Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-31 / 125. szám
LX Vili. évfolyam 125. szám Vasárnap Gyula, 1956 május 31 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér «kMwm.ifc.hMi POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán. Városház-utca 7. sz Oobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Csodák és bizonyosságok A keresztyén hitnek minden ünnepe, egy-egy nagy csoda és egy-egy boldog bizonyosság. Csoda, mely megfejthetetlen misztérium a kutató ember számára, — de boldogító szent bizonyosság, melyet a hivő emberi lélek még a logika törvényei szerint is tisztán és világosan lát, egyetlen egy abszolút igazsággal megmagyaráz. Csoda a karácsony a maga jászolböl- csójével, az angyali karok himnuszával, — és mégis egy szent bizonyosság, ennek igy kellett lenni azért, mert: az Isten örök- kétig való szeretet! Csoda a nagypéntek és busvét a maga golgothai keresztjével, feltört sziklasirjával, a sir szájára ült fehérruhás angyalokkal, — és mégis szent bizonyosság, ennek igy kellet lenni azért, mert Krisztus az önmagát áldozatul adó főpap, azért mert: 0 a feltámadás és az élet. Csoda a pünkösd a maga kettős tüzes lángnyelveivel, a sebesen zugó szelének zendüléseve), a tanítványok halált megvető hősiességével, -- és mégis szent bizonyosság, ennek igy kellett lenni azért, mert amaz örök kősziklán fel kellett épülnie Isten országának i Csodát és szent bizonyosságot várunk ma is. Csoda lesz, mikor a sok nyomorúság között szárnyatörött lélek megint magasba emelkedik, mint a királyi sas. Csoda lesz, mikor ez erkölcseiben aláhanyatlott világ újból megtisztul s a szív a legtisztább szeretet virágaival lesz tele. És mégis szent bizonyosság ez, ennek igy kell lenni azért, mert egyén, család, társadalom, nemzetek és népek minden boldogsága csak igy épülhet meg ! Csoda lesz, mikor a csonka és eldarabolt magyar töld felett elviharzik a sebesen zugó szélnek zendülése s tizenkétmillió magyar homlokán kigyulnak a legszentebb hazaszeretet tüzes lángnyelvei, csoda lesz mikor egybeszerkesztetnek az emberi bűn által szétdarabolt ezredéves szent határok, — és mégis szent bizonyosság, ennek igy kell lenni azért, mert: Isten az örökigazság ura s az igazságnak és életnek diadalmaskodni kell ! Gyula, 1936. Pünkösd ünnepe Rarsámji Fái esperes Pénzügyigazgatásilag Békésmegyéhez csatolnak 10 biltarmegyei községet. (A „Békés1,1 munkatársától.) Csonka Biharvármegye községei ezideig mind Debrecenhez tartoztak pénzügyigazgatási tekintetben, ami azt jelentette,, hogy még a Debrecentől igen messze fekvő községek lakosainak is, sarkaüiaknak, kötegyániaknak stb. Debrecenbe kellett be menniük, hogy adózási ügyeiket elintézzék. Ez a helyzet sem adminisztrációs szempontból,, sem az érdekelt községek kényelmi szempontjából nem volt megfelelő, miért is a kormány elhatározta, hogy azokat a községeket, amelyek a legtávolabb esnek Debrecentől, pénzügy- igazgatásilag a szomszédos Békésmegyéhez, illetve a gyulai pénzügyigazgatósághoz csatolja. A rendelet ebben az ügyben pénteken már le is érkezett a gyulai pénzügyigazgatósághoz. A rendelet értelmében Julius hó 1-től Sarkad, Biharugra, Geszt, Kötegyán. Méhkerék, Mezőgyán, Nagyszalonta, Okány, Sarkadkeresztur és Zsadány, valamint a sar- kadi m. kir. adóhivatal is a gyulai pénzügyigazgatósági kerülethez tartozik. A fenti 10 községnek Békésmegyéhez való csatolásával 42 községe lesz a gyulai pénziigy- igazgatósági kerületnek. A bihari községek lakossága örömmel veszi a kormány intézkedését, mert igy elkerülik a távoli Debrecenbe való beutazás fáradalmait és jelentős költségeit. De nemcsak Biharban fogadják örömmel és hálával a kormány megértő gesztusát, hanem Gyu.