Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-07 / 251. szám
1937, november 7 vasárnap LX!X. évfolyam 251. sí -----------------------------------BÉ KÉS UM IHM I Hip« «mm»*——«■■■« SserkesztfiNég és kiadóhivatal Gyula VárosháK-uica 7 ssára Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC t Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér A hachsarák Nem sokkal, alig négy évtizeddel a megfeszített Krisztus golgotái halála után a római császár megsemmisítette Izraelt és népét szétszórta a világ minden tája felé. Azóta közel két évezredes hányattatás, de amellett lassú szívós előretörés a zsidóság sorsa a földön. Vitte magával a krisztusgyilkos bélyegét és ez a stigma különösen eleinte meglehetősen megnehezítette Izrael maradékainak életét. De ők tűrtek némán és nemzedékről nemzedékre örökítették át az őket elnyomók ellen táplált gyűlölet és bosszú érzetét. Fanatikusan hittek a prófétai Ígéretekben, melyek szerint egykor a zsidóságnak kell a világ urává lennie és keleti fajuk fanatizmusával várták az egyre tűnő századok folyamán az idők beteljesedését, amikor kegyetlen bosszút állhatnak azokon, akik őket kívül rekesztették az állami és társadalmi egyenjogúság korlátain. Ha sokára is, de végre eljöttek a felvilágosodás évei. A nemzetek egymás után annak a tudatára ébredtek, hogy nem kulturnem- zetekhez méltó eljárás, hogy egy fajt csak azért tekintsenek alsóbbrendű embereknek, mert éppen ahhoz a fajhoz tartoznak. Az a felfogás kerekedett — igen helyesen — felül, hogy az egyén jelleme és milyensége lehet egyedül az a fokmérő, amely egy egy ember értékelésénél számításba jöhet. Ennek a felfogásnak voltak aztán az eredményei a különböző országokban bekövetkezett emancipációk. Ez eredményezte nálunk is a zsidóság teljes egyenjogúsítását. A magyarság nemcsak törvénybe iktatta, de a valóságban is keresztülvitte a teljes egyenjogúsítást, aminek legfényesebb bizonyítéka az, hogy a zsidóság elérhette és elérte a legmagasabb közjogi pozíciókat is és vagyonilag egyenesen kivételes helyzetbe jutott az ország többi lakosaihoz viszonyítva. A zsidóságnak azonban vannak — úgy látszik — különböző rétegződései, amelyek nem tudják a múltat felejteni és bosszúért lihegnek minden és mindenki ellen, aki nem tartozik hozzájuk. Nem tudnak beleilleszkedni olyan nemzettársadalmi szervezetbe, ahol nem ők a vezetők kizárólag és ahol mindenki más csak mint nekik alárendelt közeg, végzi az általuk kiszabott teendőket. Irányítani, parancsolni akaruaK ők. Minden anyagi és politikai hatalmat meg akarnak szerezni és minden kire pereátot kiáltanak, aki nem hajlandó ebbe az ő felsőbbségükbe beletörődni. Innen van az, hogy a zsidóság egy részét mindenütt ott látjuk, ahol arról van szó, hogy a fennálló nemzeti közületeket bomlasztani, vagy legalább is gyöngíteni lehet. