Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-09-20 / 215. szám
BÉKÉS 1936 szeptember 20 •> az akkor felszentelendő Napközi Otthon első szentmiséje előtt. Ez alkalommal a tagok közös szentáldozáshoz járulnak. Akik a fel- szentelési ünnepségre csoportban óhajtanak kimenni, azok reggel egynegyed 9-kor indulnak a belvárosi lóm. kath. iskolától. A missziótársulat elhatározta, hogy már októberben megkezdi az Otthonban a tanfolyamokat és előadásokat. Elsőnek egy foltozóvarró tanfolyamot állítanak be, ahol a mária- falvai anyák megtanulják a családjuk részére szükséges ruhanemüek készítését. Október 10-én az Egyesült Kath. és Polg. Körben taguzsonát rendez a szervezet, novemberben pedig egy nagyszabású kultur- hangversenyt, melyre az Amerikából európai | körútra érkező Márki Pál zongoraművészt remélik szereplésre megnyerhetni. Az értékes programpontok megbeszélése után az egyházi tanácsadó meleg, buzdító szavakkal foglalta egybe a misszió jubileumi évének tennivalóit, rámutatva egyben arra a rendkívülien fontos munkatérre, mely a már meglévő szakosztályok jól beállított munkája mellett a missziótársulatra Máriafalván vár és amely a népénekkarok beállításával, népviseletek népszokások felelevenítésével, a téli tanfolyamok és nyári gyermekgondozásokon kívül igazi nemzetmentő célt szolgálhat. A lelkes hangulatban lefolyt gyűlés imával ért véget. Nem, nem, soha!— irta a Kereskedelmi Csarnok szavazóivére egy Hamickern- téri kereskedő A Csarnok megszavaztatta kereskedő-tagjait a piacáthelyezés kérdésében (A ,,Békés“ munkatársától.) A augusztus 31 én megtartott közgyűlés határozatához képest dr. Varga Gyula polgármester felkérte a gyulai Kereskedelmi Csarnok elnökét a piac-bizottságban való részvételre. A Csarnok elnöke összehívta a választmányt, amely azt a határozatot hozta, hogy megszavaztatják a Csarnok kereskedő-tagjait és az elnök az igy megállapított többségi álláspontot fogja képviselni a bizottságban. A szavazás megtörtént, a hét elején szavazóivet köröztek a Csarnok kereskedő tagjai között s azon igennel szavaztak azok, akik a piac kihelyezését, nemmel pedig azok, akik mai helyén való megtartását kívánják. Megállapítjuk, hogy a Csarnok kereskedő tagjainak kétharmadrésze a piac kihelyezése mellett loglalt állást, ilyenformán tehát a Csarnok elnöke is a kihelyezés mellett fogja szavát felemelni. Mi sem természetesebb, mint hogy a piac esetleges áthelyezésével egzisztenciájukban fenyegetett kereskedők a Kereskedelmi Csarnok ez állásfoglalásával szemben maguk is akcióba kezdtek, hogy jogos érdekeiket megvédjék. Ezt annál is inkább meg kellett tenniök, mert ők tudják a legjobban, hogy ez az egész piac-kitelepitési mozgalom tulajdonképen és valójában semmi egyéb, mint egy — épen a Kareskedelini Csarnok ban tömörült — érdekcsoport több évek óta tartó céltudatos és szívós munkájának az eredménye. Ez az érdekcsoport nem törődve a város fejlődésének, közegészség- ügyének, súlyos anyagi helyzetének és legelsősorban a fogyasztó közönség érdekeinek szempontjával, szépen hangzó jelszavakat dobott bele a város közönségének köztudatába és mert Magyarországon, egyelőre még, nagy sikerük van a jelszavaknak, ez a piac mozgalom is sok jobb ügyhöz méltó buzgalmat birt a jelszavak ürügyének rabszijára fűzni. Ez ellen a létérdekükben súlyosan veszélyeztetett kereskedőknek fel kellett emelniők szavukat. Memorandumot szerkesz tettek, amelyet az összes érdekeltek aláírásával küldöttség fog a város polgármesterének átadni. A memorandum a következőket mondja : Nagyságos Polgármester Ur! Gyulaváros képviselőtestülete augusztus j 30 án tartott közgyűlésén bizottságot kül- j dött ki azzal a rendeltetéssel, hogy a piac kérdésben a közgyűléshez véleményező jelentést terjesszen elő. A közgyűlési határozathoz képest a bizottságban való részvételre a gyulai Kereskedelmi Csarnok einöksége is felkéretett, nyilván azzal a föltételezéssel, hogy