Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-02 / 149. szám
2 BÉKÉS 1936 julitia 2 gény, kötött sziktalajának tervszerű megjavítása az altalaj márgás rétegének a talaj felszínén való elterítése úgynevezett „digó- zás“ által. A áigózás következtében: 1. A terméshozam emelkedik, (pld. ga- bohaféléknél kát. holdankint 2—5 mázsa.) 2. A föld víztartó képessége nagyban fokozódik. Eltűnnek a vadvizek anélkül, hogy lecsapolva a tengerbe és a mezőgazdaság számára veszendőbe mennének. Csökken a tavaszi árvíz és nyári aszály veszélye. Lehetővé válik a mélymtivelés, amely a legbiztosabb ellenszer a szárazság ellen és a termelést biztosabbá és állandóbbá teszi. 3 Megjavítja és lazítja a föld fizikai struktúráját, úgy hogy jó vetésforgó mellett lehetővé válik olyan területeken is a sok emberi munkát igénylő kapás művelés, melyeken eddig a föld nyári sziklakeménysége folytán csupán bizonytalan, egyoldalú szemtermelés volt lehetséges. Szóval többtermelés mellett a lakosságnak sok uj állandó munkaalkalmat biztosit. A „digózás“ szükség-, illetve inség- munkára rendkívül alkalmas, mivel: 1. Minden különös előkészület nélkül megindítható, és mint kubikos munka különösebb szakértelmet nem igényel. 2. Természeténél fogva. ott. ahol végez-' hető (ahol szikes a talaj) legnagyobb szokott lenni az ínség. 3. A végzett munka teljesítmény teljes egészében emberi munka. A költség kizárólag munkabér. 4. Bármikor végezhető, olyan téli hónapokban is, midőn más munka nincs és a legnagyobb a nyomor. 5. Tekintve, hogy a kitermelt földinenv- nyiség után akkordban köbméterenkint adható ki, elejét veszi az inségmunkáknál gyakran tapasztalható demoralizáló ameri- kázásnak. A szikes területek digózás általi javulása állandónak mondható, mivel oly területek, melyeket Tessedik még a XVIII. században megjavított, ma is kitűnő állapotban vannak. Fenti indokolás alapján tisztelettel indítványozom a Tek. Törvényhatósági Bizottságnak, raéltoztassék feliratilag a kormánytól következő intézkedések elrendelését kérni: 1. Magának a szikjavitásnak harmincéves adómentességét olyképen, hogy a megjavított földek ne legyenek 30 -évig a jelenleginél magasabb kataszteri osztályba emelhetők. még a művelési ág változása esetén sem (pld. legelőből száDtó). 2. Szikes közterületek digózását téli inségmunka keretében. 3. Egyes inségmunkás csapatok kiosztását olyan gazdáknak, akik kérik. Az ezek által (a kitermelt föld köbméterei után) fi(A „Békésu munkatárs ál ól) Ez év április elején a (tyula—Békéscsaba közötti országút Ujgyula alatti szakaszát lezárták s a jármű forgalmat a Lencsés-utra. illetve Doboz felé irányították. A lezárt, 1900 méter hosszú kikopott úttestet acélekékkel felszántották s a régi úttestből kikerülő kőanyag részbeni felhasználásával megkezdték az uj. cementhabarcsba rakott vékony kiskő- burkolat elkészítését. Az útépítésnél átlag 250 ember dolgozott állandóan és pedig olyan tempóban, hogy néhány héten át a távvezetékre kapcsolt 200 vattos égők és acetylén- lámpák fényénél még éjszaka is dolgoztak. Az útépítés a múlt hét végén befejezőZsufolt padsorok és karzatok előtt kezdődött meg Genf ben kedden délután 5 órakor a Népszövetség közgyűlése. Titkos szavazás utján Van Zeeland belga miniszterelnököt választották meg a közgyűlés elnökévé, aki nagy beszédben köszönte meg a bizalmat és megemlékezett azokról a súlyos feladatokról, amelyeket a jelenlegi közgyűlésnek meg kell oldania. Van Zeeland elnök azután bejelentette, hogy a közgyűlés áttér az olasí-abesszin viszály ügyének vitájára. Ezt megelőzőleg azonban az elnök még felolvasta az olasz kormány emlékiratát, amely emlékiratban Olaszország alapos érvekkel kimutatja, hogy zetendő munkabért a közületek az iuség- adók terhére előlegeznék, viszont a gazdák vállalnák az összeg tiz év (vagy hosszabb idő) alatti visszafizetését. Ezen intézkedések semmiben sem jelentenének az államnak effektiv kiadástöbbleteket, viszont közvetlen és közvetett állandó munkaalkalmak mellett a nemzeti vagyont és jövedelmet emelnék. dött, illetve a burkolat elkészült s az úttestet elárasztották vízzel. A viz 3 hétig áll a betonon, utána leengedik s folyó hó 20-áu az egész 1900 méteres szakaszt átadják a tranzitó forgalomnak. Az útburkolást szaka- szonkint végezték s mikor egy-egy szakasz elkészült, a helyi forgalomnak átadták, úgy hogy ma már az utolsó szakasz kivételével az egész vonalon közlekednek a helyi jármüvek. Az