Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-08-04 / 177. szám
2 1936 augusztus 4 BÉKÉS idény végi olcsó kiárusítását Vásároljon „Törekvés“ könyvecskére, 6 havi részletre készpénz árkan ◄ Kérjen ,,Törekvés“ könyvecskét Városház-utca 9 sz. alatti irodában. 935 2-3 vkcs. béke által sújtott, határszéli városokat előnyben kívánja részesíteni s mindent megtesz a tekintetben, hogy azok életlehetősége biztosittassék. Nincs kizárva tehát annak a lehetősége, hogy a város súlyos anyagi helyzetére való tekintettel a 283.000 pengőből juttasson a Kossuth-téri ártézikut fúrására is. A belügyminiszter rendelete a munkabérek védelmére (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A belügyminiszter körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz és a közmunkákat végeztető állami intézményekhez. A miniszter rámutat, hogy értesülése szerint egyes hatóságok a közmunkákat alacsonyabb munkabér és egységár mellett végeztetik el, mint a magánosok. Minthogy ez az eljárás a kormány célkitűzéseit figyelmen kívül hagyja és a közszállitási szabályzatot is sérti, a miniszter felhívja az említett intézményeket a köz- szállítási szabályzat szigorú betartására. A rendelet hangsúlyozza, hogy a szokásos munkabér és munkaidő betartásának kötelezettsége a nyilvános, vagy zártkörű versenytárgyalás során, sőt a szabadkézből kiadott munkálatokra is fennáll, tehát vonatkozik a házikezelésben végzett munkákra is. Orosházi vitézi est A folyó hó 8-án este fél 9 órakor kezdődő gyopáros-fürdői műsoros vitézi estre Gyuláról megfelelő jelentkezés esetén külön Mávaut-autóbusz indul. A menetdij oda-vissza 4'74 pengő. Jelentkezés legkésőbb augusztus 6-ig vitéz Pánczél József dr. vm. főjegyzőnél. Képesítéshez akarják kötni I a kocsmáros-ipart (A „Békés“ tudósitója jelenti.) A kocs- márosok országos szövetségének vidéki szakosztálya egyhangúan elfogadta a szövetségnek azt a javaslatát, hogy a kocsmárosipart képesítéshez kössék és a szállodás-vendéglős és kávésiparrá minősítsék. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett a budapesti bor-, sör- és italmérők országos ipartársulata is. Állás- foglalásukat azzal indokolják, hogy a kocs- márosipar gyakorlása feltétlenül többirányú és alapos szakismeretet igényel és ezért a képesítéshez való kötéssel megakadályoznák, hogy állásnélküli kereskedők és iparossegédek erre a pályára tóduljanak minden előtanulmány és szakismeret nélkül. Végül a ma gyár bor megfelelő propagálásával a kocs- márosipar úgy a borexportot, mint a belső fogyasztást emelhesse s ezzel saját érdekein túl az egész magyar gazdatársadalomnak szolgálatot tehessen. Éhhez a borok megfelelő kezelésére van szükség, amit pedig megfelelő szakismeret nélkül elvégezni nem lehet. Kilétét ismerik, megindult ellene az eljárás (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Csütörtökön délelőtt súlyos verekedés történt az orosházi Terényi-utbábah. Délelőtt 10 óra körül egy polgári ruhába öltözött pénzügyőr észrevette, hogy Szendi Horváth Ferenc, egy jólismert cigarettapapír- és tíizkőcsempész, tűzkövet árul. A pénzügyőr igazolásra szólította fel a tettenért csempészt, de ez rávetette magát a pénzügyőrre. Ez a váratlanul jött támadástól a földrezuhant, a csempész rávetette magát, ruháit leszaggatta, összeverte és öszeharapdálta. A járókelők figyelmeztették a piacon szolgálatot teljesítő csendőrjárőrt, amely aztán megfékezte a verekedő csempészt, majd előállította a községházán levő őrszobára és átadta a pénzügyőrnek, hogy a hivatalos eljárást folytassa le vele. A pénzügyőr rendbehozta ruháját, lemosta véres arcát és az asztalhoz ült, hogy megkezdje a csempész kihallgatását. Ebben a pillanatban Szendi Horváth felugrott az ajtó melletti pádról és mielőtt még megakadályozhatták volna, felkapta a kézitáskáját, amelyben a tűzkövek és a cigarettapapírok voltak és megszökött. Üldözőbe vették, de mire kiértek az utcára. Szendi Horváth eltűnt a piacon hullámzó tömegben. Megindult ellene az eljárás. Autóbaleset érte a svéd konzulátus két tisztviselőjét (A)„Békés“ tudósítója jelenti.) Szombaton délután 5 óra tájban Budapesten az Üllői- ut és a Hungária-körut sarkán egy luxusautó beleszaladt egy előtte haladó teherautóba. A luxuskocsiban a svéd konzulátus két tisztviselője, Arvid Sundberk százados, katonai attasé és L angle Waldemár, a szövetség titkára ültek. Az összeütközés olyan heves volt, hogy a személykocsi felborult és a benne ülő két tisztviselő az úttestre