Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-08-04 / 177. szám

LXVili évfolyam 177. szám Kedd Gyula, 1936 augusztus 4 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér ®gy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér firdetégi díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Ottbay dános könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap A spanyol vörösök ágyutüz alá vették a híres Alcazar-palotát Madridban nem keli házbért fizetni. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A spa­nyol felkelők és a kormány csapatai között állandóan folyik a harc. Á felkelők Sevillá­ban a hires Alcazar-palotába fészkelték be magukat s a kormánycsapatok a világhírű palotát ágyutüz alá vették. A palota egy része lángokban áll. A madridi kormány tiltakozik az ellen, hogy a proletár-diktatúrát akarja kikiáltani. Ezzel szemben rendelet jelent meg, amely szerint senkitől sem lehet lakbért követelni. Azoktól a nyugdíjas katonáktól, akik nem csatlakoztak a vörös milíciához, a kor­mány megvonta a nyugdijat. Lord Halifax megkapta a francia kor­mány nyilatkozatát, amely szerint Francia- ország nem avatkozik bele a spanyolországi eseményekbe. Építsenek Gyulán Hősök Emlék-kútját (A „Békés1' munkatársától.) Kozma Miklós belügyminiszter a napokban az Esti Újság munkatársa előtt a községek jó ivó­vízzel való ellátásáról és annak jelentőségé­ről nyilatkozott. — A községek jó ivóvízzel való ellá­tását közegészségügyi szempontból rendkí­vül fontosnak tartom. Megjegyzem azonban, hogy nem elég, ha a községek jó vizit ku­takat létesítenek, akár önerejükből, akár az Országos Közegészségügyi Intézet támoga­tásával. Ha ugyanis a kutak nincsenek kel­lően kezelve és rendbetartva, a legjobb vizű kút is fertőzötté válik. Felnivom tehát az illetékesek figyelmét arra, hogy a kutakat elzártau és tisztán tartsák s megfelelőéi gondozzák. — Az nj kutak, fúrásával kapcsolat­ban felvetek egy gondolatot is. A kegyele- tes érzéseket össze lehetne kötni a hasznos céllal ott, ahol még nem csinálták meg a bősök emlékművét. Egy művészi kivitelű kút alkalmas lehetne a hősök emlékének megörökítésére s egyben megoldaná a víz­ellátás kérdését is. A belügyminiszter gondolata alapján feltesszük a kérdést, nem volna-e célszerű más megoldás hijján a Kossuth-téri ártézi kút létesítését is Hősök Emlékkutja formá­jában megoldani, az emlékmű-alap egy ré­szének felhasználásával? Megállapítjuk egyben, hogy a gyulai ártézi kutak nincsenek ellátva zárócsapokkal s igy a kutak vize állandóan folyik és apad. Kétségtelen, hogy a kutakat annak idején ellátták a kötelező elzárókkal, ezeket azonban, amint azt velünk a város mérnöki hivatalában közölték, ismeretlen tettesek nem sokkal a felszerelés után leverték, vagy elrontották. Tekintettel arra, hogy a kutak vizelzáró csappal való ellátása rendeletileg elő van Írva és az a kutak élettartamának meghosszabbítása révén a városnak is anya­gi érdeke, kívánatos, hogy a vizelzáróesapo- kat ismét szereljék fel, illetve javítsák meg. Elvégre is van rendőrség, amely a kutak épségére vigyázzon s az esetleges tettese­ket a büntetőbatóság kezére juttassa. Ha azonban a Hősök Emlékmű-alapjá­nak felhasználása tekintetében már kész az illetékesek elgondolása, akkor a Kossuth-téri ártézi kút megépítéséhez az állami költség- vetés kútfúrásra beállított 283.000 pengőjéből kellene segélyt kérni. Igaz ugyan, hogy ez az összeg a községek ivóviz-ellátásának cél­jait szolgálja, azonban felhasználásának ilyen formában való megjelölése minden bizonnyal nem a városok és községek közötti szerve­zési különbségre, hanem a köziiletek anyagi helyzetére vonatkozik. A belügyminiszter volt az, aki ismeretes szombathelyi beszédében hangsúlyozottan kijelentette, hogy a trianoni T ARCA 500 láda tojás keres egy kikötőt Pillanatfelvételek a spanyol forradalom partján Egy olasz hajó fedélzetén, Európa és Afrika közt A tojásokat még Genovában rakták a „Giovi- nezza“-ra. Jugoszláviából és Lengyelországból ér­keztek, remekül csomagolva. Az 500 láda mind­egyikére rápingálták a rendeltetési helyet: Bar­celona. A tojásszállitá? nem tartozik egy kereskedelmi hajó legszebb álmai közé. Nagyon kényes áru mindenkép. Ezért aztán már a genovai rakodás is sokáig tartott. Óvatosan emelték be az egyes ládá­kat és a gőzdaru szinte féltő gonddal tette le őket. 