Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-11 / 254. szám
2 BÉKÉS 1937 november 11 Alispáni jelentés sok lakásviszonyai és életkörülményei jók, de nem olyanok, hogy túlságos nagy volna az ellentét a hazai viszonyokkal szemben, igy túlságos igényekkel nem jönnek haza a munkások, akik már honvágyat is éreznek és a telet itthon szeretnék tölteni. Keresetük sem olyan túlzottan magas, mert szeptember 1-ig ellátáson kívül napi 2 márka 50 pfenniget kerestek, szeptember 1. óta akkordmunkával 4.5—5 márkát is megkeresnek. Úgyhogy szép összeget hozhatnak haza a takarékos munkások. Politikai agitáció nincs a munkások között. A politikai gyűléseken elhangzottakat a sajtó pártállása szerint kommentálja. Nemcsak a nyilas, de egyéb politikai gyűléseken is szokásban van ma a túlságos Ígérgetés, de annyi bizonyos, hogy szélsőséges hangot és izgatást nem tűrik, mert ennek megfelelő büntető következményei volnának. A munkáskérdésben teljesen osztja az alispán álláspontját, csak a dolgozniakaró munkásságot támogatják. Cél az, hogy a muukásság életszintjét emeljük és ne engedjük alásüliyedtii. Ez a szempont vezette a téii közmunkaakciónál. Az Egri Norma kérdésében valószínűleg történik’ valami intézményes megoldás addig is jó volna esetleg a sajtó utján felhívni a közönség figyelmét arra, hogy nagyobb áldozatkészséget tanúsítson. A kataszteri ügyben teljesen magáévá teszi Beliczey bizottsági tag indítványát. A galíciai bevándorlás tekintetében az idegeneket ellenőrző hivatal bizonyára megteszi a kötelességét és megszűnnek a panaszok. A közigazgatási bizottság ezután az alispáni jelentést elfogadja. Msjd egy árvaszéki panasz tárgyában hozott a bizottság elutasító határozatot. Ezután a főjegyző ismertette a Tiszántúli Mező- gazdasági Kamara átiratát a kisgazdasági mintaöntözőtelep létesítésére vonatkozóan, mely elől azzal akar kitérni, hogy éppen Békés megyében van a legtöbb mintaöntözőtelep. De éppen a kisgazdaságok céljait szolgáló ilyen telep nincs. Abból a hatalmas összegből, amit a vármegye évenkint fizet a kamara céljaira, bőven telnék a telep létesítési és fenntartási költsége. Most áttette a kamara az ügyet az Országos Öntöző Hivatalhoz. Főispán előadja, hogy bizonyos megállapodás már létrejött ebben a tekintetben. A közigazgatási bizottsági ülés további folyamán az egyes jelentésekkel kapcsolatban több nagyfontosságu ügyet tárgyaltak még, melyekkel legközelebb foglalkozunk. A múlt hó folyamán a személybiztonság 121 esetben inig a vagyonbiztonság 256 esetben támadtatott meg. Balesetek száma 9, ön- gyilkosság 6 esetben történt. Államellenes és defaitista mozgalmakról nem kaptam jelentést. Az elmúlt hónapban a száraz időjárás mezőgazdasági szempontból kedvező volt any- nyiban, hogy az esedékes mezőgazdasági munkálatokat részben elvégezték A korai buza- vetések szépen és egyenletesen keltek, fejlődésüket azonban a szárazság visszavetette, a későbbi vetések azonban nem keltek ki és ezekben a szárazság miatt nagy mérvben elszaporodott egerek tetemes károkat okoztak. A mezőgazdaság helyzete ezidöszerint kielégítőnek mondható. A gabonaárak szilárdak, az állatárakban pedig állandó emelkedés mutatkozik, ha a mezőgazdák körében mégis merülnek fel panaszok, ennek oka főképpen a kereskedelmi és ipari produktum árának magasságában rejlik. A kisipar és kiskereskedelem helyzete a gazdasági cikkek árának s ezzel a gazdálkodók nagy társadalmi osztálya vásárlóképes- ségének emelkedésével, de meg a munkások valamivel jobb kereseti lehetőségének következtében is