zuhant. Mindketten súlyos fejsérülést és agyrázkódást szenvedtek. Első segélynyújtás után mindkét sérültet a Verebély klinikára szállították, ahol megállapították, hogy állapotuk súlyos, de remény van a felépülésükre. A tehergépkocsi soffőrjét előállították a főkapitányságra. kihallgatása után azonban szabadon bocsátották. „Csodálom, hogy még akad égetnivaló —„ jegyzi meg a fenti spanyol utas epésen és szomorúan (Másnapra megtudjuk az égetés történetét. Barcelonai teherautók szaladtak végig a parton, tele kommunistákkal. Az egyes falvakban megálltak, kihordták a templomokból a padokat és lehetőleg a szószéket is, Az egészet egy halomba rakták, meggyujtották. Vártak, mig a máglya szépen lobog, aztán továbbmentek. Éjfél után valószínűleg elálmosodtak, mert éjjel 1 órától kezdve nem látni több tüzet a parton.) Tarragonában csend van, de . .. A tojások reggelre Tarragonába érkeztek. Kikötés előtt újabb hosszú füttyök. Motoros jön bentről, kiabálás. „Végeredményben kiköthetnek“ — mondják. A tarragonai öblöt hosszú, mesterséges sziklamólók védik. Bent teljesen sima a viz, hullámok sem jutnak ide. Szinte nyájas hely. Reggel 8 óra van, de a kikötőben egy teremtett lelket nem látni. Távolabb sínek. Néha végigszalad rajtuk egy-egy gazdátlannak látszó mozdony, de mindig vagonok nélkül. Három zöldruhás finánc érkezik. Feljönnek a hajóra. Tudni ugyan semmit sem tudnak, de mindenesetre ők vannak a legnagyobb bajban. A tojásokat persze nem engedik lerakni. Maradjon minden a hajón. A hajó viszont maradjon a kikötőben. A fináncok lemennek a partra. Azzal is csak telik az idő. Furcsa csoport közéledik. 20—22 éves suhan- cok lehetnek. Aki elől jön, valamivel idősebb, kezében esernyőt tart és láthatólag ő vezeti a többit. A mögötte lévő ifjú vállán vadonatúj karabély. Egyébként papucsot hordanak, páran mezítláb jönnek és széles vörös szalag van a balkarjukon. Feljönnek a hajóra és a kapitányt keresik. Egyelőre nem lehet szó kirakodásról. Várjunk holnapig. Senki sem hagyhatja el a hajót. Mindezt elmondják lenn a fináncoknak is, akik engedelmesen .bólintanak Aztán továbbmegy a különös csoport. Ki mezítláb, ki esernyővel Egy közülük karabéllyal. Délután teherautók robognak a parton, megrakva piroszászlós fiatalokkal. Énekelnék és lobogtatják a zászlókat. Minden hajó előtt megállnak és kiabálnak. Aztán többet nem látni őket. Hajók, ha a kikötőben találkoznak. A kikötőben napközben érdekes nemzetközi hajótársaság verődött össze, különböző jogállással. Jött egy német gőzös. Senki sem szállhat ki, még a lépcsőt sem engedhetik le a hajó oldalán. Bánatukban egész nap kopácsolnak. Arrább egy las-palmasi kirándulóhajó. Ők rosszkor jártak Barcelonában, akkor, amikor a géppuskák néha a tenger felé lőttek. így lett egy sebesült a fedélzeten. Egy las-palmasi hölgynek átlőtték a lábát. Ennél is nagyobb baj, hogy egy falat kenyér sincs a hajón. Ennivaló bőven akad,, de kenyér nincs. A tarragonai pékek pedig pár napja nem sütnek. A kikötő egyetlen kiváltságosa egy amerikai hajó. Szintén kirándulókat hozott. Genovába tart, ott az utasok partraszállnak, felmennek Berlinbe az olimpiászra is. Hamburgban újra vár rájuk a hajó, hogy haza vigye őket. A tarragonai amerikai konzul pár szót váltott a város vezetőivel. És az amerikaiak partraszáll- hattak Tarragonában. Mit látott a texasi a városban? A többit már John Mc. Mahon kiabálta a Giovinezzára a partról. Johnnak égővörös haja van, texasi fiú és az amerikai hajóval érkezett. Jelenleg kisegítő matróz, de otthon egyetemi hallgató. Elektromérnök lesz belőle. Mint matróz pár dollárt fizet az egész utért. Igaz, hogy kicsit dolgoznia kell, de az „szinte jólesik“. Kezét karbateszi, alig mozog a szája, csak néha mosolyog a szöveghez. Rövid mondatokban számol be arról, hogy mit látott a városban. Az uccákon rengeteg az ember, — meséli. Talán azért nem jutott belőlük a kikötőbe Sétálnak fel s alá, látszólag cél vagy ok nélkül. Az üzletek délutánra kinyitottak, de vásárló alig akadt. A város tetszett Johnnak. A spanyol hölgyek kevésbé. Túl fekete a hajuk és túl széles az arcuk. Szóval nem kimondott college-girl típusok. Estefelé teherautók érkeztek Barcelonából. A templomok előtt megálltak és minden mozgathatót kihordták a térre. (Régi recept szerint.) Uj volt ja dologban, hogy a. sekrestyéből* is kihozták a miseruhát, misekönyvet. A palástot magukra terítették és úgy rohangáltak a városban^ John szeretett volna emlékként egy »Holy Bible“*
