Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-31 / 125. szám
2 1936 május 31 Háromezer pengő az igazságügyminiszter megrág&lmazásáért (A „Békés'£ tudósit ója jelenti.) A budapesti büntetőtörvényszék tanácsa pénteken délután hirdetett Ítéletet abban a rágalma- zási perben, amely Lázár Andor igazságügyminiszter felhatalmazására indult Hegymegi- Kiss Pál ellen. A törvényszék a vádlottat háromrendbeli sajtórágalmazás vétségéért háromezer pengőre Ítélte. Súlyosbító körülménynek vette a tanács, hogy Hegymegi-Kiss Pál az állam egyik legfőbb közjogi tényezőjét, az igazságügyminisztert vádolta meg bűncselekmények elkövetésével. Az Ítélet még nem jogerős. (A „ Bék >“ tudósítója jelenti.) A szolnoki Korona-szállóban péntek éjszaka egy 35 év körüli férfi szállt meg. Megvacsorázott s megkérve a szobalányt, hogy délelőtt 11 órakor költse fel, aludni meut. A szobalány 11 órakor kopogott is az ajtaján, választ azonban a szobából nem kapott, Mikor az ajtót feltörték, a vendéget holtan találták az ágyban. A rendőri bizottság megállapította, hogy az öngyilkos férfi Deschitz Károly veszprémi újságíró. Száz gramm töménynikotinnal mérgezte meg magát. Búcsúlevelében többek között a következőket irta: Két oklevelem van, de az élet részemre csak egy darab száraz kenyeret juttatott... Vasárnap délelőtt 11 érakor nyílik meg Kovács Lajos karikaturakiállitása (A ,,Békés“ munkatársától.) Kovács Lajos ipariskolai tanár, a kiváló karikaturista nagyszabású karikaturakiállitást rendez az Ipartestüset nagytermében. A kiállítást Pünkösd vasárnapján délelőtt 11 órakor Farkas István káplán nyitja meg. Kovács Lajos ötletes torzrajzait a közönség igen megszerette s igy, mint minden esztendőben, most is nagy érdeklődéssel tekint kiállítása elé. Bizonyosra vesszük, hogy a pompás rajzoknak, amelyek a gyulai társadalmi élet közismert és jellegzetes alakjait ábrázolják, az idén is nagy sikerük lesz. e mai napig sem föltárás, sem történelmi dokumentumok alapján megállapítani nem lehetett. Scherer Ferenc dr., aki a város monográfiájának megírásával kapcsolatosan a várra vonatkozólag is részletes kutatómunkát végzett. az alagutról a következőket mondta : — Kétségtelen, hogy a belső várból alagút vezetett ki a falak alatt a váron kivül-eső területre, amire nemcsak harcászati, hanem más, esetleg élelmezési szempontból is szükség volt. Ez az alagút azonban nem lehetett olyan hosszú, hogy azon keresztül távolabbi területekre lehetett volna jutni Nem. pedig azért, mert a várost, illetve a várat a különféle Köröságak teljesen körülfolyták, környéke tele volt vizárkokkal és vízállásokkal. De maga a talajvíz is, amely még most, a szabályozások után is rendkívül magas, egy nagyobb alagút megépítését technkailag lehetetlenné tette volna. Azt tehát csak a képzelet szülte, hogy a gyulai vár alagutja messze- földre elvezetett s azon át Szalontára, vagy Váradra lehetett jutni. Sajnos, ez a kérdés a beépítettség kövelkeztében ásatás utján ma már nem tisztázható, azt azonban a feltárás tényei nélkül is bizonyossággal lehet állítani, hogy a gyulai vár alagutja csak rövidebb földalatti folyosó volt és nem létezett abban a hosszúságban, mint amilyenként a nép képzeletében megszületett és hagyományaiban él. ■BÉKE S Négy községnek és a két megyei városnak nincs még hősi emlékműve Békésmegyében (A „Békés“ munkatársától.) A világháború hősi halottainak emlékezetére, mint az ország' legtöbb városa és községe. Békés- vármegye községeinek tulnyomórésze is emlékművet állított. Az az összeg, amelyet a községek erre a célra áldoztak, közel 300 ezer pengőt tesz ki. A legdrágább emlékművet 40.092 pengős költséggel Orosháza község állította, utána 39 500 pengővel Szarvas, majd 35.579 pengővel Mezőberény község jön. Hogy egy-egy község milyen összeget áldozott hősi halottjainak emlékművére, azt a következőkben ismertetjük-: Szeghalom 12.920. Körösiadány 22.000, Gerendás 4.230, Tótkomlós 3000, Békéssámson 8112. Szente- tornya 3480, Nagyszénás 6.451, Csorvás 3 040, Pusztaföldvár 6.339, Békésszentand- rás 13.000, Öcsöd 3.600, Kondoros 2.700, Köröstarcsa 6.495, Békés 16.400, Gyulavári 17.000, Gyoma pedig 25.700 pengőt. Az emlékművek leleplezése a tótkomlósi kivételével. amelyet Kratochuill altábornagy leplezett le. József főherceg részvételével történt. Hősi emlékműve még Csabacsüd és Gádoros községeknek nincs, továbbá Füzesgyarmat és Vésztő községeknek, amelyek a hősi emlékmű alapját elsőrendű szükségleteik fedezésére kölcsönvették. Nincs azonkívül méltó emlékműve a világháború hősi halottjainak még a két megyei városban. Békéscsabán és Gyulán sem. Részletekbe meiő tárgyalás és keserű megállapítások helyett csak annyit jegyzőnk ide: remélhető, hogy ahol