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy minden zsidó hasonlóképpen gondolkozik és cselekszik, de az tagadhatatlan, hogy a zsidóság komolyabb, helyesebben belátóbb része is túlzott faji szolidaritásból meglehetősen megnehezíti a félreértések és mindkétoldali általánosítások kiküszöbölését. Ebből a szempontból tekintjük mi a zsidóság problémáját, miközben mi sem áll tőlünk távolabb, mint a mindenáron való an und für sich való antiszemitizmus. Nem azért akarunk keresztény és magyar politikát megvalósítva látni Magyarországon, mert nem tűrjük a zsidóság térfoglalását egyszerűen ' azért, mert zsidók, hanem azért követeljük a magyarság szupremáciáját, mert ezzel látjuk csak biztosítva azt, hogy a magyarság ne süllyedjen saját ezeréves hazájában a másod, esetleg harmadosztályú állampolgár sorsára. Hogy ez mennyire megalapozott aggodalom a magyarság részéről, arról éppen elég tanúbizonysággal szolgáltak az elmúlt idők. Ha a zsidóság komoly elemei igazán akarnák ennek, az őket nemcsak befogadó, hanem minden tekintetben egyenlőkké emancipáló nemzetnek az érdekeit szolgálni, akkor nekik a nemzet egyéb rétegeivel összefogva kellene azon iparkodniok, kogy a zsidóságnak azok az elemei, amelyek az országnak már eddig is annyi nyomort, kárt és szenvedést okoztak, akiknek nagy része van mai magyar nyomorúságban, ártalmatlanná tétessenek, illetve az ország határain kiviil kerüljenek. Nem lehet azzal elütni a dolgoi, hogy a jóérzésü zsidóság úgy sem azonosítja magát azokkal, akik annyit ártottak ennek a nemzetnek, nem, mert hiszen nap-nap után azt látjuk, hogy a valutasiberek mindeneknél ártalmasabb hada, a hachsarák kommunista szervezkedői, akik arról álmadoznak, hogy Palesztina helyett itt, Magyarországon valósítsák meg a cionista zsidóállamot, mind zsidók. Ezzel szemben egyetlen elitélő hangot nem hallunk, egy sort sem olvasunk arról a hozzájuk közel álló lapokban, hogy ezeket az üzelmeket elitélnék. Sőt azt tapasztalhatjuk, hogy minden lehető módon azon vannak, hogy ténykedéseiket úgy állítsák be, mintha azok korántsem volnának olyan súlyosan lat- baeső üzelmek, melyekre a törvény teljes szigorával kellene lesújtani. A mi program- műnk nem az antiszemitizmus negatívuma, hanem a pro-kereszténység pozitívuma. Ezt a programmot pedig nem valami szélső jobboldali politikus szabta elénk, hanem olyan valaki, aki most közel áll a liberálisnak nevezett körökhöz és akinek politikai rutinját velünk együtt bizonyára a túloldalon is elismerik : gróf Bethlen István. Nem bántunk mi, mert a magyarsághoz ez méltatlan volna, senkit sem azért, mert ilyen, vagy olyan fajúnak született, de azt igazán nem veheti tő^ lünk senki rósz néven, hogy erőnk minden atomjával küzdünk azok ellen, akik ennek a ; nemzetnek ellenségei, még akkor is, ha Hach- J sarákban akarják a keresztény magyarság ! tönkretételét munkálni. A frontharcosokért Ismeretes, hogy a Corvin utca 4 sz. ház eladása következtében a Frontharcos Szövetség és a Hadirokkantak stb. Egyesülete nehézségek elé került, mert január 1. ével hajlék nélkül maradnak. A Frontharcos Egyesület — amint már arról is megemlékeztünk — kérelemmel fordult a vármegye főispánjához, a vármegye törvényhatóságához és a város polgármesteréhez támogatásért. Úgy , lgT-* "■ i. w mi« »'iJ' értesülünk, hogy dr. vitéz Ricsóy Ublarik Béla főispán 100 pengő segélyt folyósít a frontharcosok lakbérköltségeinek részben való fedezésére. Biztosra vesszük, hogy úgy a törvényhatóság, mint a városi képviselőtestület megtalálják a módját annak, hogy a frontharcosok kérelmének oly mértékben tegyenek eleget, hogy ez a hazafias ^egyesület ne i*a- , radjon otthon nélkül. A közeli övében megalakul Gyulán a Baross Szövetség fiókja Ma már felesleges megmagyarázni