Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-09-20 / 215. szám
1986 szeptember 20 BÉKÉS 3 Madárparadicsom készül a Sitka-erdőből (F»to Metro) Toilet Soap ^ üdíti arcbőrömet . . . Én tudom, hisz évek óta használom,y mondja CLAUDETTE COLBERT wvr" ............ i/S’Jmmm LU X TOILET SOAP HOLLYWOOD SZÉPSÉG SZAPPANA KAPHATÓ MINDENÜTT. * ÁRA 40 FILLÉR. Egy fészekalj cinege — 17 ezer fereg halála Oltalmazást kaptak a Tároserdei madarak. (A „Békés“ munkatársától.) A sok komoly, sőt komorhangu akta között egy nem mindennapi, kedves, derűs akta fekszik Szentes Károly főjegyző asztalán. Korompai Viktor dr. békéscsabai honvédföállatorvos jelentése arról, hogy milyen eredménnyel munkálkodott a sitkai erdőn a madarak vé delmében. Korompai főállatorvos ur ugyanis igen nagy barátja a madárvilágnak s szabadideje legnagyobb részét védelmüknek szenteli, Járja az erdőket, nem törődve az időjárás szeszélyeivel, terepszemléket tart, bekukkant az odúkba, jegyzeteket készít, sőt még térképeket is és pedig arról, hogy hol helyezett el fészek-odúkat. Ahoz a jelentéshez is, amelyről az alábbiakban szó lesz, szintén szeszélyes időjárás közben gyűjtötte össze a szükséges adatokat: bőrig ázott, öccsénél, Korompai József szanatóriumi lelkésznél szá- ritkozott aztán meg, minden bizonnyal nem is annyira magát és a ruháját, mint inkább a jegyzeteit féltve a bőséges csapadék kártevésétől. A darazsak áltel elűzött seregély-mama Adjuk át a szót a jelentésnek: — Ez év február havában nyolc odút helyeztem ki a Sitka-erdőben, mind a nyolc oduba hasznos madár költözött be és hétben költött is két ízben. Május 13-án az 1., 2., 5., (1. és 8. odúból odúnként 10—10 széncinegefióka repült ki, a 3. odúban kékcinege fészkelt, 9 fia május 18-án repült ki. A 4. oduba seregély költözött és 4 tojást le is tojt, de a betelepülő erdei darazsak kiűzték onnan. A 7. odúban egy csóka 4 fiat nevelt fel. Szegény seregély-mama milyen szomorúan ülhetett az odú közelében valamelyik faágon. Nézte a sárga darazsakat, amint, züm-züm, ki s berepültek az odú nyílásán. Mintha a fulánkjukat mind az ő kis madárszivébe eresztették volna ... A nyaktekercs többször kellemetlenkedett „A második költés — Írja tovább Korompai főállatorvos ur — a következőképpen zajlott le: Május végén az 1. odúban volt 7 drb. cinegetojás, a 2. odúban volt 12 drb. nyaktekercstojás, a 3. odúban volt 5 drb. széncinegetojás és 4 drb. kékcinegetojás, ezt a vegyes fészekaljat a széncinege költötte ki, a 4. od* üres volt, az 5. és 8. odúban 10 — 10 drb. széncinege tojás volt, a 6. odúban 14 drb széncinegetojás volt, a 7. odú a csókafiókák kirepülése után üresen maradt és végül a később kitett 9. odúban 4 drb. kékcinege tojás volt. A nyaktekercs nevű madár a második költésnél többször kellemetlenkedett a cinegéknek, egyébként a költés simán folyt le. Harmadik költés nem volt. Na lám, ez a nyaktekercs milyen kellemetlen szomszéd tud lenni. Nem hagyta a cinege-mamákat nyugodtan költeni. Gondolom, odaállt az odujuk nyílásához és mindenféle kellemetlen dolgokat mondott nekik. Hogy nem táplálják rendesen a kicsinyeket, hogy hanyagok s ha azok szegénykék visszaszóltak neki. talán még meg is csípte őket. Ideges, izgága madár lehet. Már a neve is mutatja. Azért nevezték el biztosan nyaktekercsnek is, mert idegességében folyton tekergeti a fejét. Na dehát őkelme vándormadár és már odébb is állott. Nem lehetetlen, hogy azóta már Ázsiában, vagy Afrikában bosszantja a madárgyámokat és a szelíd madármamákat. Negyedmillió féreghalál-többlet Ez alkalommal bátor vagyok Polgár- mester ur figyelmét felhívni — számszerű adatok felsorolásával — arra a nagy haszonra, amit a cinegék az erdőnek hajtanak, hangsúlyozva, hogy oduk hiányában, a fent jelzett madártelepedés nem következett volna be. Minden egyes cinegefészekalj felneveléséhez a fiókák kirepitéséig a cinegeszülők 17.000 drb. káros rovart és hernyót hordanak fiaiknak táplálékul, ebbe nincsen beleszámítva a szülők élelme. Ha 13 fészekaljat számitok, akkor ez a felnevelésükhöz szükséges 221.000 drb. féreg és hernyó pusztulását jelenti. Erre a nagy féregfogyasztásra a Sitka-erdő bőségesen terített asztalt nyújt, főleg kora tavasszal, amikor a hernyók kezdenek a petéből kibújni. A rovarkár minden erdőben jelentékeny ; magam tapasztaltam, hogy augusztusban a nagy hernyórágások miatt a levelek jelentékeny részének csak a szürke szinii recés váza marad meg s a zöld levélanyag a hernyók zsákmánya lévén, a fák fejlődése nem bonyolódik le simán. Ezért van aztán, hogy mig május közepén haragoszöld szinii az erdő, augusztusban már szürke, az erdőszélen álló fákat kivéve, hol a tűző napsugarak miatt a chlorofiltartalmu levélrészeket pusztító férgek nem találnak kedvező életfeltételeket. Persze a gyapjaslepke, ilonca és araszolólepke hernyói a levél pusztítást még csak fokozzák. Ez a nagy féregpusztitás indított arra, hogy az oduk számát 2(1 drb.-ra szaporítottam.: ezek az idei télen fognak éjszakai szállást adni az itt telelő odulakó énekesmadaraknak és jövőre felhasználhatják költésre. A Madártani Intézetnek tájékoztatót adtam az odukihelyezésekről, az Intézettől gratuláltak a 100 százalékos madárvédelmi sikerhez, ami a további munka végzésére szintén buzditólag hatott rám. Az oduk elhelyezési vázlatát mellékelem azon tiszteletteljes kérelemmel, engedtessék meg nekem, hogy a tél folyamán az itt telelő hasznos madaraknak a Sitka erdő odujaihoz való odaszoktatása, vagyis, hely- hozkötése céljából napraforgómagot és zsinegen lógva elhelyezendő marhafaggyut tehessek ki ebbe az erdőbe. Aristophanes görög vigjátékiró jóvoltából tudjuk, hogy a madarak világa különb az emberekénél. Bizonyosra vehető ezért, hogy Korompai uram jósága, hála, érdemei pedig az elismerés és annak látható jele nélkül nem maradnak. Igen valószínű tehát, hogy a sitkai madarak még a jövő tavasz folyamán tisztást fognak elnevezni róla, vagy pedig egy szép kökényvirágos mesgyét. Nem mulaszthatják el természetesen, hogy arcképét is kifaragtassák. Pályázó kettő is van, mert hogy két jeles fafaragó is van közöttük : a tarka és a zöld harkály... N. Q.
