Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-11-10 / 253. szám

4 BÉKÉS 1937 november 10 A magyar alma karrierje Vízvezetéket akarnak a háztulajdonosok (Saját tudósítónktól) Legutóbbi lapszá­munkban deszámoltunk a Háztulajdonosok Egyesülete vasárnapi eló'adásáról, amelynek nívós anyaga igen nagy érdeklődésre tarthat számot. Most csak az egyik igen fontos kérdést ragadjuk ki, éspedig Gyulának egészséges ivóvízzel váló ellátását. Gyulán több mint 250 mélyfúrású kutat tartanak nyilván s ennek dacára a vízellátás egyáltalán nem kielégítő, mert vannak olyan belterületi lakott helyek, amelyekhez az egész­séges, jó ivóvíz 600—700 méterre van. A meg­közelítés pedig jobb esetben egy szál beton­pallón történik. Milyen messze van ez a vízellátás attól, ami a nagyvárosokban van! ? A nagyobb vá­rosokban a háziasszonynak a konyhájában van a vízcsap. De milyen messze van ez attól is ami a megyénkbeli Öcsödön van ! ? Nem kellett messze menni, hogy meg­tudjuk, mi van Öcsödön. Nem kellett még Öcsödre se menni ! Elég, ha felmegyünk a vármegyei irat­tárba és ott kibányásszuk az öcsödi és oros­házi társas ártézikutakra vonatkozó iratokat! A Háztulajdonosok Egyesülete megbízá­sából, annak társelnöke Molnár Albert nyug. főmérnök tanulmányozta ezt az ügyet és a vasárnapi előadáson igen tártál nas ismertetést adott. Amig nálunk legfeljebb 5—6 házat Össze­kapcsoló 100 —110 méteres, leginkább negativ kutakat fúrtak úgy, hogy egy földalatti víz­medencéből kapják az egészség követelmé­nyeinek nem teljesen megfelelő vizet, — ad­dig Öcsödön már a világháború előtti években olyan 300—-00 méteres pozitív ártézikutakat fúrtak, amelyeknek mindegyike 6—8 méteres felszökő magasságokat ér el a föld felszíne felett. Ezzel elérték azt, hogy egy-egy kút képes 50—60 házat egészséges ivóvízzel ellát­ni anélkül, hogy azt szivattyúzni kellene. Öcsödön már a háború előtt 8 ilyen ár- tézikut társaság működött és az évtizedes gyakorlat folytán arra is rájöttek, hogy a ku­tak és vízmüvek fenntartása és kezelése kü- lön-külön többe kerül, mintha azt egy köz­pontból irányítják. Ilyen körülmény mellett az akkor 319 tagot számláló nyolc társaság ezelőtt öt évvel egyesült és a kutakat vízve­zetéki csövekkel összekapcsolták és azóta a tagok létszáma 450-re emelkedett. Ezek szerint Öcsödnek 1100 háza közül 450 háznak van ideálisan egészséges, magas­nyomású ártézi vize, mely minden háznál csapon folyik. Mig nálunk a medencés furott kutak vize bizony a legtöbb esetben fertőzött, mert a medencék fedlapja nem zár jól és a réseken a talajvíz beszivárgás mellett még békák és rovarok is bejuthatnak a földalatti vízmedencékbe. A legtöbb helyen nem is hasz­nálják ezeket a vizeket másra, mint mosásra és fürdésre. Mindezek dacára az ilyen kutak­ból való vízellátás aránylag igen sokba kerti!, mert a vizet rendszerint padláson levő víztar­tályba szivattyúzzák fel Bár a nagyobb ártézikut társaságokat nem éppen Öcsödön alakították először, mert ezt megelőzőleg Hódmezővásárhelyen és Szén tesen már sok kúttársaság működött, azért Öcsöd igen szép fejlődést mutatott, mert ott ma már 200—250-pengőért bármelyik vízveze­ték mellett fekvő ház vizhez juthat. Az előadáson megjelentek az igen rész­letesen feltárt anyagot rendkívül nagy érdek­lődéssel hallgatták és bizonyára megállapító! ták azt is, hogy sajnos nekünk még Öcsödtől és Orosházától is tanulni lehet. Tőzsdei árfolyamok: November 9-én Készárupiac irányzata 1 a n y *h a volt. Búza (tiszavidéki) 79 kg. 20.40-20.80 Buza(tisza- vidéki) 80 kg. 20.55-20.90 Rozs 18.25—18 35. Takarmányárpa 16.50—17.