Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-11-11 / 254. szám

Gyula, 1937. november 1S csütörtök

LXIX, évfolyam 254. szám

Saterkcaztővég és kla«töí*iv»tal fijfüla VárositíU-uka 7 mksü Telefon (i>uia S>2.

Politikai napilap

Fftsíterkesílő;

DOBAY FERENC

t

Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér

Békésvármeg:ye förvéiiyhatósíagf^iiak közfggazgatási jegyzőkönyvben

örökítette meg dr. izentgyörgyi Albert érdemelt és üdvözölte a nobél-dijas tüdőst

Nagy változások előestéjén

A Nemzeti Egység Pártjában elmondott nagy beszéd után most újabb rendkívül érdekes politikai kijelentéseket tett Darányi Kálmán miniszterelnök Kaposváron. „A belpolitikában jelentős változások előestéjén állunk“ — mondotta. A politikai éleiben ezt a kijelentést úgy értelmezik, hogy a jelentős változással a miniszterelnök a választójog reformjára gondolt.

Nem lehet kétség aziránt, hogy a titkos választás megvalósítása valóban jelentős változást fog eredményezni a belpolitikai életben. Nyugalmi állapotot egyik oldalon, mert a reform befejezőpontot tesz egy félévszázados küzdelemre, amely a választójog kérdése körül a magyar közéletben folyt. De másik oldalon uj erőtényezők bevonulását és a politikai életbe való bekapcsolódását fogja eredményezni. Kapuk nyilnak meg, sorompók tárulnak fel, ami önmagában véve feltétlenül előnyös, mert felfrissülést jelent. Alihoz azonban, hogy valóban életet adó felfrissülés követkéz- , zék be, olyan reformra van szükség, amely j minden értékes tényezőt beállít a nemzeti | életbe, de egyidejűleg kizár minden bántó, za- j varó, a nemzet fejlődése szempontjából káros momentumot.

Darányi Kálmán miniszterelnök nagyjelentőségű beszédéből kitűnik, hogy a kormány teljesen tudatában van a várható változásoknak s bölcs megfontolással készíti elő a reformot, mely a változást eredményezni fogja.. „A választójogi reformot — hangzik a miniszterelnöki kijelentés — csak a nemzet egyetemes érdekei által megszabott korlátok között fogjuk megvalósítani és nagyon ügyelnünk kell arra, hogy népünk sem jóindulatú rajongók, sem hitvány kalandorok eszközévé ne lehessen“.

íme, az elvi alap, amely a reform irányát megszabja s aminek legfőbb vezérelvnek kell maradni mindvégig. A magyar nép sokszor bizonyságát adta józanságának és tisztánlátásának. de ennek ellenére sem szabad engedni, hogy a féktelen demagógia, a dilettáns rajongás, a kalandor könnyelműség játéklabdája lehessen. Meg kell találni a biztositéko- kot, hogy a magyar nép bölcsessége valóban szabadon nyilváníthassa politikai meggyőződését, nemcsak hatósági befolyásolás, hanem a kalandorok terrorjával szemben is.

Megnyugtató, hogy ilyen biztosítékokra gondol a kormány s a miniszterelnök kijelentéseiből kitünőleg, magában a választójogi reformban is gondoskodni fog róla. De hasonlóképpen megnyugtató, hogy a jogszabályok kereten tulmenöieg a várható „jelentős változás“ következményeit egyéb téren is levonja a kormány. Darányi Kálmán megállapította : „Az ország teherbiróképességével összeegyeztetően, de mindenesetre fokozottabb mértékben keli a szociális feladatokat megvalósítanunk “ Másik helyen pedig kijelenti, hogy nagyobb gondot kell fordítani népünk nevelésére

A dolgok gyökeréig nyúl tehát a mi-* niszterelnök, amikor a titkos választójog kétségtelen veszélyeivel szemben a magyar nép gazdasági erejének fokozását és kulturális színvonalának emelését tartja legfontosabb teendőnek. Nem tüneti kezelés kell, hanem az, hogy a nép széles rétegei ellenállóképesek, erősek, kulturáltak legyenek a „rajongók“ és „kalandorok“ törekvéseivel szemben.

