Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-28 / 244. szám
LXiX. évfolyam 244 szám JOJC/JVXZUO Gyula, 1937, ofatéber 28 csütörtök Ss&erkesztőség és kladötalvatal Usrnta Városház-ót«» 7 stám Telefon Gyula 33. Politikai napilap Fiiszerkesztő: DOBAY FERENC Előfizetés egy Íróra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér A békésmegyei búza Egy néhány sokszor hangoztatott megállapítással kezdjük mondanivalóinkat. Az egyik az, hogy Magyarországot ma még agrárjellegű államnak lehet mondani, amennyiben lakóinak túlnyomó része agrárfoglalkozásból él. Ebből következik az a másik megállapítás, hogy Magyarországnak legfőbb értéke agrártermelése és ebből kiválóan nagy érték a búza. Ez a magyarság nagyjelentőségű kiviteli cikke. Természetes ezek után, hogy csak akkor álljuk meg a helyünket a világpiacon az erős versenytársakkal szemben, ha a magyar búza minőség tekintetében kiváló és egységes tipusu, úgynevezett stan- dardbuzát tudunk szállítani nagy mennyiségben. A mai magyar búzatermelésnek nagytömegű minőségbuza produkálására kell berendezkednie. Végtelen nagyjelentőségű és hosszú évek fáradtságos munkájának eredménye, hogy ma már ott tartunk, hogy a magyar minőségbuzák nemcsak kiállják a versenyt a világ eddig elismert legjobb buza- fajtáival, mint amilyen az amerikai Manitoba és az orosz búza voltak, hanem bizonyos mértékben felül is múlják azokat. Azt mondottuk volt, hogy nagy munka eredménye a mai helyzet és ebben egyáltalában nem túloztunk. Beszélgettünk erről a munkáról egyik legkiválóbb minőségbuzater- melőnkkel, dr. Székács Istvánnal, aki szente- tornyai 500 holdas mintagazdaságán foglalkozik nemesitett búzatermeléssel és ma már ott tart, hogy az általa termelt búzát mint magbuzát értékesíti. Dr. Székács István unokaöccse és hosszú éveken át munkatársa volt a magyar buzanemesités apostolának, Székács Elemérnek. Székács Elemér pedig mintegy harmincöt évvel ezelőtt kezdett el a temes- megyei Árpádhalmon, Berchtold grófék birtokán buzanemesitéssel foglalkozni. Két utón fogott a nagyon bonyolult törhetetlen kitartást és fáradhatatlan munkaerőt igénylő feladathoz. Az egyik ut a több mint ezer fajtából összekeverődölt magyar búza fajta természetes utón való szelektálása. Amikor már a magyar talajnak, kiimának és egyéb adottságoknak megfelelő kiszelektált egyedeknek egymásközött való keresztezése, hogy igy az egyes féleségek kiváló tulajdonságai egy fajtába átvihetők, esetleg fokozhatok legyenek. Ezt a szép sikerrel folytatott munkát ketté szakította a háború. A háborúban ugyanis nem a sikértartalom és egyéb követelményei a minőségbuzának voltak a fontosabbak, hanem a nagy terméshozam. így történt, hogy Magyarországon elterjedt a bövebbtermésü durva búza, melynek termesztését annyira megszokta a magyar gazdaközönség, hogy a háború után nehéz volt újból a minőségi termelést homloktérbe állítani. Békében azonban nem a hadseregek a legnagyobb fogyasztók, hanem magyarországi viszonylatban a külföld. Külföldön pedig erős minőségi versennyel kell megküzdenünk és igy csak természetes, hogy nagyon nagy jelentősége van annak, ha mi minőség tekintetében legeisőrendü búzát standardizálva nagy tömegekben tudunk szállítani. Ma már a gazdatársadalom egyre inkább kezdi megérteni a kormány ilyen irányú törekvéseinek nagy horderejét és egyre többen vannak olyan gazdák, akik már nem a meny- nyiséget, hanem a minőség kiválóságát tartják a magyar búza legfőbb kellékének. Természetes az, hogy Magyarország különböző vidékein a különböző természeti adottságoknak megfelelően más és más buzaféleség tenyészik legjobban. Éppen