Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-02-04 / 27. szám

Gyula, 1937. február 4, csütörtök LXIX. évfolyam 27. szám. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér KOZMA MIKLÓS LEMONDOTT (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Klein An­tal támadása után, amelyet — minta „Békés“ közölte — Klein Antal viszavont és rektifi kait, Kozma Miklós, belügyminiszter végleg elkedvetlenedett, látva, hogy vele szemben nemcsak elvi harcot indítottak s nem óhaj­totta, hogy az ő személye legyen útjában a kibontakozásnak. Éppen ezért közölte Darányi Kálmán miniszterelnökkel — sőt a legmaga­sabb helyen is — hogy tárcájáról lemond. A jövő hét derekán fogja szombathelyi beszámolóbeszédében megindokolni, hogy miért ragaszkodott megváltozhatatlan elhatá­rozásához. Darányi Kálmán veszi át a belügyi tárcát Kozma Miklós lemondásával megürese­dik a belügyi tárca, amelyet idáig még meg nem erősített kombinációk szerint maga Da­rányi Kálmán, miniszterelnök fog ellátni, leg­alább is mindaddig, amig az alkotmányjogi kérdéskomplexum és a választójogi javaslat tető alá nem kerül, a minisztérium adminisz­tratív ügyeit pedig dr. Mlkecz Ödön állam­titkár irányítja és intézi. Információink szerint abban az esetben, ha a belügyi tárcát is Darányi Kálmán, mi­niszterelnök vezeti, tovább nem foglalkozik a földmivelésügyi tárca irányításával és a föld- mivelésügyi tárcát az esetben az eddigi kom­binációk szerint Marcschall Ferenc államtitkár veszi át. Dr, Darányi Kálmán, miniszterelnök — mint azt hivatalosan jelentették — hétfőn dél­után fél hat órakor kihallgatáson jelent meg a kormányzónál, akinek az időszerű politikai és kormányzati kérdésekről tett jelentést. Darányi Kálmán közel háromnegyed órán át volt az államfőnél. Amennyiben Marschall Ferenc átveszi a földmivelésügyi tárcát, politikai államtitkárnak báró Vay László debreceni főispánt kombi­nálják. A Nemzeti Egység Pártjában, de kor­mánykörökben is nevetségesnek találják azo­kat a híreket, amelyek koalíciós kormány ala­kításának gondolatával foglalkoznak, mert hi­szen a párt olyan fölényes többséggel ren­delkezik, hogy erre semmi szükség nincsen Kozma Miklós, belügyminiszter lemondá­sával kapcsolatosan természetszerűen lemon­danak az összes főispánok is, azonban a főis- páni karban információink szerint előrelátha­tólag nem várhatók változások. Feltűnő beszédek foglalkoztak az iparos­kérdésekkel a gyulai Csizmadia-Társulat keddi ünnepélyes közgyűlésén (A „Békés“ munkatársától.) Kedden este a gyulai ipartestületi székházban id. Szabó János, mint elnök, Béres István, Dudás János, Gerebenics István, Illés Mihály tagokból álló szakbizottság elé állt öt csizmadiainas, azért, hogy egy nemes versenyben kiérdemeljék a hirt, a megbecsülést. A gyulai Ipartestületben öt inasgyerek odaállt a bizottság elé az ál­taluk erre az alkalomra elkészített csizmával és kérték, hogy a tiszteletben megöregedett mesterek mondjanak Ítéletet munkájuk fölött. Mielőtt részletesen foglalkoznánk az inas­verseny eredményével, elöljáróban meg kell mondani a következőket. Mint hajdanában, a céh-világban A Gyulai Csizmadia-Társulat, amely majd százötven éves, évenkint, két évenkint inasversenyt rendez, mint a régi céh-világban, megadja a lehető­séget az ifjak nemes vetélkedésére. Ilyenkor a Csizmadia-Társulat derék tagjai a régi nagy időkhöz illőn, évi köz­gyűlésre és lakomára ülnek össze, ezzel is jelezve összetartozásukat. Ezek a lakomák, közgyűlések nem olyan régen még szűk kere­tek között játszódtak ie. A tagok zsebben vittek kolbászt, hur­kát, kenyenet a lakomára, mint annakidején, a céh-világban. A diszcsizmadiák Amióta azonban Biró György az elnök, kibővültek a keretek megtelik az ipartestületi nagy terem más szakmabeli iparosokkal is, sót a társadalom vezető egyéniségei is a csizmadiák közé keverednek. A keddi ünnepélyen is ott láttuk báró Apor Vilmos apátplébá­nost is, aki büszkén nevezte magát diszcsizmadiának. De a többi vendégek is diszcsizmadiáknak nevezték magukat, ezzel