A kaposvári megnyilatkozást ezek a momentumok teszik politikai eseménnyé, amelyből megnyugvást és bizalmat merit az ország népe.

Ez után a beszéd után bizonyosan teremni fognak a különböző pártállások szerint változó hangú és tartalmú kommentárok, de ezek a dolgok lényegét nem érintik és bizonyos az, hogy aki jóakarattal szemléli az ország sorsát, ebbeD a beszédben megnyugszik.

Nagy érdeklődés mellett nyitotta meg dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla Békésvármegye főispánja a vármegye törvényhatóságának november havi közigazgatási bi zottsági ülését e hó 10-én, szerdán délelőtt 9 órakor. A Nemzeti Hiszekegy elimádkozása után kegyeletes szavakkal emlékezett meg a főispán a bizottság volt tagjának, dr. Haviár í Gyulának elhunytéról. Dr. Haviár Gyula közel 50 éves közpályája alatt mindig példaadó, önzetlen és értékes munkásságot fejtett ki a köz érdekében. Javaslatára a közigazgatási bizottság néma felállással áldozik emlékének, érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg és a j családnak írásban fejezi ki részvétét.

Ezután napirendelőtti felszólalás során dr. Bertóthy Károly megemlékezik arról a magas kitüntetésről, amely a Nóbeldijnyertes dr. Szentgyörgyi Albertet és rajta keresztül az egész magyarságot érte. Bár a kitüntetett tudós nincs vonatkozásban vármegyénkkel, de az őt ért öröm magyar öröm, az őt ért kitüntetés fénye a magyarságra is sugárzik. Ebből az örömből a közigazgatási bizottságnak is kell venni a részét és ennek az örömnek jegyzőkönyvben is kifejezést kell adni és erről a tanárt írásban értesíteni és őt üdvözölni kell. A főispán a maga részéről is melegen pártolja a javaslatot és a közigazgatási bizottság ilyen értelemben határoz.

Az ülés tárgyrendje során vitéz Pánczél József, vármegyei főjegyző felolvasta az al- ispáni jelentést, melyet lapunk más helyén ismertetünk. Az alispáni jelentéshez elsőnek dr. Telegdy Lajos szólott hozzá, aki elöljárójában arra kérte a főispánt, hogy tájékoztassa e közigazgatási bizottságot a németországi magyar munkások helyzetéről és az ott tapasztalt jelenségekről. Rámutat arra, hogy ma az ország várakozási hangulatban van, legtöbbet vár a munkásság és az ország társadalmi békéje szempontjából aggasztónak tartja, hogy a nyilaskeresztes gyűléseken a munkásság igényeit túlságosan felcsigázzák. A munkásság megérdemli, hogy emberi sorsa legyen, de tudomásul kell venniök, hogy a főbb sorsot csak az ő közreműködése és munkájával kell kiérdemelnie. Mert vannak sokan olyanok, akik munka nélkül akarnak mások rovására boldogulni. Ezért kéri, hogy a főispán és a törvényhatóság fokozottabb mértékben figyeljék és ellenőrizzék a nyilaskeresztesek gyűléseit. Tudja, hogy a vármegye vezetősége, különösen a főispán teljes megértéssel van a munkásság szociális helyzetét illetően, ebben a tekintetben nincsenek aggodalmai, de tűzzel veszedelmes játszani. A munkamorál nagyon megromlott. Az alispáni jelentésből hallotta, hogy milyen súlyos helyzetben van a tisztviselői kar, A kormány foglalkozik a tisztviselői kar megsegítésével, de a nyugdíjasok helyzete is meglehetősen súlyos és ezeken is segíteni kell és segíteni is lehet, ha felfüggesztik mindazoknak a nyugdiját, akiknek nyugdijukon kívül más állásból, ..vagy foglalkozásból van megfelelő jövedelmük. Sok állástalant el lehetne helyezni az igy megtakarított jövedelemből és a nyugdíjasok helyzetén is javítani lehetne. A főispán szociális érzéke és segitőkészsége biztosíték arra, hogy a téli inségakció megfelelő megoldást nyer, de kéri, hogy csak a dolgozni akaró, munkakész emberek jussanak keresethez.