—. Sörárpa 21.—23. Zab 16.70-16.80. Tengeri, morzsolt J 3.80-13.09. Tengeri uj morzsolt 10.80-11.30. Buzakorpa 12.-t512.75 Lucerna 185—2<0. Bíbor heremag 160—165. Határidőpiac irányzata egyenetlen volt. Rozs márciusra: 19.15-19.16. májusra. 19.20-19.24. Tengeri májusra: 12.57—12.58. Olaszországgal fennálló kereskedelmi megállapodásaink értelmében bizonyos alma­kiviteli kontingens ellenében banánt impor­tálnak az uj olasz gyarmatról, Abesszíniából. Ennek a csereexportnak a keretében nemré­gen érkeztek meg Magyarországra a fasiszta emblémával márkázott első abesszin banánfür­tök, amelynek kilója 5 pengő. Igaz ugyan, hogy az uj banán, mint olyan, csak a szoká­sos primőr árnivón csiklandozza az Ínyencek kíváncsiságát és előreláthatólag „adják még majd olcsóbban is !“ Örvendetes tényként állapítható meg, hogy a cserébe Abesszíniá­ba is küldött magyar almacsodák csodájára (itthon is) kezd versenytársa lenni a trópusi csemegének. Az utóbbi időben mind élesebb és éle­seb verseny alakult ki a nagy- és kis mal­mok között. A kismalmok ebben az éles ver­senyben csakis úgy tudták megállani eddig a helyüket, hogy alacsonyabb munkabéreket fizettek és családtagokat alkalmazva igyekez­tek csökkenteni a termelési költséget. A kor szociális követelményeit azonban érvényesí­teni kellett a 48 órás munkahét bevezetésével a malomiparban. Er. a nagy malmokat nem találta készületlenül. Ők már készültek erre, mert a nagy és közép malmok eddig is nyolc órás turnusokban váltották fel munkásaikat s igy a 48 órás munkahét bevezetése nem vál­toztat üzleti kalkulációjukon. Nem igy áll az eset a kis malmoknál, ahol eddig a munkások 12—14 órás munkanappal dolgoztak. Itt a második turnus bevezetése lényeges munka­bértöbbletet jelent, mert a munkaidőt gazda­ságosan nem képesek kihasználni. A vámőröl- telők ugyanis a nap különböző szakaiban A német egyház kérdése és a magyar sajtó M. F. A sajtónak egy része minden kül­földi beavatkozást a magyar viszonyokba, igen helyesen, visszautasít. E tekintetben olyan határozott a fellépése hogy ,ez csak örvendetes. Ugyanakkor ellenben igen sok lap foglalkozik a német egyházak kérdésével és a legfurcsább színekben tüntetik fel azt a folyamatot, amely a harmadik birodalom életében lejátszódik. Nem kel! külön kiemel­ni, hogy sajnos a legtöbb esetben ezek a hírek és igen sok cikk nem tárgyilagosak és igen sokszor a valósággal merő ellentétben álló dolgokat közölnek. Egész őszintén szól­va, nem értjük ezt a módszert. Ha mi ma­gunk minden külföldi beavatkozást eleve visz- szautasiluuk, milyen jogon avatkozunk mi be egy másik államnak, ebben az esetben Né­metországnak belső ügyeibe ? A német állam és a német egyházak között határozott ellen­tét uralkodik. De ez nem annyit jelent mint­ha a német állam a legkisebb mértékben igyekezne a német állampolgárt vallásos­ságában megakadályozni. Éppen a múlt hó­napokban készült el a berlini görög-keleti oresz-orthodox templom, amelyhez a német állam maga ajándékozta az itt élő orosz koló­niának az építkezésre szükséges telket. A német állam egyáltalán nem akadá- ! lyozza meg az egyházak munkáját, amig ez a nép vallásos nevelésének keretei között mozog. De abban a pillanatban minden tekin­télyével fellép az egyházakkal szemben, ha azok az igazi hivatásukat elfelejtve, politizál­ni akarnak. Hogy a uémet állam mennyiben fogja tűrni, hogy az egyházak a híveket a regieme ellen hangolják, az a jövő titka. De mi biztosak vagyunk, hogy Hitler biro­dalmi kancellár sokkal messzebbre lát, sem hogy az egyházak szerepét a népnek vallási