- lán is. amelynek kereskedelmi és üzleti forgalmában az idecsatolás kétségtelenül emelkedést és élénkséget fog előidézni. Gömbös Gyula miniszterelnök Debrecen díszpolgára (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Debrecen város törvényhatósági bizottsága pénteki ülésén Gömbös Gyula miniszterelnököt díszpolgárává választotta. A díszpolgári javaslat rámutatott arra, hogy Gömbös Gyula, kormányzása három esztendeje alatt, kimagasló eredményeket ért el. Jellemző az óriási lelkesedésre és a miniszterelnök személye iránti ragaszkodásra és szeretetre, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai közül 180-an szavaztak a javaslat elfogadása mellett s mindössze csak 6 an akadtak, akik a 180 főnyi többséggel szemben ellenkező álláspontot foglaltak el. TARCA „A szalontai hajdúk Gyulára akartak szalanni az alaguton.. A gyulai vár története és építészeti ma- rádványai a nép képzeletvilágát mindenkor élénken foglalkoztatták és foglalkoztatják még ma is. A vár alagutjáról például nemcsak Gyulán, hanem a távolabbi vidékeken is különféle színes történeteket mesél a nép. Egy társaság, a Folklore Fellows néphagyományt kutató nemzetközi tudományos szövetség magyar' osztálya többek között Nagyszalontán is gyűjtést végzett. A gyűjtés során följegyzett történetek között több olyan is van, amely a gyulai várral, illetve a vár alagutjá- val foglalkozik. Patolcs Sándor nagyszalontai ember a következőket mondta tollba : „A gyulai alagútba le lehetett szállani annak a dombnak az ódalábul is, amék a Saj- ber puszta mellett a hótt Kölesér partján van. Az öregek mindig aszonták, hogy e valami várbul maradt meg, azir is hijják Földvárnak. Gyerekkoromba mindig azt hallottam, az öreg asszonyoktul, hogy özön sok piz van ebb az alagútba eldugva. Oszt ha valaki burokba virágvasárnapján hetedik gyereknek születik, al látó lessz, oszt kihozhatja innét a sok kincset. Égy iccaka egy bires gyerek, aki ilyen látó vót, megálmodta, hogy hun van a kincs. Mán pedig, ha a kincsre rá álmodik az ember, akkor az ott is van. Bé is ment az ajtón, mer i akkor még megvót az ajtó a cserjésbe a várdomb ódalán, de egy ősz öreg ember állott 1 elibe, oszt aszonta néki, hogy : „Elátkozott kincs e, nyúljál hozzá, de akkor a legkedvesebb hozzátartozódnak meg kell halni.“ Hát a gyerek nem mert nyúlni semmihez, hanem amikor kijött, betemette az ajtót; azuta se látta senki ezt a nyillásl.“ Nagy Mihály, ugyancsak nagyszalontai ember pedig a következőket mesélte el az alagutról: „Mán akárkik épitettik a Csonkatornyot, de nemcsak kincstartónak, meg inesszilátónak épitettik, hanem nigy alagutat is csináltak alatta. Az első a nagy eskola eránt jött, oszt ment a Sájber pusztáján a földvárnak, oszt innét a Kerezs alatt Gyulára. Egyszer a rigi időbe a törökök megtámadták Gyulát, de a gyulaiak nem vótak otthun, Szalontán is csak egy hajdú vót a várba a szógájával; de ezek nem vótak restek, az alaguton átmentek Gyulára, oszt egy ágyúval elijesztettik a nagy csomó törököt onnét. A nagyapám beszilte, mikor én kis gyerek vótam, hogy ü katona vót a csonkatoronyi várba, mikor a muszkák Szalontára törtek. Kevesen vótak a szalontai I hajdúk, hát Gyulára akartak szalanni az alaguton. Hát ahogy mennek, az első fáklyás megbotlott egy nagy fene üstbe; nizik, hát az üst mellett egy emberi csontváz ül, az üstbe meg egy nagy kanál, meg egy csomó peniszes itel vót. Tovább mennek, hát arréb meg egy nagy vasládát tanáltak, e meg teli vót puskaporral. Ahogy nizegetik a vasládát, hát uram teremtőm, meghallják a muszkák hangját, merhogy ezek is felleltik az alagút nyillását. Mind étkeztek szalanni. csak a nagyapám, meg a komja maradtak hátra, oszt kanócot tettek a puskaporba. De alig szalattak ük is onnén ötven lipist, felrobbant a láda ippen akkor, amikor a muszkák is oda irtek. A sok muszka mind oda pusztult, de szitroncsolódott az alagút is, azir mos nem tunni, hogy hun a nyillása.“ Az alagutra vonatkozólag különben Gyulán is különféle színes hagyományok élnek, ügy tartja a hagyomány, s a megmaradt részek is azt mutatják, hogy az alagút a vártól kiindulva a központi katolikus elemi iskola felé haladt. Építkezések alkalmával a jelzett vonalon több helyütt találtak is boltozatos földalatti folyosókat s ezek a folyosórészek igen sok ház alatt még most is sértetlenül megvannak. A központi katolikus iskola telkén szintén befalaztak egy alagutszájat, hogy azonban ez az alagút hova, illetve meddig vezetett, azt mind