azt a nagy jelentőséget, amivel a Baross Szövetség az ország gazdasági életében rendelkezik. A A legelőkelőbb gazdasági szervezete az országnak, melynek feladata a magyar gazdasági életnek azt az előkelő szintet biztosítani, amely szinten az úgy személyei, mint ügyköre tekintetében például Angliában vagy Németországban van. De feladata az is, hogy a magyar gazdasági életben biztosítsa a magyarság, a magyar nemzeti szellem érvényesülését. Évek hosszú munkásságának eredményeképpen ma már ott van a Baross Szövetség, h°gy egyrészt minden fontosabb gazdasági momentum összefüggésben van a Szövetség munkásságával, másrészt pedig tagjai és az ország gazdasági érdekeinek megvédelmezése tekintetében mindig biztosan számíthatni a Baross Szövetségre. A Szövetség nyújtotta erkölcsi támogatást nem nélkülözheti Gyula gazdasági élete sem. Ezt belátták a város nemzeti alapon tömörülni kívánó kereskedői és iparosai s elhatározták, hogy megalakítják a Baross Szövetség gyulai fiókját. Ezt az elhatározást természetesnek fogjuk találni, ha elolvassuk a Szövetség alapszabályainak a szövetség céljáról szóló 2. §-át. Ebben többek között ezt olvashatjuk : A Baross Szövetség célja: a magyar kereskedelem, ipar és őstermelés érdekeinek ápolása, a nemzeti érdekek szolgálata, az üzleti tisztesség hagyományainak megőrzése, a magyar kéz munkájából eredő hazai iparcikkek fokozott megbecsülésének előmozdítása. Ebből a célból a Szövetség politikai pártállásra való tekintet nélkül egy táborban egyesíti mindazokat a kereskedőket, iparosokat, rokonszakmabelieket, termelőket és magánosokat, akik a nemzeti célok szolgálatát a keresztény gazdasági etika szellemében kívánják fejleszteni. A gyulai fiók értesülésünk szerint még e hó folyamán megalakul. Az ünnepélyes megalakulásra meghívást kapnak az érdekelt kereskedelmi és ipari tényezőkön kívül a társadalom vezetői is. A Baross Szövetség központja részéről előreláthatóan megjelennek a közgyűlésen és felszólalnak : Ilovszky János magy. kir. kormányfőtanácsos, a Szövetség elnöke, Szögyén Bertalan miniszteri osztályfőnök, Miklós Ferenc szív. törv. hat. bizdttsági tag, Köpesdy Elemér ny. min. tan., a Máv. gépgyár volt vezérigazgatója és Domokos László ny. min. osztálytanácsos, a Szövetség országos főtitkára. A közgyűlés impozánsnak Ígérkezik, az előkészületek folyamatban vannak. Az Országos Ctyermekvédö liiga kösz öné levele G-yula.város polgármesterének Emlékezetes, hogy október 2-án a m. kir. földművelési miniszter és a Gyermekvédő' Liga támogatásával a Göndöcs népkertben rendezett tejnapon ezer gyermek részesült tejuzsonnában. Az Országos Gyermekvédő Liga igazgatóságától október 20-i kelettel az alábbi levelet kapta dr. Varga Gyula polgármester: Igen tisztelt Polgármester Ur! Hálásan köszönjük, hogy a Gyulán, f. hó 2-án megtartott tejnapról tájékoztatni, a küldött száz pengő összeget elszámolni és a Békés c. lap vonatkozó példányát rendelkezésünkre bocsátani méltóztatott és egyben kérjük, hogy alkalmilag a tejnapon résztvevőknek is méltóztassék tolmácsolni hálás köszönetünket, hogy nemes akciónkat önzetlen fáradozásukkal elősegíteni szívesek voltak. Köszönetünk ismételt kifejezése mellett fogadja polgármester ur őszinte nagyrabecsülésünk nyilvánítását. Országos Gyermekvédő Liga : Petry s. k.