'Csak ezután szaladtak néha végig izmos kalábriai munkások a ládákon, de különösebb baj nem történt. .. A kapitány elégedetlenül rázta a fejét. Ste­fano Seleri nem szeret tojást szállítani. Különösen forradalmi vidékre. , M,arseille-be komoly, közvetlen hírek érkeztek Spanyolországból. A rue de la République egyik bárjában gyű­rött^ pigzkos kis ember szürcsölgeti a feketét. Most szálh par.tra. Magyar ember, szabászata van Algír­ban. Töhbedmagával .igyekezett. Barcelonába, mint. mondja:- „ping-pong-, és,sak.ko|jmpiászr.aV Jóval a ője előtt feltartóztatták a hajójukat, azzal, hogy vagy azonnal visszafordulnak, vagy beléjük lőnek. Erre visszafordultak. A marseillei kikötőbe ugyanezen a napon még egy hajó érkezett az ibériai félsziget felől. Guido Brunner a hajó neve és a kapitány azt mondja, hogy egyenesen Malagából jön. Ahányj várost köz­ben a parton látott, az mind füstölt. A gyárkémé­nyek nem füstöltek, de a városok igen. A lapok első oldala tele volt felkiáltójeles hí­rekkel, bombázásról, halottakról. Ilyen előzmények után indultunk a.tojásokkal a Giovinezzán Barcelonába. Barcelona füstöl A spanyol partok sejtelmesen és sablonosán rajzolódnak a horizontra. Nem árulnak el semmit. A forradalom középpontjából, Barcelonából először az látszik, hogy előtte nyílt tengeren horgo­nyoz egy hajó Szokatlan látvány Dán kereske­delmi gőzös és olyan sok árut hozott, hogy olcsóbb neki napokig várni a nyilt tengeren, mig elmúlik a forradalom. Mert nálunk úgy van — világosit fel egy utas — hogy átlag 72 óráig tart egy forradalom. Utána 3 hétig ünnepük a forradalom hőseit, aztán újabb kritikus 72 óra következik. Ezúttal láthatólag többről van szó. Egész Barcelona füstöl. Távcsővel jól látni, hogy vannak fáradt füstök, amelyek elhamvadást jeleznek, de friss füstfelhők is gomolyognak, hatalmas lángokkal. A kikötőben egyetlen ember sem látható és hajó sincs sehol. Kivéve az állhatatos dán gőzöst a nyílt tengeren: ■■■•■■> A Giovinezza jóval a kikötő előtt hosszút kür­tői. Semmi válasz, sehol nem látni mozgást a ki­kötőben. Újabb fütty és aztán csend. A lendület a part felé viszi a hajót. Le kell ereszteni mind a két horgonyt. Borús az ég, délután 5 óra lehet. A kikötő felől jó negyedórás várakozás után elindul egy motoros. Kék zászló van az orrán, rajta a kikötőőrség „P“ betűje. Köpcös ur áll a motoroson, szürke ruhában, villogó fehér manzset- tákkal. 0 az, aki a forradalomból jön. Hosszabb beszélgetés kezdődik a Giovinezza kapitánya és a szürkeruhás között. A barcelonai dühösen kiabálja, hogy nem le­het kikötni. A várost délelőtt repülők bombázták, több ház még most is ég. Pár halott is akadt, „de az emberek inkább csak megsebesültek". (A városból néha géppuskaropogás hallatszik.) A szürkeruhás villogtatja manzsettáit, széles latin mozdulatokkal üvölt. Holnap? Azt igazán »#m tudjuk mi lesz. A városban teherautók szalad­gálnak. Rajtuk vörös karszalagos emberek lövöldöz­nek. Néha a levegőbe, néha a házakra. Holnap ? Ki tudja mi lesz ? ! A hajó minden­esetre szedje fel gyorsan a horgonyt. Az 500 láda tojás mehet tovább. A londoni rádió ezen á napön 900 halottat jelzett Barcelonából. Éjjel: szószékégetés A Giovinezza átussza az éjszakát. Egyik olda­lán a1 nyilt tenger,‘a rnásiköft az ibériai félsziget. A kis spanyol falvak mindegyikében tüzek égnek.

Next

/
Thumbnails
Contents