsarjak- ról, márpedig az igen régi tapasztalati ismeret, hogy az ily fák elsatnyuluak, nagy szemű, jó minőségű termést nem hoznak. Sajnos, még napjainkban is történnek gyökérsarjakról való szilvás telepítések. Kimutatásaink szerint is a 350.000 db. szilvafa több mint a fele vörös szilva. így azután nem érhetjük el azt, hogy a vármegyénket a szilvatermelés főhelyévé tegyük, hogy a Körösök—Berettyó mentén zárt nemes besztercei szilvaerdők legyenek. Már pedig a mai világban, ha eredményesen akarunk a szilvatermeléssel foglalkozni, úgy ezen feltétlenül segíteni kell, áttérni a szilva minőségi termelésére. Az újabb telepítések már a célnak megfelelnek, de mi történjen a sok nem megfelő fajtájú szilvafával? Igen nagy veszteség lenne, ha ezen fákat, mivel úgyis értéktelen gyümölcsöt teremnek, egyszerűen kivágnánk. Nem a fejsze segít, hanem a vörös- és lószemü szilvákat át kell oltani, megfelelő jó, minőségű besztercei szilvára. így átoltva a fákat 3—4 év múlva már elérhetjük azt, hogy lesz megfelelő minőségű termésünk nagy mennyiségben. (Folytatjuk.) ERTESITES! » A Gyulai „M e r k sí r6* Miteliroda kiíiiyveeskéjére október 25-től november 30 lg nem liaí, haaem 9 és fél havi hitelre 8 részletbe» való törlesztéssel készpérazároa vásárolhat és kezelési költséget ezen Időre egyáltalán nem számítunk fel 1161 5-5 :® Megválasztották az ipartestületi jegyzőt Megírtuk annak idején, hogy a Gyula és Vidéke Ipartestületnél megüresedő jegyzői állásra nyolcán pályáztak és pedig Hoffmann Béla, Gyula, dr. Szentgyörgyi Gusztáv, Vácz, Elek Károly Budapest, dr. Lexa Ferenc, Győr, Dávid Sándor szabósegéd és joghallgató, Kecskemét, Schwerthöffer Ferenc, Gyula, dr. Schrif- fert -éla, Gyula, Rutkovszky János, Nagykáta. Pénteken este az Ipartestület hivatalos helyiségében este nyolc órakor kezdődött az előljárósági ülés, amelyen mintegy negyvenen jelentek meg. Az elnöki megnyitó után olyan egyhangú lelkesedés nyilvánult meg dr. Sehrif- fert Béla iránt, hogy a további választás feleslegessé vált és az elnök kikirdette az eredményt, amely szerint az ipartestületi jegyzői állásra egyhangúlag a gyulai dr. Schriffert Bélát választották meg. Szent István mipjának nemzeti ünneppé cl e U. 1 ará I üt $ nevetik a magyar evangélikusak A magyarországi evangélikusok egyetemes közgyűlése a Deák-téri díszteremben pénteken délelőtt kezdte meg tanácskozását. Dr. Kapy Béla püspök imája után dr. báró Rád- vánszky Albert egyetemes felügyelő mondott megnyitót. Megemlékezett arról, hogy Caraffa törvényszéke kétszázötven évvel ezelőtt hozott Ítéletet az eperjesi vértanuk ügyében. Hangsúlyozta, hogy a hit és a nemzeti eszmények kultusza a magyarság életében elválaszthatatlan. Minden vallásellenes megmozdulás ellen a keresztény egyházak békés együttélésére van szükség. Helyzetjelentésében a zsinattal, az egyházfegyelemmel, a keresztény unióval és a modern pogánysággal foglalkozott. Az egyetemes felügyelő valamennyi megállapítását, javaslatát egyhangúlag tette magáévá az evangélikusok vezetőtestülete, majd kimondotta, hogy kívánatosnak tartja Szent István király ünnepének nemzeti hivatalos ünnepnappá való kinyilvánítását. Elítélték az Almásy grőfék tolvaját Juhász György, gyulai cipész vascsöveket talált kint az utcán. Bevitte udvarára s várta, hogy keresi-e valaki. Miután senki sem jelentkezett azokért, évek múlva eladta egy gyulai vaskereskedőnek. Kapott érte szép pénzt. Látta ezt Urban János gyulai napszámos és elhatározta, hogy a gr. Almásy Denise paradicsom-majori és gr. Almásy Dénes gyulai gazdaságából ellopja az öntözéshez használt vascsöveket s jó pénzért értékesíti. A gondolatot tett követte. Megnyerte tervének Adamcsik Mihály gyulavári fiatal napszámost s nekifogtak úgy a Paradicsom-majorban. mint Gyulán a grófi parkban öntöző berendezés vascsövének rendszeres lopásához. Az ellopott holmit Schwartz Jenő és Holländer Jenő gyulai ócskavas kereskedőnél értékesítették. A grófék feljelentésére megindult nyomozás derített fényt az esetre s lopás, illetve orgazdaság miatt indult eljárás a fentiek ellen. Pénteken délelőtt ítélt ebben az ügyben vá- lyi Nagy István egyesbiró. A tárgyalás folyamán Urban, Adamcsik és Juhász biinös- uek érzik magukat és töredelmes vallomást tesznek. Schwartz nem érzi magát bűnösnek. O jó hiszemüen vásárolt s amint mondja : — Én kérem fényes nappal vettem. Ki gondolta volna, hogy vascsöveket ilyenkor lopni lehessen? Elnök kérdésére mit fizetett a vascsőért elmondja Schwartz — Én tíz pengőt fizettem érte Nagyságos uram. Elvette tőlem a rendőrség a vascsövet. Almásy grófnak több vagyona van, mint nekem. Megtéríthetné káromat. Holländer is hasonlókép vall. A bizonyítási eljárás befejezése után bűnösnek mondja ki a törvényszék Urban Jánost és Adamcsik Mihályt lopás vétségében s ezért Urbánt 3 hónapi fogházban ítéli. Adamcsik büntetését 2 hónapi fogházra _ állapítja meg, de a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggeszti. Juhász ellen az eljárást megszünteti, míg Schwartzot és Holländer! felmenti az orgazdaság vádja alól. Az Ítélet jogerős. K5zei hatvan százalékkal emelkedett fiz év alatt a születések száma Évek óta hadat üzent úgy az igazságszolgáltatás, mint az orvosi kar a nemzet létét veszélyesztető angyalcsinálásnak, amely sok helyütt annyira elharapódzott, hogy már egyes falvakat elnéptelenedéssel fenyegetett. Az igazságszolgáltatás példás büntetés kiszabásával, a nyomozó hatóságok gyors és erélyes nyomozással annyira felgöngyölítették ma már az angyalcsinálók frontját, hogy az eredmény igen szépen mutatkozik a születések évről-évre való szaporodásában. A tiltott műtéttel foglalkozó orvosok, bábaasszonyok legnagyobb része ma már a különféle fogházak és börtönök lakói. Az alábbi táblázat Gyula megyei város születési statisztikáját tárja elénk 10 éven keresztül. A számok mindennél ékesszó lobban beszélnek. A születések száma évben november 1927 1928 1929 1930 193! 1932 1933 1934 1935 1936 1937 10.-ig fő 456 533 505 489 550 626 601 633 668 636 710
