Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-28 / 244. szám
2 BÉKÉS 1937 október 28 A magyar ősz fölöslegünket és ipari termékeink elhelyezését biztosítani. Ma még bizonyos gazdálkodási megkötésekről nem lehet lemondani. A belső tőkeképződést igyekszik előmozdítani a kormány, beruházási programja pedig a szükséges közérdekű müvek létesítésén felül szociális népi politikánk érvényesítését is célozza. A gazdaadósságok terén keresztülvitték a terhek tényleges rendezését, az adóztatás terén pedig arra törekszik a kormány, hogy mindenki, igy az ingó vagyon is arányosan és igazságosan osztozzék a közterhek viselésében. A tisztviselőtársadalom anyagi helyzetének javítása terén, bár vérmes reményeket ébreszteni nem akar, de kijelenti a miniszter- elnök, hogy az államháztartás helyzetét és egyébirányu feladatait is figyelembe véve a kormány pozitív lépést fog tenni. A mező- gazdasági termelés minőségének fokozása elengedhetetlen feltétele az értékesítési törekvések sikerének. Törvénnyel kívánja a kormány a vármegyei állattenyésztési alapok felhasználását szabályozni. Ezáltal az apaállatok megfelelő voltát kívánja a kormány biztosítani és az állatállomány minőségének feljavítását. A bortermelés értékesítését elősegítő intézkedéseknek szociális kihatásai is vannak. A szesztörvényt, valamint a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló törvény- javaslatok rövidesen a ház elé kerülnek. A csövestengeri értékesítése terén tett intézkedések megakadályozták a termelők kiuzsoro- zását. A folyamatban levő költségvetési év még hátralevő részében 10.000 kát. holdat fog a kormány telepítési célokra felhasználni és valószínű, hogy adó- és illetéktartozás fejében is jelentősebb terület lesz ilyen célra felhasználható. A földmüvesnépesség helyzetének felderítése céljából újjáalakítják a Mezőgazdasági Szociálpolitikai Tanácsot. Foglalkozni kíván a kormány a magánaikalmazotti kamara felállításával. Mint eddig, ezentúl is foglalkozni kiván a kormány a kisiparosság gazdasági és szociális helyzetével. A tőkének ismerni és teljesítenie kell nemzeti, gazdasági és szociális feladatait. Sürgős kormányzati feladat a munkajogi törvénynek és végrehajtási utasításának kiadása. Bevezetik a családi munkabérpótlékot. Az uj oktatásügyi törvények az ifjúságnak a gazdasági pályák felé való terelését célozzák. Folytatják az iskolaépitési programmot, valamint elvégzik azokat az egyetemi építkezéseket is, amelyek a költségvetésben szerepelnek. Elsők közt fogja tárgyalni a törvényhozás a tűzharcos törvényjavaslatot és gondoskodik a légvédelmi törvény végrehajtásáról. A nemzet véderejével szemben a kormány ismeri feladatait. Benyújtás előtt áll a szövetkezeti törvényjavaslat, az épitők takaréküzlet szabályozásáról szóló javaslat, a telekkönyvi kivételes eljárások egységesítése tárgyában készülő törvényjavaslat és a mezőgazdasági gépek, varrógépek és kerékpárok részletre való eladását szabályozó törvényjavaslat. A miniszterelnök szegedi beszédében tett Ígéreteit beváltotta a kormány. Tényekre mutathat rá azoknak a kritikájával szemben, akik a kormány cselekedeteit kevesehk, vagy tempóját kifogásolják s behunyva szemüket a tények előtt, semmikép sem akarják meglátni azt, ami történt. Bizakodó lélekkel tekint a kormányelnök a jelen nyomorúságából a jobb magyar jövőbe. A párt tagjai helyükről felállva percekig ünnepelték a miniszterelnököt, akinek Ivády Béla elnök mondott köszönetét nagyjelentőségű politikai nyilatkozatáért. Márka s ' " ” Turesány töltőtollak minden kézíráshoz kizárólag ¥ DÓBA Y-nál kaphatók! Toliakért írásbeli garancia Díjmentes javítás Legszebb ünneplőjébe öltözött az ősz. Egy néhány napra visszaálmodja az elmúlt verőfényt, az elmnlt virágokat, titkos sugdo- sásba merül a szelíd esti szellővel, mosolyogva néz szét még egyezer a halni készülő világban. Szinte úgy tetszik, hogy azt súgja titkon az este csendjében. Ha már meg kell halni, hát szépen haljunk meg ! Öltözzünk a legfényesebb díszbe és senki ne lássa rajtunk, hogy megborzongat a közeli elmúlás, a halál tudata. Nevetve szembenézni a halállal sokkal inkább illik hozzánk, mint jajongva futni az elkerülhetetlen elől. Talán azért hívják ezt az őszt magyar ősznek. Talán a természet is érzi, hogy magyar földön magyarul kell élnie, halnia. Magyarul, tehát szépen, úri pazarsággal, bőkezű emberszeretettel. Halni csak dacosan, bátran, sajnos, sokszor könnyelműen tud a magyar, így hal meg a magyar ősz is. Elmúlása úgy hat, mint azé a gavalléré, aki mindenét el- tékozolta és vagyona roncsaiból még egyszer úgy mulat, mint a régi boldog időkben, aztán jöjjön a halál, a megsemmisülés. Mi, szegény trianoni magyarok már elszoktunk ettől a virtusos, csak azért is