lényegesen javult. Az általános drágaság következtében a fixjövedeleimnel rendelkezők helyzete a lehető legsiralmasabb képet tárja elénk. A fixjöve- delemmel rendelkező társadalom, mint fogyasztóréteg, ina már alig számit, mert a fizetések és az elsőrendű közszükségleti cikkek árai között olyan differencia van, amely miatt a legprimitívebb életberendezkedés mellett sem képesek szükségleteiket kielégíteni. A megélhetési nehézségek miatt e társadalmi réteg elkeseredése és elkedvetlenedése napról-nap- ra nő. A törvényhatósági kiépített utak állapota túlnyomó részben kielégítő. A földutak állapota az esőzések következtében leromlóban van, ami azonhan hasonló évszakban még mindig bekövetkezett. Október hónapban a vármegye területéről 19 tűzkár jelentés érkezett be. — A károsultak száma 19 ‘A tűzkár épületekben 2115 pengő, ingóságokban 16.321 pengő. — Az ösz- szes tűzkár 18.436 pengő. Ebből biztosítva volt 6579 pengő, nem volt biztosítva 11.857 pengő értékben megsemmisült épület, illetve ingóság. Az elmúlt hónapban a testületi tanfolyamok megtartása tárgyában adtam ki rendeletet. A vármegyei járási és községi ügymenetben, hol az egyik, hol a másik hivatalnál van nagyobb mérvű olyan munkatorlódás, amely indokolttá tenné, hogy a létszám kiegészítésével siessek segítségre. A vármegye területén a munkások helyzete általában kielégítőnek mondható, kivéve a szeghalmi és gyomai járásokat, ahol a rosz- szabb terméseredmények következtében a munkások jobb nyári keresete marad ei és ennek következtében téli megélhetésük biztosítása nehezebbnek látszik. Úgy a szeghalmi, mint a gyomai járásban a munkások még most is találnak keresetet, de ezek a keresetek csak a napi megélhetést biztosítják, megtakarítani ezekből a téli munkanélküliség idejére aligha lesz lehetséges. Ez a körülmény teszi szükségessé, hogy a munkások téli foglalkoztatása érdekében megfelelő intézkedések tétessenek. A téli foglalkoztatást tárgyaló értekezletet a kormányhatóság megtartotta, ott a vármegye munkásságának helyzetéről a valóságnak megfelelő képet adtam és remélhető, hogy a kormány- hatóság bizonyos mértékig el is fogja ismerni azt. hogy a vármegye egyes vidékein közmunkák megindítására lesz szükség, melyek révén a munkások téli megélhetése lesz biztosítható. A munkálatok irányítása előreláthatólag a főispán ur utján fog történni, aki a vármegye ezen nehéz kérdésével mindenféle vonatkozásban tökéletesen tisztában van és jóindulata, valamint szociális érzéke garancia a munkásságnak arra, hogy érdekükben minden lehetőt elkövet. Jelentem, hogy a vármegyei baromfi, galamb- és házinyultenyésztő egyesület az idén Békés községben rendezett kiállításának megnyitásán részt vettem és ott megállapítottam, hogy a kiállítás ez alkalommal is szép és nagy értékű anyagot gyűjtött egybe. A közigazgatási bizottság meghagyásának teszek eleget amikor jelentem, hogy a galíciai bevándorlás terén semmiféle különösebb észleletről sem lehet beszámolnom. Bizonyára számosán vannak a vármegye területén, akik a legutóbbi évtizedek alatt k erűitek Galíciából Magyarországra, de magyar honosok, községi illetőségük van és igy tartózkodásuk törvényes alapon nem kifogásolható. Eövid Idén belül várlmtó Magyarország katonai egyenjogusií&sa tekintetűben Öntözésügyt értekezlet lesz hétién Folyó hó 15-én, hétfőn délután 2 órakor a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület székházában értekezletet tart. A vármegye gazdáit közelről érintő öntözésügyi kérdésekről lesz szó. E kérdés napirenden tartására egyébként külön