útépítés kerek 100 ezer pengőbe került. Ugyancsak elkészült a kondorosi belterületi 1 kilométeres ut újraburkolása is. Ezt a szakaszt szintén cementhabarcsba rakott vékony kiskővel építették ki. jogi szempontból is indokolt volt fegyveres beavatkozása Abesszínia ellen. A terjedelmes emlékirat- végül leszögezi, hogy Olaszország hajlandó közreműködni a Népszövetség munkájában és szükségesnek tartja a nemzetek szövetségének reformját, Az olasz emlékirat felolvasása után Argentina főmeg- bizottja. Oantilo emelkedett szólásra. Az olasz hódítás folytán olyan problémák léptek előtérbe, amelyeket a Népszövetségnek meg kell oldania, még pedig halaszthatatlanul és amennyiben a Népszövetség ezt nem tenné meg, mondta, az összes amerikai államok kilépnének a genfi intézményből. Ezután Vau Zeeland elnök egészen váratlanul Hailé Sze- lassziénak, az ex-négusnak adta meg a szót, akit „császárnak“ titulált. A négus nyugodtan felment az emelvényre és amhara nyelven beszélni kezdett. De ebben a pillanatban o’yan botrány tört ki, amilyenre a Nép- szövetség üléstermében még nem volt példa. Abban a páholyban, amelyben az olasz újságírók foglaltak helyet, hirtelen éktelen lárma és fütyölés hangzott fel, úgy hogy a négusnak egyetlen szavát sem lehetett érteni. Óriási izgalom és tumultus keletkezett az egész ülésteremben és alig egy perc eltelte után. az elnök intésére teremőrök és svájci rendőrök nyomultak be, valamennyi olasz újságírót őrizetbe vették és a genfi rendőrfőnökségre kisérték. Egyedül a Popolo d Italia genfi tudósítója nem került rendőrkézre, mert a botrány» kitörésekor a telefonfülkében tartózkodott. Az olasz újságírókkal együtt a rendőrségre vittek egy spanyol újságírót, akit azonban csakhamar szabadon-’ bocsátottak, mert igazolta, hogy ő nem a négus, hanem az olasz újságírók ellen tüntetett. Az újságírókat a rendőrségen megmotozták és valamennyinek a zsebében fü- tyülőt találtak. Elkészült a Gyula-Békéscsaba közötti ut Ujgyula alatti szakasza ' 20-áu adják áí az átmeneti forgalomnak Fütty-koncert fogadta a négust Geufben Kilépéssel fenyegetőznek az amerikai államok. Az égő nap — teljes szélcsendben — függőlegesen érte a buzakalászokat, amelyek szakadatlanul pattogtak, mintha valamennyi olyan papir gyutacs lett volna, mit gyerekjátékunk közben szoktunk elsütögetni. Szembehunyva olyan hallucináció- nak voltam rabja, mintha a busa sírt volna, mit borzalmas volt hallgatni Az árpatábla jégkárát felbecsülve visszaindultunk haza a városba. S ime ! mire az uradalmi földet elhagyva a mellette levő papi földekig értünk, valóságos porfelhőbe jutottunk. A déli esőnek sem ott, sem a városban nyoma sem volt. Idehaza sejtelmük sem volt a benedeki felhőszakadásról. Pali bácsi csak három hét múlva, kisvásár- kor jött be hozzám kérdezősködni a jégkárfelvétel eredményéről, Mikor erről értesítettem, azt mondottam neki : Pali bátyám, én nagyon rossz érzéssel jöttem pl Tőled ; mi lett abból a búzatáblából, amelyről ebéd előtt beszéltünk? Pali bácsi rezig- náltan legyintett kezével. Azt kérdezed, hogy mi lett ? hát először is a részesek nem álltak be másnap a takarásba, de mert olyan volt a velük kötött szerződés, hogy a búza meghibásodása esetében rész helyett napszámban kell learatniok, pénzért takarták le. Azóta már ki is nyomtattam (akkoriban még nem volt (Benedeknek cséplőgépje és lóval nyomtattak ). Mit mondtál, hogy lesz legalább hét mag, mit mondtam én, hogy nem adom nyolcon alul ? Hát lett holdankint két véka, de az sem búza, hanem ocsu, amit az apró jószággal fogunk meg- étetni. Mélyen megrendültén hallgattam meg a búza tragédiáját. Tiz hónapig volt a földben elvetve, csak egy nap hiányzott, hogy megérjen és szent hivatását beiöltse és ime! egy rövid negyedóra elég volt, hogy megsemmisüljön. Ha az eső nincs, vagy ha »van is, nem a déli, hanem az esti órákban következik be, ha nem éri teljes szélcsend melletti negyvenfokos hőhullám, akkor az eső legrosszabb esetben csak némileg megfakitotta volna, de terméshozamát nem csorbítja meg. így — ahogy történt — pedig teljesen megsemmisítette. Én pedig egész életre szóló keserves leckében részesültem, hogy a mezőgazdálkodás minő kockázatos dolog; hogy — mint aminő a búza most leirt tragédiája — vannak olyan csapások, amelyeket a legszebb elmélet, a legtökéletesebb gyakorlat sem képesek elhárítani és amelyeknek vészes hatása s következményeitől a legjobb gazda sincs és lehet megóva.