kara- kánkodástói. Mi a magyar ősz késő mosolyát Nem mindennapi cigányfurfanggal fosztottak ki ez év júniusában egy tanyai hiszékeny kisembert. Bodóczki Ilona (Irén) békéscsabai cigányasszony, aki hasonló bűncselekmények miatt már három ízben büntetve volt, piócákkal telt üveg kíséretében tette meg üzleti körútját a várostól messzeeső kis tanyák között. Ezen útja közben egy szép nyáreleji napon beállított az egyik kis tanyába pihenni. Szóbaeresz- kedett a gazdával, aki elpanaszolta, hogy felesége beteg. Fáj nagyon a szeme. Hiába vitte egyik orvostól a másikhoz, még kórházban is volt, de segíteni nem tudtak rajta. — Pedig hát vóna annak módja, mondotta a cigányasszony. Én tudnék is segíteni az asszonyon. Csak egy kis pénz kellene hozzá. Szenteltvizet hozatnék a radnai csodatevő kegytemplomból és azután kijönnék és meg- kenegetném vele a beteg szemét. Már több Ízben próbáltam, mindig használt. Amikor a gazda szemfájós szegény felesége meghallotta a dolgot, igy szólt a férjéhez : — Hát apjuk, én azt hiszem meg lehetne próbálni azt a szentelt vizet, mert már én is hallottam, hogy sokaknak adta vissza a szeme- világát a kegytemplomból származó varázs- erejű viz. Hátha én rajtam is segítene. Csak ezt várta a ravasz cigányasszony s amikor látta, hogy az egyszerű és tudatlan emberek bedültek a meséjének, előállott azzal, hogy neki ehhez pénzre van szüksége. Kapott is vagy 10 pengői, meg egy kis élelmiszert, meg tollat és miegymást, hogy alig győzte hazacipelni. Nemsokára azután eljött másodmagával, Maka Károlyné békéscsabai asszony is. Hozta a szentelt vizet, megkente a szegény asszony szemét s hogy miközben többször is borogathassák, hagyott ott egy kicsit. Természetesen minden alkalommal erősen felpak- kolva hagyta el a tanyát Makáné kíséretében, aki segített a holmikat cipelni. Egy ízben, mint kedves ajándékot fogadjuk: kevesebb fűtőanyag kell és nem didereg a gyermek a vásott gúnyában és az éhség is könnyebben elviselhető 20 fok meleg, mint 5—6 fok hideg időben. Belőlünk már kihalt a nagyúri virtus. De nem halt ki a magyar érzés. Ha keli, meghalunk bátran, szó nélkül, sőt mosollyal nézünk szembe a halállal. De amig élünk, alázatosan lehajtjuk fejünk és nem beszélünk, de hallgatva is azon dolgozunk, hogy mindent megtegyünk, ami a nemzet, a magyarság érdekében megtehető. Beszél a fákkal a bus őszi szél... Halkan beszélget, nem hallhatni meg... Beszédére a fák merengve rázzák koronás fejüket... Mosolygó magyar ősz, te megtanítasz minket mosolyogva nézni az élet komor jelenségeivel szembe. Te megtanítasz minket arra, hogy nem hal meg végleg az, aki élni akar. A legkeményebb tél után is feltámadás, uj élet következik. A mi őszünket is követheti kemény tél, de a magyar ősz derűje megtanít arra, hogy a magyar élet még nem halt meg, még jön egy nagyszerű uj tavasz, ha mi is úgy akarjuk. Ezt meséli nekünk a magyar ősznek enyhe mosolya. amikor újból kitint járt gyógykezelni, meglátta hogy az asszony kezén seb van s azt is kezelés alá vette. Hozott a kézre valami zöldessárga kenőcsöt, azt mondotta nagy titokzatosan, hogy az „zöld pópium“, sokan meggyógyultak tőle. Szorgalmasan járt gyógykezelni. Elvitt már minden pénzt a kis tanyaházból. A szegény szembajos asszony és a férje, nehogy a kezelés megszakítása hátrányosan befolyásolja a gyógyulást, a cigányasszony unszolására a szomszédoktól kért kölcsön. Ilyen formán azután egy cs®mó élelmiszeren és tollnemün kívül még vagy hatszáz pengőt kicsalt Bodóczki Ilona az együgyi szegény tanyai magyartól. Mikor már megelégelte a dolgot a cigányasszony és látta, hogy tovább nincs mit keresni a kifosztott portán, elmaradt. A szegény szembajos asszonynak a szeme továbbra is fájt. A szentelt víznek nevezett csabai ártéziviz nem használt. Amikor a gazda látta, hogy csúnyán becsapták, feljelentette a csendőrségen a furfangos cigányasszonyt, aki kihallgatása alkalmával azzal védekezett, hogy ő mindent csak „hitelre“ kért és „törleszteni“ is akar. Magának fáradsága dijául csak azesetre fogadott volna el valami csekélységet, ha a gyógykezelés teljes sikerrel járt volna. Ez ügyben nemsokára a biróság fogja majd kimondani a végső szót. Tény azonban, hogy az utóbbi időkben a furfangos cigányasszonyok fantasztikus meséikkel már több szegény tudatlan tanyai embert fosztott |d ulolsó garasaiból s helyén volna, ha a hatóság igen erélyesen járna el a hasonló aranyhajó, szentelt viz- és zöld pópium kenőcs csalókkal szemben. PAPÍRSZALVÉTÁD, TORTAPAPI ROD szépek, olcsók DOBAYNÁL mil i[ -i^Tiirrinr n ii tiiiiiiiii im hm mi— unni «■»■i iiiiiiiii«riwnTBTP"»MW«’"iiiiir,-iiiiiiiiiBiBwiiiiiiBiiiiiiiii -m—«■ ininmiiiiiiimiumiriniwiutitb A Siatszázpengős „szonleltviz“ és a „zöld papiam“ kenőcs