ezért kívánatos volna, hogy dr. Székács Istvánnak két évvel ezelőtt tett az az indítványa, hogy az ország klimatikus és talajtani adottságok szerint körzetekre osztassák fel, minden körzetnek legyen egy kísérleti telepe, ahol az ottani viszonyoknak leginkább megfelelő buzafajta volna ki- teuyészthető. Hogy ez mennyire fontos volna, azt megmutatta az 1935. aszályos esztendő, amikor a külföldi eredetű, egyébként kiváló, de nálunk nem aklimatizált buzafajták nem bírták a szárazságot. Mig a Székács-buza abban az esztendőben holdankint 8 métermázsát termett, a többi legfeljebb két métermázsát. Ezen a téren kell befejeznünk azt a nagy j küzdelmet, amit a magyar búza érdekében j már eddig is szép sikerrel folytattak. De kü- | lönösen nagy hivatás vár itt reánk békés- i megyeiekre, akiknek a legkiválóbb búzánk j terem talán az egész világon, ha megfelelő j minőségűt megfelelő módon termelünk. Ujab- | ban iparkodnak más vidékek termelői mes- j terségesen kérdésessé tenni, sőt elvitatni a békési búza elsőségét. Ha azonban mi kihasználjuk vidékünknek istenadta előnyeit, amilyen pl. a napfény besugárzás, az úgynevezett in- solácio, akkor előbb-utóbb rájön az egész ország, hogy Magyarország legkiválóbb búzája Békés megyében terem. Csak a termelést és az értékesítést kell egységes alapon megoldani, hogy a világpiacot mindig el tudják látni megfelelő minőségű és mennyiségű búzával, akkor Magyarország mezőgazdasági termelése megingathatatlan lesz. Ha mi, békésmegyeiek teljesen rátérünk a minőség-buza termelésére, egészen bizonyos, hogy belátható j időn belül vármegyénk nem lesz az ország ' egyik legszegényebb megyéje. Darányi Kálmán beszédével megkezdfidSH a politikai étet A Nemzeti Egység pártja kedden délután tartotta a nyári szünet után első értekezletét, melyen a kormány tagjai teljes számmal megjelentek és Darányi nagyszabású beszéddel vezette be a most következő politikai kampányt. Elöljáróban megállapította a kormányelnök, hogy sem a kormánynak, sem a pártnak nincs oka szégyenkezni az elmúlt esztendőben törvényhozási és kormányzati munka miatt. Tárgyalt egyes fontos kérdéseket megvalósítása előtt egyes ellenzéki vezetőpolitikusokkal de ezt éppen a párt erejének tudatában tette. Nincs ok félni a harctól de nem akarják a haeot, amig békésen is meg lehet oldani a problémákat. Ebben a felfogásban nem zavarják a kormányt néhány politikai bajkeverő tiiszurásai. Sok kósza hirt bocsátottak ellenzéki oldalról világgá a kormánypártban folyó egyenetlenkedésről, bomlásról. Mindez azért volt, mert ezzek akarták a közvélemény figyelmét elterelni annak a ténynek a felismerésétől, hogy a törvényhozásban és a kormányzati politikában komoly, nyugodt és az ország érdekeit szolgáló munka folyik. A szélsőséges izgatásokkal kapcsolatban a közvéleménybe dobott híresztelésekkel kapcsolatban kijelentette a miniszterelnök, hogy nem tűr el semmiféle törvényellenességet, de nem hajlandó csak az egyik szélsőséggel szembeszállni. Nem fog a kormány visszariadni attól sem, hogy a céljaiban és módszereiben burkolt, fejlettebb technikával dolgozó, eredményeiben azonban nemzeti köteléket lazító politikai akciókkal teljes erővel szembeszálljon. Olyan törvényes rendszabályt kell életrehivni —- folytatta Darányi — mely preventív eszközökkel gondoskodik mind a sajtórendészet, mind pedig s büntetőjog vonalán arról, hogy bűncselekményeket nyomdai előállítás és terjesztés által elősegíteni ne lehessen. Törvény- javaslatot nyújt be a kormány az ilyen féle sajtótermékek sajtórendészeti köteles példányának a kir. ügyészséghez való előzetes beszolgáltatásáról