Dr. báró Apor Vilmos rámutatott az Egri Norma nehézségeire. Ma az a helyzet, hogy a külső szegénygondozás már alig tartható fenn. A társadalom áldozókészsége nagyon egyenlőtlenül nyilatkozik meg. A terhek legnagyobb részét a tisztviselőtársadalom vállalja, bár van olyan tisztviselő, aki 1000 pengős fizetésükből csak 1 pengőt ad le. Viszont vannak egyes társadalmi rétegek, amelyek úgyszólván teljesen elzárkóznak a szegénygondozás terheiben való részvételtől. Javasolja, hogy a vármegye vezetősége mutasson rá illetékes helyen erre a helyzetre és arra a körülményre, hogy a kérdést igazságosan és méltányosan csak úgy lehetne megoldani, ha megfelelő inségjárulékot vetnének ki, azt közadók módjára hajtanák be. Dr. Be- liczey Géza rámutat a kataszteri jövedelem megállapítása körül felmerült méltánytalanságokra és igazságtalanságokra. A főispán már megvizsgálta az ügyet és azt tapasztalta, hogy ezen a téren igazságtalanság éri Békésvárme- gyét. A főispán a Nemzeti Egység legutóbbi országos értekezletén maga mellé vette a bé- késmegyei törvényhozókat és küldottségileg keresték fel a pénzügyminisztert kérve, hogy ezeken a sérelmeken segítsen. A pénzügyminiszter kedvezően fogaeta a kérést és megfelelő intézkedést kelyezett kilátásba. Minthogy azonban még nem jött idevonatkozó miniszteri leirat, javasolja, hogy ebben a kérdésben a közigazgatási bizottság is foglaljon állást és feliratilag kérjenek orvoslást. El kell osztania annak a hiedelemnek, hogy Békés megyében csak felemelik a kataszteri osztályt, ha leszállítást kérnek is. Pedig fontos volna, hogy a versenyben a nyugati piacoktól való távolságunk miatt való hátrányos helyzetünket valamely módon rekonpenzálják.

Dr. Sebők Elek a galíciai bevándorlás kérdésében az alispáni jelentés ellenére sem tud megnyugogni. Bizonyos az, hogy vannak beszivárgások, sőt néhol nagyobbmérvü bevándorlások és olyan emberek kerülnek be, akiknek ittléte egyáltaláhan nem kívánatos. Reméli, hogy az idegeneket ellenőrző hivatal már megindult erélyes tisztogatási munkája Békésmegyére is ki fog terjedni és megszűnnek ezen a téren az anomáliák.

Az alispán a felszólalásokra válaszolva Telegdy bizottsági tagnak azt feleli, hogy hivatali kötelességének megfelelően ellenőrzi a gyűléseket, de politikai megmozdulásokba más beleszólása nincs. Ha munkásokról beszél, mindig csak azokra gondol, akik becsületes munkájukból akarnak megélni; ezekkel azonban törődni kell, de nem foglalkozik azokkal, akik munkanélkül akarnak megélni és nem ismerik kötelességüket a közzel szemben. A nagyobb vagyon úgy vesz részt a munkássors javításában, hogy tisztességes munka ellenében tisztességes munkabérrel biztosítja a munkásnak és családjának emberi megélhetését. A szegénygondozás terén fennálló nehézségekkel tisztában van, di tudja és ismeri azokat a kormány is és bizonyos, hogy intézményesen fogják ezt a kérdést az egyenlő teherviselés alapján megoldani. Beliczey bizottsági tag indítványát teljes mértékben örömmel elfogadja. A galíciai bevándorlás tekintetében a kapott hivatalos jelentésekre támaszkodott. Csak egy esetben jelentettek galíciai letelepedést, de azok is szabályszerűen honositattak és illetőségi bizonyítványuk van.

A főispán is reflektált a felszólalásokra. Bár németországi tapasztalatairól csak a decemberi közgyűlésen kívánt részletesen beszámolni, de Telegdy bizottsági tag kérdésér© már most közli, hogy a munkások és a munkaadók teljesen megvannak elégedve. Harmincegy csoportot látogatott meg és 28 csoport tagjai azt kérték tőle, hogy járjon közbe, hogy jövőre ismét kimehessenek. Ugyanezt kérték tőle a német munkaadók is. A munká-