szakosztály alakult. A m. kir. Országos Öntözésügyi Hivatal megbízásából Freytag Ferenc m. kir. műszaki tanácsos tart előadást: „A körösi munkák is mertetése“ címen. Megindult az autóbusz közlekedés Békéscsaba és Doboz között November 11-ével kezdődően uj rendszeres autóbuszjáratot indít a MÁVAÚT Békéscsaba és Doboz között. Ezzel az intézkedéssel sokaknak régi jogos kívánsága teljesült. Doboz népe közelebb került Békéscsabához s indokolt talán a reménység, hogy az ottani lakosság, különösen piaci napokon, nagyobb számban keresi fel majd a várost. Áz autóbuszjárat menetrendje egyébként a következő: Békéscsabáról indul 6'25-kor, Dobozra érkezik 6'52-kor; Dobozról indul 7’00-kor, Békéscsabára érk. 7'27-kor ; Békéscsabáról indul 13'30-kor. Dobozra érkezik 13’35-kor, Békéscsabára érkezik 16'02-kor. Vásár-, ünnep és iskolai szünetnapokon szünetel a közlekedés. Menettérti jegy 1‘50 F. Viteldij : Doboz—Csaba szálló 90 f, Doboz—MÁV pályaudvar 1 pengő. A képviselőház külügyi bizottsága báró Láng Boldizsár elnökletével ülést tartott. Az ülésen Kánya Kálmán külügyminiszter részletesebb expozéban ismertette az időszerű külpolitikai kérdéseket. Fejtegetéseiben mindenekelőtt azokkal a problémákkal foglalkozott, amelyek miként a spanyol polgárháború és a keletázsiai konfliktus, a világ közvéleményének figyelmét jelenleg lekötve tartják. Mindkét problémával kapcsolatban a külügyminiszter megvilágította azoknak valódi politikai hátterét és azok hasonlóságát. A katonai egyenjogúság kérdésében elvi véleményeltérések nincsennek és hinni lehet, hogy ebben a kérdésben — ha a kisantant államok kormányai részéről eddig mutatott hajlandóság továbbra is fennáll — rövid időn belül megegyezésre lehetne jutni. Az ütközőpont azonban a kisebbségi kérdés, amelyben a kisantant államoknak az az álláspontja, hogy a nagyhatalmakkal szem ben e tekintetben fennálló nemzetközi köteSangháj sorsa beteljesedett. A kinai hadvezetőség szikratáviralban közölte az összes csapatok parancsnokaival, hogy a helyzet végleg tarthatatlanná vált és ezért a hadseregfőparancsnokság elhatározta a város egész területének kiürítését. A kiürítés, amelyet már napokkal ezelőtt alaposan előkészítetlek, a hajnali órákban a legnagyobb rendben iezettségeiken felül újabb kötelezettségeket Magyarországgal szemben nem vállalhatnak. Hangsúlyozta a külügyminiszter, hogy amint azt a tárgyalások során a kisantaritállamok képviselőivel is közölte, az atmoszféra enyhülését őszintén és komolyan óhajtja, ennek elérése érdekében bizonyos áldozatokra is hajlandó, de hogy az eredmény természetesen csak kölcsönös áldozatok utján érhető el és csak abban az esetben, ha a kisantant államok kormányai el tudják magukat szánni arra, hogy a kisebbségi kérdés rendezésének újabb lendületet adjanak. A maga részéről egyébként hajlandó volt a kisebbségi kérdést még a viszonosság elvének alapján is rendezni. Benyomása sze rint Prágában és Belgrádban talán megvolna a készség a kisebbségi kérdésben a meg egyezést egy olyan formula igénybevételével megkísérelni, amely az állami szuverénitás érintetlenségének fenntartása mellett a magyar kisebbségek sorsának javulását mégis kilátásba helyezné. meg is történt. A kínaiak visszavonultak a második védelmi vonalban lévő állásaikba, a nanking—sangháji vasútvonal mellé, mig a japán csapatok, miután a várost teljesen körülzárták, az esti órákban végrehajtották annak megszállását. Ezzel a Sanghaj előtti harcok végetértek és a japán—kinai konfliktus első fejezete lezáródott. Sangháj a japánok kezén