a Csarnok a gyulai kereskedők egyetemének képviseletét is jelenti, Miután azonban a való helyzet az, hogy a Csarnokban a gyulai kereskedők húsz százaléka sincs képviselve és különösen a piac esetleges áthelyezésével egzisztenciájukban legsúlyosabban fenyegetett Harruckern-téri kereskedőknek csak kis száma tagja a Kereskedelmi Csarnoknak, mi kénytelenek vagyunk Polgármester Úrhoz fordulni egyrészt azért, hogy tiltakozásun kát fejezzük ki az ellen, hogy a Csarnok ebben az ügyben magát, esetleg a kereskedők képviseletekép gerálja, másrészt pedig be kell jelentenünk azt, hogy épen a bizottságban való képviseltetésünk érdekében felkérjük Pfaff Ferenc urat, a piaci bizottság tagját arra, hogy a bizottság tanácskozásain a mi érdekeinket hathatósan képviselje és egzisztenciális érdekeinkre a bizottság többi tagjának figyelmét is felhívja. Ki kell fejeznünk ez alkalommal azt a reményünket is, hogy Polgármester Ur és a város vezetősége, kellőképen méltányolva azt a hátrányos helyzetet, amelyet a piac áthelyezése a kereskedők és a háztulajdono sok jövedelemcsökkenése folytán a város adóbevételében előidézne, már csak a város jólfelfogott érdekében is felemelik szavukat a piacnak mai helyéről való kitelepítése ellen. Ha fáradt és izgatott, ha a hasban feszülés érzése kínozza és gyakori félelemérzetben szenved, akkor igvék reggelenként éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ keserüvizet, mert ez megszünteti az emésztési zavarok okait, csökkenti a mérges bélgázfejlődést s elhárítja a vértóduláso- kat. Az emésztőszerv ,k bántalmainak több orvostanára elismeri, hogy olyan tüneteknél, melyeket a bélben keletkező mérgek okoznät, a Ferenc József viz kitünően beválik. 1060 9—* Ebben a reményben vagyunk Polgár- mester Urnák Gyula, 1936. szept. 18. alázatos szolgái {85 aláírás.) A kereskedők mozgalmához, értesülésünk szerint csatlakozni fognak a piac-kite- lepitéssel ugyancsak súlyosan érdekelt ház- tulajdonosok is és ennek a két nagy érdek- csoportnak a megnyilatkozása meghallgatásra kell találjon a város vezetőségénél épenúgy, mint a közgyűlés tagjainál. Annak a kereskedőnek van a legnagyobb igaza, aki a Csarnok szavazóivére azt irta oda: Nem, nem, soha ! Minden szempont azt parancsolja, hogy a piac kitelepítésének nem szabad megtörténnie. Nem, nem, soha ! JFtövid hírek (A Békés“ tudósítója jelenti.) Eszak- oroszorszdgban többnapos hóesés után nagy meleg köszöntött be. Leningrádban 30 celziust mértek. — Székesfehérvárott 400 cipész bér- követelés miatt sztrájkba lépett. — A karo- linai tengerparton óriási vihar pusztít. A szökőár egy szigetet teljesen elöntött. akik a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági üzemekben, köz- , l hivatalokban, közintézményeknél és irodákban megkívánt gyakorlati ismereteket meg akarják szerezni, vagy meglévőd ismereteiket tovább fejleszteni kívánják, hala-1 déktalanul iratkozzanak be a j? gyors- es gépíró iskolába J ahol elsőrangú munkaerőkké képezhetnek ki. Az uj tanévre Iratkozások mindennap : Corvin-u. 27. jjgrjfin pr0SgeHtQSt Nem akart iiozzámeHiii, megölte (A ,, Békés“ tudósítója jelenti.) Szabó Gyula 24 éves gazdasági cselédet a győri törvényszék szándékos emberölésért nyolcévi fegvházra Ítélte. Szabó megkérte a gazdájánál szolgáló cselédlányt, hogy legyen a felesége. A leány nemet mondott s ezért bosz- szuból megölte. Heim a sziUaliüii (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Tápió- bicskén László Vincéué és Kovács Balázsné közösen szilvalekvárt főztek. Körülöttük játszadozott az udvaron Lászlóué kétéves kislánya Mikor a lekvár megfőtt, az üstöt levették a katlanról és letették a földre. A kis Mária ott kíváncsiskodott az üst körül, egyszercsak megcsúszott és beleesett a forró lekvárba. Pillanatok alatt kiszenvedett. egyen próba őrlést s Ön Is meggyőződhet lisztjeink kiválóságáról EDI M MŰIM 1130 7GYU LA. 8.1. lELEfflff: 43. Volt REISNER-MALOM
