Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-02 / 149. szám
LWIII. évfolyam 149. szám Csütörtök Gyula, 1936 jnlius 2 filSflietési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér ££Melési dij előre fiaetead«. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LÁP Saerkesstőség, kiadóhivatal 'Gyulán. Városház-utca 7. sz. Üobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté zendők. — Kéziratok nera adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Gyula kir. tisztiorvosa Szánthó Kálmán dr. A főispán nyilatkozata (A r Békés“ munkatársától.) Az újonnan kinevezett m. kir. tisztiorvosok szerdán délelőtt 10 órakor tették le hivatali esküjüket vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán kezébe. A kinevezettek névsora: Donner László dr. (Békéscsaba), Héjas István dr. (Orosháza), Szilágyi Ferenc dr. (Gyorna), Bernáth Kálmán dr. (Szarvas), Szánthó Kálmán dr. (Gyula), Szentkereszthy László dr. (Szeghalom). Röthler István dr., Békésvármegye m. kir. tisztifőorvosa szintén szerdán délelőtt tette le hivatali esküjét, azonban nem Gyulán, hanem Budapesten, a belügyminisztériumban. Őszinte sajnálattal vette tudomásul a város egész társadalma, hogy Gyulára nem Gombkötő Ferenc dr.-t nevezték ki tisztiorvossá. Gombkötő' dr. annak idején azon ígéret alapján ment föl Budapestre a tiszti- orvosi tanfolyamra, hogy a tanfolyam elvégzése után megválasztják, illetve kinevezik. Váratlanul érte tehát a mellőzés s érthető módon rendkívül lesújtja, merthiszen pacien- turájának jelentékeny részét a tanfolyam ideje alatt elvesztette s budapesti tartózkodására is jelentékeny összeget áldozott. Ebben az ügyben kérdést intéztünk vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispánhoz, aki a következőket mondotta : — Gombkötő Ferenc dr. kinevezését az uj egészségügyi törvény rendelkezése hiúsította meg, amely a kinevezés feltételéül 5 évi közszolgálatot ir elő. Őszintén sajnálom, hogy igy történt s minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy a legelső lehetőséget kihasználva elhelyezkedést biztosítsunk számára. Közegészségügyi szolgálatára feltétlenül reflektálok s remélem, rövidesen sikerül is megfelelő megoldást találnunk. A főispán megértésről és jóindulatról tanúskodó szavai minden bizonnyal megnyugvást keltenek. Szánthó Kálmán dr. Nagymágocsról került Gyulára, 43 éves, családos ember s 1924 óta működött Nagymágöcson mint községi orvos. Szerdán délelőtt az eskütétel után levizitelt a városházán s utána már meg is kezdte munkáját a tiszti orvosi hivatalban. Megmaradnak a tavalyi minimális búzaárak! {A r Békés* tudósítója jelenti.) Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese, Péchy László képviselő mátészalkai beszámolóján nagyszabású beszédet mondott. Foglalkozott a termésér- tékesités kérdéseivel s örömmel állapította meg, hogy buzafeleslegiink elhelyezése biztosítottnak tekinthető. Bejelentette, hogy a kormány a nagyobb kiviteli felesleg mellett is fenntartja a búza tavalyi minimális árait, ami kétségtelenül megnyugtatóan kell. hogy hasson a gazdatársadalomra. A Tiszántúl ötven százalékkal magasabb lesz a limit-ár, mint a Dunántúlon, mert tekintetbe keli venni a Tiszántúlra nézve hátrányosan alakuló tarifális és vasúti szállítási árkülönbözeteket. Súlyos ellenállásokat leküzdve, biztosította a kormány azt is, hogy állatkivitelünk Ausztria és Csehország felé a szerződésben megállapított lehetőségen felül történjék. Ugyanezt mondhatja a németországi kivitelre is. (,4 ,,Békésu munkatársától.) Lapunk vasárnapi számában megírtuk, hogy Geist Gáspár dr. a megyegyülés elé indítványt terjesztett a szikes földek megjavítására vonatkozólag. Az indítványt, amelyet a törvényhatósági bizottság tagjai általános lelkesedéssel fogadtak, az alábbiakban közöljük: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Az országos átlagnál sűrűbben lakott Tiszántúl agrárlakosságát a mezőgazdaság mai területén, a mai művelési rendszer mellett, nem képes kellőképen foglalkoztatni. Ennek