Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-15 / 160. szám
LXVIII. évfolyam 160. szám Szerda Gyula, 1936 julius 15 ^fizetési árak : SettyeűéYie : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér ^fráetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. fiohav János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára S fillér Felelős szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Beliezey Miklós: A főispán 11 j kitüntetése mellett a vármegye szeretetének és ragasz kodásának kitüntetését is viseli. Békéscsaba nem alapit a ÜÁK-kai milliós vállalatot. (A „Békés“ munkatársától.) A vár- ■ megye kisgyülése folyó hó 14-én, kedden délelőtt 9 órai kezdettel vitéz Ricsóy Villánk Béla dr. főispán elnöklete alatt ülést tartott. A főispán a Hiszekegy elhangzása után elparentáita Holländer Lipót dr.-t s indítványozta, hogy emlékét Jegyzőkönyvben örökítsék meg. Utána üdvözölte Csernus Mihály apátplébánost negyedszázados papi jubileuma, Márki Jenőt gazdasági főfelügyelői, valamint Rőthler István dr.-t m. kir. tiszti- főorvosi kinevezése, mig Beliezey Miklós ugyancsak napirend előtt a főispánt köszöntötte magas osztrák kitüntetése alkalmából. Vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán, mondta, ezen ordó látható jele mellett egy láthatatlan kitüntetést is visel és pedig a vármegye szeretetének és ragaszkodásának kitüntetését. Isten áldását kérte iovábbi munkásságára A lelkes éljenzéssel fogadott szavak után a főispán megköszönte az üdvözlést s kijelentette, hogy továbbra is az eddigi igyekezettel fogja szolgálni a a vármegye érdekeit. A 74 rendes és 10 póttárgysorozati ügyből álló tárgysorozattal mástél óra alatt végeztek. Hozzászólás csak néhány ügyhöz történt. A legnagyobb érdeklődést Békéscsaba képviselőtestületének a Magyar Általános Kőszénbánya R.-T. ajánlatára vonatkozó határozata keltette. A MÁK ugyanis azt ajánlotta a városnak, hogy egymillió pengő alaptőkével alakítsanak villamos-energia termelő részvénytársaságot és erre a célra a városnak kölcsönt is felajánlott. A város képviselőtestülete folyó hó 8-án tartott ülésén részletesen foglalkozott a kérdéssel s hosszas vita után kimondta, hogy nem óhajtja a részvénytársaságot megalakítani s a telajánlott kölcsönt sem veszi igénybe. Kimondta továbbá, hogy a vállalattal még 1929-ben kötött megállapodást felküldi az iparügyi minisztériumba, hogy ott azt felülvizsgálják. A képviselőtestület határozatát Szilassy Antal dr. és társai, valamint Gyöngyösi János dr. megíeleb- bezték. Az előbbiek azért, mert a vállalkozás rentábilisnak mutatkozik és mert Békéscsaba nem adhatja ki a kezéből az ország délkeleti részében az energiagazdálkodás irányitó szerepét, az utóbbi pedig úgy alaki, mint tárgyi okok alapján kérte a közgyűlés határozatának hatályon kiviil helyezését. A kisgyülés a határozat ellen benyújtott telebbezéseket elutasította, megállapítván, hogy Szilassyék érvei csak feltevések s igy azok alapján a vállalat rentábilisát és jövőjét megjósolni nem lehet. Sőt, tekintve a szerződés súlyos kikötéseit és a MÁK. bizonytalan, jövőbeni magatartását, a város anyagi helyzetere egyenesen veszélyt jelentene a nagy befektetést kivánó vállalat megalakítása. Bőimért József rámutatott arra, hogy az eredeti szerződésnek alapvető hibái vannak, amelyek következtében súlyos kötelezettségek hárulnának a városra. A megalapítandó vállalat fejlődése következtében ugyanis olyan berendezésekre volna szükség, amelyek milliókba kerülnének. Rámutatott arra is, hogy Békéscsabának nem hivatása, hogy egy kereskedelmi vállalkozás keretében elektrefikálja a vármegyét. A kisgyülés vitéz Pánczél József dr. felszólalása után, aki szerint a jelenlegi városi villamosüzem jó és rentábilis vállalkozása a városnak, a kisgyülés a felebbezések figyelmen- kivülhagyása mellett jóváhagyta a képviselő- testület határozatát, azzal, hogy az ügyet további felülbírálás végett az illetékes minisztériumba terjeszti fel. Hosszabb vita fejlődött még ki Mező- berény képviselőtestületének egyik határozata kerül is. A képviselőtestület ugyanis megállapította, hogy a három gyógyszertár közül melyikben mikor lehet az ingyenes orvosi rendelvényeket elkészíttetni. Ezt a határozatot megfelebbezték s igy került az ügy a kisgyülés elé. A kisgyülés