és erkölcsi nevelésében lebecsülné. Vannak ellenben elvi dolgok, amelyeket az állam és az egyházak egymás között biztosan tisztázni fognak. Miért uszít a magyarországi liberális és szociáldemokrata sajtó, állítólag a német katolikusok érdekében, a mai kormányzat | ellen ? Ne felejtsük el, hogy erre mi nem va­meggondoljuk, hogy a mind nagyobb gond­dal termelt magyar gyümölcs, a nagykőrösi meggy, szegedi cseresznye, kecskeméti, ceg­lédi alma és barack utolérhetetlen zamatéval mind nagyobb tért hódit a gyümölcs világ­piacán, sőt még csak természetesebb a banán­nak hazánkban való háttárbeszorulása, ha tekintetbe vesszük, hogy gyümölcskultúránk fejlődése több idegen gyümölcsfaj meghono­sításával elfoglalja a déligyümölcsök hazai piacát. A Kis-Kunság homokján termett ame­rikai mogyoró és szelidgesztenye igen nagy sikert aratott, éppen azért remélhető, hogy a déíigyümölcsöK mind szükebb piacán a ba­nán is, — amely nálunk nem honosítható, — megérdemelten fog háttérbe szorulni a — magyar gyümölcsök közé. rendszertelenül, kiseb-nagyobb tételekben hoz­zák be az őröltetni valót. Tőke a kismalmok­nál nem áll rendelkezésre, hogy raktárra dol­gozva kihasználhassák a munkaidőt. Ehhez járul az is, hogy a nagy és középmalmok a liszt-export szünetelése miatt mind jobban rá­vetik magukat a vámörlésre s éles versennyel igyekeznek tönkretenni a kisebb malmokat. A kisebb malmok akkor cselekszenek helyesen, ha külön érdekképviseletet létesítve igyekeznek minél közelebb hozni üzleti politi­kájukat a gazdák érdekével. A gazdasági fej­lődés csak akkor halad a helyes irányban, ha a munkáltató és a munkavállaló, azaz : a gaz­da és a molnár érdekeinek összehangolására következik és vámmalom szövetkezeteket lé­tesít. Ez kettős haszonnal járna. Először a malom kapacitását teljesen ki lehetne hasz­nálni, másodszor pedig a gazda olcsón jutna lisztjéhez. gyünk hivatva, sőt kötelességünk türelemmel megvárni, mig a kiegyezés egy szép nap megvalósul. Nem ilyen volt-e a helyzet Ölasz- országban, amidőn a fasizmus uralomra ju­tott ? Nem azon ütközött össze az olasz állam és a katolikus egyház érdeke, hogy kinevelje az ifjúságot ? Elfelejtettük már Don Pipő sze­repét az akkori küzdelemben, nem úgy lát­szott mintha a fasiszta állam és a Vaiikán között áthidalhatatlan akadályok lennének? És mégis elkövetkezett a pillanat, amidőn a Duce tisztázta a helyzetet. Ma a fasiszta kor­mányzat, az olasz állam és a Vatikán között s evvel az egyház között a legjobb baráti viszony uralkodik. Ez a német belső harc egy nap ugyancsak meg fog szűnni, ez a néme­tek belügye, ehhez Deklink semmi közünk, a legkevésbbé van köze annak a sajtónak, amely a valenciai vörösöket ünnepli. Milyen szere­pet fog Magyarország játszani abban az eset­ben, ha a német állam és a német egyházak között megszületik a béke és a kiegyezés létre jön ? Ha Magyarország túl egyenold alu álláspontot foglal el, ebben a német belső ügyben, akkor maholnap talán szégyenkez­nie kell azért, hogy egyszer állást foglalt az egyik vagy a másik párt érdekében. Egyszó­val söpörjünk a saját ajtónk előtt ! Egy elegánsan bútorozott különbé)áratu utcai szoba KIADÓ. Komáromi-u. 1 sz. 14—* Mováes Sándor zongorhangotö november hónapban városunkba érkezik. Előjegyzéseket felvesz Dobay János könyvkereskedése. 1—x ________ 4 x v. k. os. BÉ KÉS politikai napilap. Megjelenik minden hétköznap este. Felelős szerkesztő és kiadó Dobay Jen© Nyomatott: Dobay János könyvnyomdájában GYULA. Ebben igazán nincs semmi különös, ha Vámmalom- szövetkezeteké a jövő

Next

/
Thumbnails
Contents