Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-27 / 243. szám
1EÍES 1937 október 27 2 A 100 éves Nemzeti Színház Vármegyei Um hírek Békéscsaba: Nagy sikerrel folyt le a Városi Színház frontharcos előadása. Az előadás előtt Banner Benedek dr. leánygimná- ziumi igazgató mondott magasszárnyalásu szép ünnepi beszédet. — A városhoz tartozó sop- ronyi tanyákon tűz pusztított. Egy tengeriszár- kupacban elégett háromszáz kéve kóró. A nagy szél miatt veszélyeztetett tanyaépületeket sikerült a tűzoltóságnak megfeszített munkával megmenteni. — Megmérgezett a tej két békéscsabai családot. A kórházban mindnyájan jobban lettek. Orvosi vélemény szerint a tehén mérges nadragulyát evett s ettől mér- geződött meg a tej. Kondoros: Az evangélikus egyházi iskolák növendékei e hó 23-án a kondorosi temetőben megkoszorúzták Áchiia András volt szarvasi lelkész és egykori békési esperes síremlékét. Áchim alapította meg a kondorosi egyházat és végrendeletileg 200 hold földet is hagyományozott az egyháznak. Orosháza: A Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete egyhangúan ismét Csizmadia Andrást választotta elnökévé. — Tiltott műtét miatt a csendőrség letartóztatta Berta Julia 26 éves asszonyt, akit hassmló bűncselekményért másfélévi börtönre Ítéltek. E n d r ő d : Tímár Elek 39 éves családos kubikos talajjavitási munkát végzett. Munkaközben a verem fala beomlott és a reá zuduló földtömeg agyonnyomta. A keresésére indult társai már csak holttestét húzhatták ki az omladék alól. Elmebetegsége miatt felmentették a zugir&szat vádja alól Oláh Zsigmond vésztői lakost a törvényszék zugirászat vétségéért 14 napi fogházra Ítélte. Felesége ujrafelvétellel élt, mert szerinte férje a zugirászat vétségének elkövetésekor beszámítható nem volt. A járásbíróság a törvény- széki elmeszakértő meghallgatása után Oláh Zsigmondot felmentette a zugirászat vétségének vádja alól, mert mint elmebeteg, a tett elkövetésekor nem volt beszámítható állapotban. Az ügyvédi kamara felebbezése folytán hétfőn délelőtt tárgyalta a fenti ügyet a gyulai kir. törvényszék büntető tanácsa dr. Csa- táry László elnökletével. Az iratok ismertetése után dr. Schröder Gábor ügyész indítványozta, hogy vádlottat a gyulai kórház elmeosztályán a törvényszéki szakértő főorvos újabb vizsgálat alá vegye annak megállapítása végett, hogy Oláh elmeállapota nem-e javult időközben annyira, hogy tettének elkövetésekor nem volt már esetleg elhatározó képességének teljes hiányában. Előadja, hogy a vádlott százával indított pereket mindenki ellen már husz- huszonöt évvel ezelőtt is, ezen ténykedését ma is folytatja. Olyan irodája van s olyan kiterjedt klientúrája, hogy sok ügyvéd megirigyelhetné. Ha az ilyen ember elmebeteg, akkor közérdekből zárt intézetben a helye mindaddig, amig a már régebben sürgetett és a bűnöző elmebetegek részére létesítendő intézet felállítást nem nyer. A törvényszék az ügyész indítványát elveti s az első bíróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. így a felmentés jogerős. A belügyminiszter SeSűivizsgál- laíja a békésmegyel föléli és karitatív intézményeket Smialovszky Tibor miniszteri tanácsos a belügyminisztérium közjóléti és dr. Antal József miniszteri titkár és még egy belügyi miniszteri tisztviselő kíséretében Gyulára érkezett a békésmegyei közjóléti és karitativ intézmények felülvizsgálata és tanulmányozása céljából. Gyulára Békésről érkezett a miniszteri tanácsos. Kedden Gyulavári, Doboz, Szeghalom ilyen természetű intézményeit vizsgálta meg a miniszteriális bizottság. I M“ ittei titMsd! Fenállásának százéves fordulóját ünnepli a Nemzeti Színház. Ez ünneplésben résztvesz az egész ország nemzeti társadalma, amely hálával, szeretettel és büszkeséggel tekint vissza nemzeti színházának százéves múltjára, százéves munkájára. Száz évvel ezelőtt nagy családi ünnepe volt a magyar kultúrának. Ä kultúrának és a hazaszeretetnek, hiszen a Nemzeti Színházat: a pesti magyar színházat valóban tégláuként teremtette meg, adta össze, építette fel a magyar nemzeti társadalom. Vörösmarty szavaival az Árpád ébredésével nyílt meg a magyar szó, a magyar dal első pesti hajléka s a pesti magyar színház valóban százszázalékig teljesítette hivatását, teljesítette mindazt a reményt, amit munkájához fűztek a hazafiak. Ez a színház hozzájárult Pest megmagyarosi- tásához, megacélozta a magyar öntudatot, élesztette, erősítette a nemzeti érzés lángját, megteremtette a magasabbrendü magyar drámairodalmat s a szinésztehetségek világviszonylatban is nagynevű sorát nevelte fel. Nagy hivatást teljesített, nagy feladatokat oldott meg száz év alatt a Nemzeti Színház. Küldetését azonban még nem fejezte be, sőt még az eddiginél is szebb és nagyobb hivatás vár reá. Az elkövetkező évtizedekben kell, hogy az ezeréves magyar kultúrának, amely a fejlődésben pillauatra sem állhat meg olyan eredményeit adja, sugározza a határokon túlra, hogy azoknak az eredményeknek ereje és értéke, tiszta fénye és melegsége magához vonzza az elszakított területek népét, hirdetve büszkén az eltagadhatatlan és fejlődésében megállíthatatlan ezeréves magyar civilizáció életét. 1837. augusztus 27.-én hangzott el a Nemzeti Színházban az első szó s a nagy fordulót most ünnepelte a nemzet egyeteme. Az Már megemlékeztünk róla budapesti forrás nyomán, hogy az Egyesült Malomipari r. t. a gyulai volt Reisner-málmot megszünteti. Annak idején érthetően nagy feltűnést keltett ez a híradásunk és pedig kellemetlen feltűnést. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a malom üzemének beszüntetésével 52 alkalmazott és családja marad kenyér nélkül, hanem a város szempontjából sem közömbös, vájjon megmarad-e a malom, vagy sem. Vám, liszt- forgalmiadó elmaradnak és ez meglehetős hiányt jelent majd a város háztartásában. Gyulán úgyis olyan kevés a gyárüzem, úgy hogy a meglevőkhöz annál inkább ragaszkodni kell. Természetes, hogy a város vezetősége, amikor a leépítési szándék tudomására jutott, nem nyugodott bele s a maga részéről iparkodott mindent megtenni, hogy a malom lehetőleg fenntartható legyen. Dr. Varga Gyula polgármester gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselővel együtt eljárt illetékes helyen és hivatkozva úgy a város érdekeire, valamint szociális szempontokra, iparkodtak a malomüzem megszüntetése iránti határozat megváltoztatását elérni, de — úgy látszik — a megszüntetés befejezett tény. Azt határozottan Ez év egyik nyári délutánján Bartolák Pál békési kisgazda tanyaudvarában az elkenteden, vizzel telt disznófürösztő körül játszadozott a gazda kétéves elsőszülött fiacskája. Az anya a tanyaház konyhájában előkészületeket végzett a vacsora elkészítésére. Az apa künt sepert a tanyaház udvarán, a nagyanya a háttérben tengerit morzsolt. Amikor az apa rövid időre eltávozott az udvarról, a kisded lemorzsolt tengeri csutkákkal játszadozott. Egy kis idő múlva kijött az anya a konyhából, kereste kisfiát, de nem látta az udvaron. A disznófürösztő közelébe érkezve, látta, hogy a viz tetején kis fia ruhácskája úszik. Eszét vesztve rohant a fürösztő vizébe, de már csak kis fia kihűlt tetemét emelhette ki a fürösztő sáros vizéből. Az ügyészség gondatlanságból okozott Akadémia komoly termében kezdődött az ünnepség, folytatódott a diszebéden, este pedig a zászlódiszbe öltözött Nemzeti Színházban s a fényes ünnepségeken részt vettek mindazok, akiket hivatása, név, rang, tradíció, érzelem fűz a századik esztendejét ünneplő örökifjú színházhoz És ami százévvel ezelőtt az avatóüuuepség fényéből hiányzott, azt pótolta a centennáris ünnepség. 1837-ben a megnyitás fényét nem emelte az udvar jelenlétének szertartásos ünnepélyessége, — a százéves fordulón ott volt Magyarország kormányzója, nemzet és vezetői együtt ünnepelték a nagy fordulót. E száz év alatt nagy utat tett meg a Nemzeti Színház és minden munkája tovább építője, fejlesztője volt az ezeréves civilizációnak, annak az emelkedett tiszta kultúrának, amely lehetővé tette, hogy a világháború gyűlölködő napjaiban is a Nemzeti Színház műsorán tartotta és tarthatta az akkori ellenséges, államok klasszikusait. Közismert tény s a magyar kultúra elvitathatatlan dicsősége, hogy például a Shakespeare-kuitusz Anglián kívül seholsem olyan erős mint Magyarországon. De a magyar színpadok állandó műsor- darabjai Moher-müvei is s a Nemzeti Színház tradíciói nem engedték, hogy ezek az örökbecsű remekművek lekerüljenek a nemzet színpadáról. A háború alatt és Trianon után is élvezte és értékelte a magyar közönség ezeket a remekműveket s a Nemzeti Színház dicsőséges százesztendejének minden nemes hagyománya él ma is a színház falai között, él a régi és uj tagok lelkében, él az egész nemzeti közvéleményben, amely meghatóit szeretettel, hálával és büszkeséggel ünnepli most ez egyik legértékesebb nemzeti intéz- : menyének centennáris ünnepét. megígérték gróf Pongrácz Jenőnek, hogy a kenyér nélkül maradó alkalmazottak elhelyezéséről gondoskodni fognak. Mindeneseire szomorú tünet az, hogy minden olyan jelenségnek ami bizonyos gazdasági racionalizálást tesz szükségessé ez a Trianon által amúgy is megnyomorított város érezzen meg leghamarabb. Ha a lebontás oka, mint hírlik az, hogy a meglevő malmok oly nagyszámuak, hogy egymás prosperitását lehetetlenné teszik, (úgy mondják, hogy ez a többlet 25 százalékos) akkor először a gazdaságilag erősebb vidékeken kellene a leépítést kezdeni és nem az amúgy is nehézségekkel küzdő Gyula helyzetét sulyosbitani. De különben is Gyula és környéke kimondottan búzatermő vidék, éppen ezért nem itt kellene a malmok számának csökkentését kezdeni. Miért nem szállíthat Gyula már kész lisztet, miért kell a feldolgozás jövedelmét más városnak biztosítani? Sőt ellenkező eljárást tartunk éppen természetesnek : ide kellene összpontosítani a malomipar egy részét és inkább fejleszteni, mint csökkenteni ennek a gyulai iparnak teljesítőképességét. Még nem késő, az illetékesek revideálhatják elhatározásukat. emberölés vétsége miatt emelt vádat az apa ellen. A gyulai kir. törvényszék Vályi Nagy István büntető tanácsa szombaton tartotta ez ügyben a főtárgyalást. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a törvényszék bűnösnek mondotta ki gondatlan emberölés vétségében s ezért 40 pengő pénzbüntetésre itéite, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Indokolásában kimondotta a törvényszék, hogy a kisded felett elsősorban az anya köteles felügyeletet gyakorolni, de a jelen esetben az anya asszonyi kötelességét végezte : főzött, így a kisded feletti felügyelet ez időre az apa kötelessége volt s mivel ezt elmulasztotta, bűnösnek kellett kimondani. Az Ítélet jogerős. Megszűnik a volt Reisner-malom Belefulladt a disznó-fürösztőbe