folytán évről-évre aktuálissá válik az ínséges lakosság hatósági foglalkoztatása szükség- vagy inségmunkák formájában. Ezen munkáknál, melyek költségeit a magángazdaság inségaclók formájában teremti elő, a munkához-juttatás a vezérlő szempont, a végzett munka gazdasági jelentősége csupán másodsorban lesz figyelembe véve. Országos szempontból azonban arra kell törekedni, hogy ezen inségmunkáknak produktiv jellegük legyen, hogy egyrészt a termelést fokozzák, másrészt, hogy későbbre is a lakosságnak állandó munkaalkalmakat biztosítsanak. Erre szerintem legmegfelelőbb az Alföld kb. 800 000 kát. hold mészben szeT A R C A A búza tragédiája Irta: KÓHN DÁVID II. (Befejező közlemény.) A sorompó mellett ugyanis egy hosszú, mintegy ötven-hatvan holdnyi búzatábla lábában hétnyolc munkás állott, akik erős vitában voltak egymással. Ennek a táblának részes takarói voltak és a fölött tanakodtak, hogy beállhatnak-e vagy nem, másnap munkába ? Voltak, akik azt mondták, hogy még nem, mert a búza nincs annyira megérve, egy részük pedig erősködöit, hogy igen is beállhatnak és ezen erősen összekülönböztek. A dobozi esküdt, Kárnyáczki nevű, öreg, tapasztalt gazda közibük ment, érdeklődve: hogy mit tárgyalnak. Azok elmondták és őt kérték fel, hogy tegyen igazságot közöttük. Kárnyáczki uram erre neki indult, körüljárta a táblát és mikor visszajött, azt kérdezte : melyikőtök az, aki azt hiszi, hogy nem lehet holnap kezdeni és a jelentkezőnek azt mondta : „igazad mn.u És melyikőtök az, aki azt hiszi hogy lehet és az erre előállónak azt mondotta; „neked is igazad van." Az egymással ellentétben álló igazságtétel magyarázata pedig az, hogy teneked, aki azt mondtad, hogy nem lehet, annyiban van igazad, j hogy e helyütt nem is lehet; neked pedig, aki azt állítod, hogy lehet, igazad van annyiban, hogy a tábla túlsó szélén, ahol magasabb és szikesebb a föld, holnap a búza már vágható lesz. Amig Kárnyáczki uram a salamoni Ítéletet meghozta, én is megnéztem a búzatáblát, amelyet a jégverés megkímélt és gyönyörködve benne azt ' mondottam : „ma nagy földet bejártunk, de ilyen szép tábla búzát sehol se láttunk. Sőt többet mondok, sokszor 'voltam már Benedeken de máskor sem láttam még itt ilyen jó búzát.“ Hát mennyire becsülöd, kérdezte Pali bácsi Legalább hét magra, válaszoltam. Pedzed, pedzed öcsém, mondá kedvtelve, de nem adom nyolcon alul. Igazad lehet Pali bátyám. Te jobban tudod értékelni nálam, de arra magam is fogadnék, hogy heten alul nem lesz. (Hét-nyolc mag : Benedeken rekordtermésnek számított). Mig a búzatábla mellett igy álldogáltunk, anélkül hogy megfigyeltük volna, féltizenkettőkor fejünk felett hirtelen felhő kerekedik, elsötétül, villámlás, mennydörgés és felhőszakadásszerüen hull az eső. Futásnak eredtem a sorompótól a majorig, amely kilométernyi távolság és mire oda szaladtam, csuromviz volt rajtam vászonkabát, mellény és ing is, bőrig áztam. Az ispánné, jólelkü, kedves úri asszony, megsajnált és ura garderobjából adott száraz ruhát, amelybe átöltöztem, a magam facsaró viz gúnyáit pedig az ispánlak fatornácára tettem, hogy száradjanak. Vendégszeretettel ott maradtunk ebédre, azzal, hogy ebéd után megnézzük a jégverte árpatáblát is. De akkorára újabb csapat ember jött az ispánhoz, aki e miatt nem jöhetett velünk és kocsisát bizta meg, hogy a kérdéses táblához vezessen el bennünket és vegyük ott fel a kárt belátásunk szerint. Ebéd után egy órakor jöttem ki a tornácra. Ruhám akkorára teljesen megszáradt és átöltöztem. Az égboltozat újra tiszta volt, egyetlen felhőt sem lehetett már látni. Teljes szélcsend és a tornácon levő hévmérő negyven jók meleget mutatott, Visszamentem gyalogosan a sorompóig. Az ut még sáros volt és olyan élményben volt részem, amely idestova hatvan esztendő múltával is feledhetetlenül maradt emlékezetemben. Az ut mentén levő búzatábla vízben állott és elmenvén mellette, olyan látványnak voltam szem- és különösen fültanuja, mely erősebben hatott rám, mint egy sekszpiri tragédia borzalma.