is jelezvén azt, hogy ez a tiszteletbeli név megbecsülést, elismerést jelent számukra a Csizmadia Társulattal szemben. Magáról a keddi ünnepélyről munka­Báró Apor Vilm Az ünnepi beszédet báró Apor Vilmos mondotta: — Mint diszcsizmadia, kezdte a beszédét —- örömmel, szeretettel köszöntőm az öre­geket és fiatalokat, jól esik látni, /hogy a régi idők őszhaju reprezentánsai találkoznak itt a fiatal arcokkal, örülhetünk neki, hogy a régi­társunk a következőket jelenti: Gál Imre, Szilágyi József, Újhelyi László, Tóth István és Gyepes Péter, 16—17 éves inas­gyerekek, egy-egy pár csizmát készítettek, amelyeket a bizottság és a mesterek felülvizs­gáltak, majd a helyszínen az Ipartestületben kihirdették az eredményt. A legjobb csizmát: Szilágyi József készítette, Bakó György inasa. A második dijat Gál Imre, a harmadikat Tóth István, a negyediket Gyepes Péter, az ötödi­ket Újhelyi László kapta meg. Beszélgettünk a díjnyertesekkel, öröm, remény pirosította az arcukat, a szavaikban pedig magabizók voltak. s az iparosokról ekkel nem dől ki az iparos-tölgy, a fia­talság dolgozik, megtartja a régi erkölcsöket. Ugyhiszem, hogy ebben az évben több okúnk van a vigságra : jó volt a termés. Jobb idők derengését észleljük aminek örül a szivünk. Nem szabad elfelej­tenünk, hogy a szorgalmas megkapja mindig a jutalmát. Nem szabad mident a szerencsére alapítani. Vannak, akik azt hiszik, hogy a büsz­keség jellemet is jelent. Itt felemelte hangját az apátplébános és a dijatnyert inasok feszülten figyeltek. — Az életben nem a konokság nyeri az első dijat folytatta. — Az iparostársadalomnak az az ereje, hogy megmarad szokásai mellett. becsületes munkás és szereti hazáját. Farkashalmi István, városi tisztviselő, nemzeti és társadalmi összefogásról beszélt, hangsúlyozván azt, hogy a kommunisták ellen össze kell fogni az iparosoknak. Rácz Imre, református lelkész, tiltakozott az ellen, hogy a világnézeti harcot vivő világ azt követelje tőlünk, hogy magyar érzéseinket feladjuk. Huszár László kántor énekeivel szórakoztatta a hallgatóságot. Az iparosbál és a cserkészek Fejes Bertalan szomorúan megállapította, hogy a mai világban a kötöttségek folytán a mesterlegények jóformán még a szomszéd ha­tárba sem mehetnek el. Barát István feltünéstkeltő beszédet mon­dott. — Fiainknak — kezdte az elnök, — itt a helye köztünk. Az ipartestületi bállal kap­csolatban ezt megírtuk a cserkész vezetőség­nek és azt a levelet kaptuk tőlük, hogy fiaink a nemzet gyermekei. Úgy van, úgy van ! Ne bontsák meg a magyar egységet, ne emeljenek gátat apa és íia közé — ezt azért mondom, mert Gyulán nagy ba­jok vannak. — Németországban a Vezér betveHmillió embernek parancsol, ezzel szemben Gyulán a fiát szembehelyezik az apával. A kézmüvesiparosságot a kormány tá­mogatja és az intézkedések cél felé vezetnek minket. Itt csak magyar ember élhet, se inas, se tisztviselő, se segéd, ebben az or­szágban nem szabad kasztokat alkotni. Az 551-es cserkészcsapat iparosellenes volt, ami­kor az ipartestületi bál alkalmával rendezte a bálát és ezt nem szabad tűrni, valamint azt sem, hogy az az iparos csak megtűrt tényező legyen. Az egybegyült gyulai iparosok hosszan ünnepelték az elnököt, majd a Csizmadia- Társulat hagyományainak megfelelően töltöt­ték el az éjszaka további részét. 60 milliard tonna iaresztell viz ostromolja az artai nobat Newyorki jelentés szerint az Ohio és a Missisipi árja egyre emelkedik. 60 milliárd tonna gátjavesztett viz rombol és pusztít a két folyó vidékén. A halottak száma 400, a kár közel 500 millió dollár. 572.000 ” ember hajléktalanná vált, 80.000 ház összeomlott és 236.000 ember körülzárva várja a menekvést. Rákdczy Imre — miniszteri tanácsos (A „Békés“ tudósítója jelenti) A kormány­zó a miniszterelnök előterjesztésére lánczi és rákóczi Rakóczy Imre dr. miniszteri tanácsosi ciminel és jelleggel felruházott miniszteri osz­tálytanácsost, sajtóelőadót, a sajtóosztály ve­zetőjét, miniszteri tanácsossá nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents