Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-10-27 / 243. szám

IXS1. évfolyam 243. szám Gyula, 1937. október 27 szerda SxerkeszSŰMég és kiudőMvuiat tvyuia Vái*osház-nl«?w 7 sttám Telefon (iyulu 3Z. t’olliikai napilap tös/erkesztő; DOBAY FERENC * Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Mai gazdasági problémák Irta : Ilovszky János, a Baross Szövetség országos elnöke A közelmúlt napokban sok szó esett ar­ról, hogy amíg a fó'város háztartása eléggé jelentős költségvetési hiánnyal kénytelen szá­molni, addig az államháztartás, hála Fabinyi pénzügyminiszter kiváló szaktudásának bölcs pénzügyi politikájának, ma már igen figye­lemreméltó bevételi többleteket produkál. So­káig kerestem ennek a bajnak az okát. Na­gyon nehéz kiszámítani egy-egy pénzügyi in­tézkedésnek a vonatkozásait mindaddig, amig a gyakorlati élet rá nem világított arra, hogy a legtöbb pénzügyi újításban van valahol egy kis ablak, amelyen keresztül az érdekelt adó- alauyok megtalálják a kibujási lehetősé­geiket. Egy ilyen különös helyzet állott elő az­által, hogy nálunk is megteremtették a kor­látolt felelősségű társaságokról szóló törvényt. Mindenkinek feltűnhetett, hogy nemcsak uj gazdasági vállalkozások, hanem régi egyéni cégek, továbbá közkereseti és betéti társasá­gok is egyre-másra alakultak át korlátolt fe­lelősségű társaságokká. Ennek magyarázata az, hogy a kft. nem esik általános kereseti adó alá, hanem társulati adó alá. A társulati adótörvények pedig jelentékeny előnyöket biztositanak. Lehetővé teszik, hogy bizonyos kiadások és tartalékolások csökkentsék az adóalapot. Főképpen az árukészlet értékelé­sénél mutatkozik ennek az előnye. Vannak cégek, amelyek 20—30 ezer pengő adóalap után voltak megadóztatva, de kft-vé történt átalakulásuk után alig néhány . száz pengő adóval usszák meg a dolgot. A további bajok abból állanak elő, hogy az általános kereseti adó jövedelme a köz­ségeket illeti, a társulati adó azonban egész­ben véve az államé. Nemcsak az tehát a kft. társaságok elszaporodásának a hátránya, hogy az államkincstár jelentékeny adókieséssel kénytelen számolni, hanem az is, hogy a ke­reseti adóbevételek folyton csökkennek és ezért a községi háztartás egyre kisebb adó­bevételhez jut. Szerény véleményem szerint itt igen súlyos összegekről van szó és a régi egyensúly helyreállítását annál inkább bizto­sítani kellene, mert a kft. alakulatok túlságos elszaporodása más tekintetben is hátrányos a gazdasági életre. Ezenkívül rá kell mutatnom arra a nagy aránytalanságra is, ami az egyéni kereskedő- cégek és a rendkívüli nagy forgalmat bizto­sitó nagyáruházi üzemek között fennáll. Itt egy egészségtelen verseny fejlődött ki egyen­lőtlen versenyfeltételek mellett. A nagy áru házak a tömegbeszerzés és a nagytőke vásár­lóképességének minden előnyét élvezik, ezzel szemben pedig az egyéni cégek sok esetben készpénzzel és előre kénytelenek árukészletei­ket kiegészíteni. Pedig a kisemberek ezrei jelentik az igazán nagy értéket az államra nézve, nemcsak azért, mert ezek katonafiakat nevelnek, családot tartanak el, hanem egyút­tal a maguk adóinak tömegével az államház­tartásnak egyensúlyba hozására is sokkal na­gyobb befolyást gyakorolnak, mint az arány talanul kis adóterheket viselő nagyvállalatok. Éppen ezért külföldi államokban már évek óta megvalósították az áruházi különadót, amely az áruházak elért bruttójövedelme után százszázalékosan van megállapítva. Nem kívánok e helyen ötleteket adni Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter urnák, aki­nek igen nagy tisztelője vagyok. Ő az ő ki­váló és zseniális koncepciójával majd meg fogja találni a helyes utakat arra, hogy a nagyáruházak erőfeleslegét az államkincstár számára hasznosítsa, az egyenlőtlen verseny- feltételek megjavítása azonban a kiskereske­delemnek elsőrendű érdeke. Lehetséges volna, az áruházi különadó bevételeiből egy öregségi biztosítási tartalékalapot teremteni, olyan el­aggott és kiérdemesült középosztálybeli keres­kedők számára, akik hosszú időn át adót fi­zettek az államnak és ezzel rászolgáltak arra, hogy munkaképtelenségük esetén az állam és társadalom gondoskodását igényelhessék. A magyar kereskedelemnek egyik régi és nagy problémája volna ezzel sikeresen megoldható és érdemes, régi kereskedők juthatnának olyan helyzetbe, amely öregségükre tisztes ellátásukat és megélhetésüket biztosítaná. Egy további problémája a magyar gaz j dasági életnek a belső forgalom emelése. Eb­ben a tekintetben a legfontosabbnak látszik a legjobb vásárló rétegnek, a tisztviselőosz­tálynak a megerősítése. A magyar közalkal- j mazottak a bankzárlattal kapcsolatos intéz- l kedések óta több Ízben részesültek fizetés- leszállításban és ezzel fogyasztóképességük olyan nagy mértékben megcsökkent, hogy ma már igazán csak a legszükségesebb cikkeket Kedden délelőtt megnyílt az országgyű­lés tanácskozásainak harmadik ciklusa. Ez az első ülés csak formális volt és csupán az országgyűlés tisztikarának, helyesebben alel- nökeinek megválasztását intézte el a képvise­lőház. A képviselőház ülését Sztranyavszky Sándor elnök nyitotta meg, aki felolvasta a múlt ülést berekesztő és a mostanit megnyitó kormányzói kéziratot és megemlékezett a kép­viselőház időközben elhunyt tagjairól. Ezután megválasztották a képviselőház alelnökeit. Alelnökök lettek : dr. Korniss Gyula 191 sza­vazattal és vitéz Bobory György 184 szava­zattal. A felsőház ülését gróf Széchenyi Berta­lan nyitotta meg, aki ugyancsak felolvasta a A gyulai Bethlen Gábor Szövetség és a Luther Szövetség október 31-én, vasárnap este 8 órai kezdettel a Göndöcs-kerti pavilion nagytermében reformációi emlékünnepélyt rendez. Az ünnepély műsora a ma Gyulán elérhető legmagasabb színvonalúnak Ígérkezik. Beszédet mondanak dr. Mészáros Gábor egye­temi magántanár, kórházigazgató, dr. Juhász Nagy Sándor, a debreceni ref. egyház főjegy­zője, Ringbauer Károly, kir. tanfelügyelő. Köz­A nemzeti hadsereg Asturiában teljes erővel folytatja a tisztogatást. Naponta ezré­vel fogják el a hegyekbe menekült vörösöket, akiknek egyrésze felesküdött Franco hűsé­gére. Ezeket útépítésre és a háború okozta károk helyreállítására használják fel. Az as- turiai bányákban is megindult újból a munka. A legközelebbi napokban Gijon kikötőjét is megnyitják a nemzetközi forgalom számára. Az elfoglalt területen mindenütt visszatért a normális élet. A nemzeti hadvezetőség az asturiai fron­ton felszabadult sereg egy 45.000 főnyi cso­portját máris elindította Madrid ellen. A frontokon mindenütt ujult erővel in­dult meg a harc. A nemzetiek több helyen jelentős eredményeket értek el. Guipuzcoa, Biscaya, Santander és Astu ria tartományok meghódításával 20.500 négy­vásárolják. Ezzel szemben az utóbbi időben az élelmezési és ruházati cikkek jelentékeny mértékben drágultak. Az 1931. évi árakhoz képest a marhahús 20 százalékkal, a férfiruha 46 százalékkal, a szén 15 százalékkal drágább. A fizetésmérséklés pedig ugyanazon idő alatt átlag 20—25 százalékkal leszállította a fixfi- zetésüek javadalmazását. Ez a nagy vásárló- réteg igen erősen hiányzik a kereskedelmi élet mai forgalmából. A kereskedelemnek ér­deke tehát, hogy az állam fizetési egyenlegé­nek mostani helyreállitottságában bekövetkez­zék végre a közalkalmazottak és nyugdíjasok illetményeinek megjavítása is. A közgazdasági élet egyik-másik ágában konjunktúra mutatkozik. De a javulás csak úgy lehet tartós és az egész gazdasági életre kiható, ha a forgalom igazán megélénkül és a fogyasztás állandóan emelkedik. Erre kell tö­rekednie mindenkinek, aki a magyar gazda­sági élet fellendülését és az ország jólétének előmozdítását a szivén viseli. legfelsőbb kéziratakat és bejelentette, hogy a megalakulással járó teendők elvégzése céljá­ból holnap délelőtt tart ülést a felsőház. Az országgyűlés eme formális ülése után a bizottságok kezdenek dolgozni és sorban a tűzharcos javaslat, a mezőgazdasági munkás- biztositásról szóló javaslat és a felsőház meg­reformálásról szóló javaslat kerül megvitatás­ra. A Nemzeti Egység Pártja kedden délután ülést tartott, amelyen Darányi Kálmán nagy­vonalú politikai beszédet mondott. Hétfőn dé­lután a Nemzeti Egység Pártjáuak közjogi osztálya tartott ülést, melyen általánosságban és részleteiben is elfogadták, a felsőkáz jog­körének kiterjesztéséről szóló javaslatot.' remüködik a ref. énekkar Kertész Lajos kar­nagy vezetésével, énekel Szakolczay Erzsébet Sipos Éva zongorakiséretével, zongorázik dr. Kovalszky Róbert, hegedüszámokat ad elő Pfeiffer Ede hegedűművész, zeneiskolai igaz­gató, szaval dr. Ventilla Sándor. Amint a sze­replők névsora bizonyítja, Gyulán még min­dig megvan a tradicionális jóviszony a kato­likus és protestáns magyarok között. zetkilométernyi terület került 2 millió lakossal a nemzetiek kezébe. Ezidőszerint Spanyolor­szág területének 70 százaléka, lakosságának pedig 72 százaléka tartozik nemzeti fennha­tóság alá. Párisi jelentés szerint Katalónia kü­lönbékét köt Francoval. Companys rövidesen lemond, hogy helyet adjon egy olyan kor­mánynak, amely a siker reményében kezd­heti meg béketárgyalásait. Az uj katalán kor­mány állítólag Angliát és Franciaországot kéri fel közvetítésre. Franciaországban óriási izgalmat keltett az a hir, hogy két ismeretlen nemzetiségű repülőgép elsüllyesztette az Ued Mellah nevű francia kereskedelmi hajót, amely Marokkó­ból gabonaszállitmánnyal volt útban Port Ven- dres felé. A repülőtámadás végrehajtóinak kilétét nem sikerült megállapítani, mert a megtámadott hajó legénysége ellentétes vallo­mást tett a repülőgépek leírása alkalmával.---------Hlfn—MTHIMI—MIHIIMI 'llllll—l I ■■H—I»—— Me gnyílt az országgyűlés harmadik ciklusa Reformációi emlékünnepély a népkerti pavillonban Spanyolország háromnegyedrésze a nemzetiek birtokában

Next

/
Thumbnails
Contents