még nincs, de főként a két megyei városban, rövidesen szintén állni fog a hősök emlékműve. Hága nem hoz ítéletet a magyar perekben Az utódállamok eltaktikázzák a peres eljárás befejezését. Nagy^feltüoést keltett két évvel ezelőtt, nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi közvéleményben is a hágai döntőbíróság emlékezetes Ítélete, amelynek értelmében a Pázmány Péter tudomány- egyetem visszakapta a cseh megszállott területen levő birtokair. Azok a magyar birtokosok, akiktől szintén nagy értékű objektumokat vettek el az utódállamok, feszülten várták a fenti Ítéletet, hogy mintegy e próbaper alapján ők is érvényesíthessék jogaikat. E kedvező Ítéletnek tulajdonítható, hogy a perek tömege indult meg a különböző nemzetközi fórumok előtt. E perek most is folyamatban vannak, részint Ítélet előtt állnak, részint egyezkedés tárgyait képezik. A felpere-e- ken kívül nemcsak a jogi körök, hanem a magyar közgazdaság is érdeklődéssel tekinti a perek kimenetelét, hisz összevéve többszázezer holdat kitevő birtoktestekről, hatalmas gyárakról van szó, melyeknek kártérítési összege jelentős tényező lenne közgazdasági életünkben. Nagyon megaeheziti e pereknek a zavartalan lefolyását, hogy különböző jogi alapon, kölöubözö jogi személyek ellen, különböző bírói fórumok előtt folynak s igy még a szakértőnek is meglehetős fáradtságába kerül, hogy a zavaró körül méuyeket kiküszöbölje. Általában háromfajta pert különböztetünk meg, részint a felperes, részint az alperes személye szerint. A legielentöségteljesebbek értékük miatt az egyházi perek. Ugyanis a csonkaországi székhellyel biró egyházi testületek elszakított területen fekvő birtokait az utódállamok elkobozták. Főleg a csehek ellen indítottak pert az elkobzás által érintett egyházi testületek, igy az esztergomi föegyházmegye, az esztergomi székeskáptalan, az esztergomi és budapesti papnövelde, a győri káptalan, a panonhalmi beces-rend, a cisztercita-rend. Mindezek a trianoni béke 250 ik cikke alapján perlik a cseh államot. A fenti cikk kimondja, hogy magyar állampolgárnak elszakított területen fekvő birtokát elvenni n m lehet. Az egyházi pereknek a nemzetközi problé- mékou kívül egyházjogi vonatkozásai is vannak, sőt, ezek a súlyosabbak. Ugyanis a cséhországi elszakított részek egyházszervezeti szempontból mind a mai napig nem nyertek rendezést. A jelenlegi országhatár nem felel meg az egyházmegyék határainak. Előállt az az érdekes helyzet, j hogy az országhatár által kettévágott egyházmegyék jogilag még magyar egyházi fennhatóság alá tarlóznak. Természetesen a gyakorlatban más a helyzet. Mindenütt, vikáriusok és adminisztrátorok intézik a csehországi részek vezetését. Például az esztergomi főegyházmegye felvidéki részét a nagyszombati adminisztrátor igazgatja. A megfelelő rendezést főleg az az ellenséges viszony hátráltatta, mely a Vatikán és a Hrad- zsin között a legutóbbi időkig fennállott. Azonban a konkordátum megkötésével az ellentéteket, úgy ahogy kiküszöböltek és a közel jövőben sor fog kerülni az egyházmegyék rendezésére is, melyet a csehek érthetöleg megfelelően szorgalmaznak. A A perek szempontjából ez a körülmény azért fontos, mert a kánonjog 1500-ik cikkelye szerint, ha az egyházmegyéket szétosztják, a hozzájuk tartozó vagyon elosztásáról a pápa intézkedik. Ennélfogva a döntés végső fokon a pápa kezében van, mert nehezen képzelhető el, hogy a pápai ítélet ellen akár cseh, akár magyar egyházi körök világi bíróság előtt pert indítanának, vagy akár tovább folytatnának. Mindenesetre u pápa helyzete se könnyű, mert érthetöleg egyik fél nemzeti érzékenységét se akarja megsérteni. Épp azért a Vatikán szeretné, ha ogyezkedéssel megoldódnának ezek a felette kényes problémák. Tényleg az egyházi perek legnagyobb részben egyezkedés alatt vannak. A bencések — hirt szerint — már konkrét ajánlatot is kaptak. Az egyezkedési tárgyalások azonban nehezen haladnak, főleg a csehek miatt, akik mindent elkövetnek, hogy a Vatikán kedvező döntését kierőszakolják. Kevésbé szövevényesek azok a perek, melyeket magánszemélyek, igy az Esterházyak, Csá- kyak indítottak, nem is az egyes utódállamok, hanem az úgynevezett agráralap ellen. Ez az agráralap — mint ismeretes — a Hága—párisi megegyezések eredményeképpen jött létre, melyek keretében úgy Magyarország jóvátételi fizetései, mint az utódállamok Magyarország, illetve magyar állampolgárok iránti kártérítési kötelezettségei rendezést nyertek. Az agráralap vezetősége Bázelben székel, azzal az utasítással, hogy az A. alapba lefizetett összegekből ki kell elégítenie azokat a magyar állampolgárokat, akiknek a vagyonát az utódállamok földbirtokreform címén elkobozták. Ezekkel az úgynevezett agrárperekkel az