elfogadta az előadói javaslatot s kimondta, hogy a gyógyszertárak igénybevételét nem korlátozza, vagyis minden ingyenes szegény beteg ott csináltathatja meg az orvosságát, ahol jónak látja. Megállapította az előadói javaslat indokolása, hogy a gyógyszertárak igénybevétele bizalmi kérdés. Szabó Árpád ellene volt a kisgyülés határozatának s reá muta tott arra, hogy Mezőberény három gyógyszertára közül kettőa központban, a községi orvos rendelőjének közelében és ugyan egy házban van, minek következtében a község központjától másfél kilométerre fekvő harmadik gyógyszertárat az ÓBA terhére rendelt orvosságok elkészítésére nem veszik igénybe. A gyógyszertár, mondta, nem kereskedelmi vállalkozás, hanem közegészség- ügyi intézmény s ezért az a gyógyszertár, amely közérdekből és hatósági intézkedés alapján a központtól távol eső helyen áll, méltán tart igényt arra, hogy érdekeit a község szem előtt tartsa és a lehetőség szerint védelemben részesítse. Vitéz Pánczél József dr. főjegyző válaszában közölte, hogy a gyógyszertárak beosztása nem vált be más községekben sem s épen ezért a korlátozást meg is szüntették. Első a betegek érdeke, már pedig azok érdeke ellen történnék intézkedés, ha előírnák azt, hogy az orvosságot melyik gyógyszertárban csináltathatják meg. A kisgyülés végül is úgy határozott, hogy a képviselőtestület határozatát megsemmisíti, vagyis szabaddá teszi a patika-választást. A következőkben kimondták, hogy Szarvas község határozatát az országos vásárok áthelyezése tárgyában pártolólag terjesztik tovább a kereskedelmi miniszterhez. Azt kéri ugyanis a község, hogy a vásárt az eddigi péntekről, szombatról és vasárnapról csütörtökre, péntekre és szombatra helyezzék át. A képviselőtestületnek ezt a határozatát az ortodox izraeliták megfelebbezték, felebbezésüket azonban a kisgyülés nem vette figyelembe. Hozzájárultak továbbá ahhoz, hogy Békéscsaba város az Urszinyi- féle árvaházi alapítvány részére a 85.000 pengős készpénz felhasználásával 129 hold földet vásároljon. A gyulai képviselőtestület határozatát a normal status tárgyában jóváhagyták s hozzájárultak, hogy Jantsovits Emil dr. ügyész a Vlll-ik fizetési osztályból a VII-ikbe, főügyésszé lépjen elő. Ugyancsak jóváhagyták Békés község képviselőtestületének azon határozatait, amelyekben a ref. gimnáziumnak 5.700 pengő segélyt, Négyessy Béla és társa mezőberényi lakosoknak téglagyár-építésre 5 katasztrális hold földet szavaztak meg. Ugyancsak jóváhagyták Kondoros községnek azon határozatát is, amelyben kimondták, hogy egy kültelki iskola építésére évi 3.000 pengőt állítanak be a költségvetésbe. A póttárgysorozat ügyei között figyelemre méltóbb volt Tótkomlós község képviselőtestületének azon határozata, amelyben a hadirokkantaknak legelőbérben 50 százalékos kedvezményt szavaztak meg. A kisgyülés fél 11-kor ért véget. Lapunk tegnapi számában félreértés folytán azt a téves hirt közöltük, hogy a Holländer Lipót dr. halálával megüresedett kisgyiilési helyre báró Apor Vilmos dr. apátplébános fog bekerülni. A vonatkozó törvény értelmében a kisgyülésben vitéz Réthy Béla (Békéscsaba), mig a törvényhatósági bizottságban Kulpin Ferenc (Békéscsaba) tölti be Holländer Lipót örökét. Leleplezi mez Tar Antal arcüépét {A „Békés“ munkatársától.) A Békés- megyei Takarékpénztári Egyesület tavaszi közgyűlése elhatározta, hogy vitéz Tar Antal vezérigazgató arcképét az intézet számára^ megfesteti. Az arckép leleplezése vasárnap délelőtt történt meg, az igazgatóság és felügyelőbizottság együttes ülésén, amelyen a tisztikar is teljes számban részt- vett. Tar Antal érdemeit Zöldy János dr.. e. ii. főtanácsos, a pénzintézet elnöke méltatta, megemlékezvén a nagynevű alapítókról is és a takarék eddigi vezetőiről, akik munkájának a jelenlegi vezérigazgató lelkes és hozzáértő munkássága méltó folytatása. Vitéz Tar Antal keresetlen szavakban reflektált az elhangzottakra s megköszönte azt az általa mindenkor ellenzett megtiszteltetést, hogy arcképét az igazgatóság megfestette és az intézet közgyűlési termében, az elődök galériájában elhelyezte. A tisztikar nevében Ambrus Lajos igazgató mondott ünnepi szavakat, majd ismertette azokat az üdvözlő leveleket, amelyek az igazgatóság távollevő tagjaitól érkeztek. A kép Mihalovits Miklós jólsikerült alkotása.