és az eljárás gyorsításáról. Ki jelentette a kormányfő, hogy a kormányzat irányát balfelé tolni a szélsőségek elleni küzdelem címén nem hajlandó. A kormány és a párt, amelyre a kormány támaszkodik, teljes mértékben az ősi alkotmány alapján áll, mélyülő, szerves, fejlődő és egységes. A királykérdés aktualitását nem látja a kormány. Semmiesetre sem kívánatos, hogy a kérdés felszinrevetésével felesleges és a nemzetre káros ellentéteket keltsünk a nemzet lelkében. Bár a nemzetközi helyzet kétségtelenül súlyos, megvan minden remény arra, hogy végül is a józanság és a mások érdekeivel is számoló belátás fog felülkerekedni. Elég itt azokra a nyilatkozatokra utalni, amelyek a közelmúltban Berlinben két hatalom felelős vezetői részéről hangzottak el. A magyar külpolitika megmarad azon az utón, amelyen eddig is haladt, amelynek alapja továbbra is a római jegyzőkönyvek. Békés eszközökkel kívánjuk elősegíteni egy a mainál kiegyensúlyozottabb, szilárdabb alapokra helyezett nemzetközi együttműködést. Ä Dunai megegyezés kérdésében csak lassan, türelmes tárgyalásokkal lehet előrejutni. Egyes szomszédállamokkal a normális kialakulása viszony nem lesz elérhető, amig a Magyarországtól elcsatolt területen élő magyar kisebbségek sorsában ja vulás nem áll be. A mi politikánk első kötelessége, hogy termelő, építő, erőket egyesitó' munkában ösz- szefogni mindazon értékeket, amelyekkel a nemzet rendelkezik. Feloldani azokat a szociális feszültségeket, amelyeknek a megszüntetése módunkban áll. Társadalmi osztályok, termelési tényezők között megteremteni és fenntartani a nemzeti igazságnak megfelelő békét. A kormány munkássága előterébe állítja a szociális vonatkozásokat, de ezzel nem akarja kisebbíteni annak a munkának a jelentőségét, amelyet közjogi szervezetünk, köz- igazgatásunk, nemzeti kultúránk továbbfejlesztése terén kifejteni akarunk. Gömbös Gyula hagyatékából vette át a kormány a közjogi refermok alapjául szolgáló gondolatokat. Bár a tervezett közjogi reformok önmagukban nem sokat jelentenek, mert egyedül a titkosszavazás bevezetésével, vagy bármely más közjogi reformmal a nemzetet boldoggá nem tettük. A közjogi reformok csak akkor bírnak értékkel, ha a nép érdekének fejlődését teszik lehetővé, ha alkalmasak arra, hogy ezeket az erőket az egyetemes nemzeti célok szolgálatába állítsák. A titkos választójog helyes megoldása a nemzet erőgyarapodását jelenti, egy helytelen megoldás azonban évtizedekre visszavetheti s nemzetet törekvéseiben, A kormány már most a párt elé terjeszti a felsőház jogkörére vonatkozó törvény- javaslatot és ugyancsak a párt elé kerül a már töbször jelzett időponton belül a szavazás titkosságára vonatkozó javaslat is. Rövidesen a ház elé került a városi számvevőségek államosítása, előkészület alatt áll a gyógyszerészeti törvény. A községek ügy vitelének egyszerűsítését is meg kell valósítani. A belügyminiszter foglalkozik a különböző, de hasonló célú egyesületek egyesítésével. Meg kívánja oldani a nemkívánatos elemek beszivárgásának és a mainál hatékonyabb ellenőrzését és megakadályozását. A kormány folytatja és fokozni kívánja a közegészségügy terén eddig tett intézkedéseket, különösen a falusi lakossággal kapcsolatban. Fokozottabb mértékben kell érvényesülnie a szociális gondoskodásnak a szegényebb néposztály gyermekeivel szemben. A közmunkákkal azoknak a vidékeknek a helyzetén kíván a kormány könnyíteni, ahol az elemi csapásokon kívül más okai is vannak a lakosság Ínségének. Továbbra is az ésszerű takarékosságot fogja követni a kormány. A megállapodások egész sorozatával sikerült mezőgazdasági termés
