Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-01 / 148. szám
LXVII1. évfolyam 148. szám fiynla, 1936 jiilius I Szerda EISÖEetési árak : Negyedévre •' 4 P 50 fillér Egy kora : . 1 P 50 fillér fidékre : . 1 P 80 fillér * ir-detési díj előre fÍE«t«*ndö. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz„ l»obay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi: részét illető' közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zer.dök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Gömbös Gyula kitüntetése A lábadozó Gömbös Gyulát, akinek betegágya felé aggódó szeretettel figyelt az ország s őszinte örömmel fogadta az egészségi állapotának javu'ásáról szóló kedvező híreket, a napokban két nagy kitüntetés érte. Nagytétényi otthonában meglátogatta a kormányzó, majd a legnagyobb magyar kitüntetést, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét tiizte a mellére. A kormányzói elismerésnek ezt a kettős megnyilvánulását örömmel fogadta az egész ország, mert a valóságos, az igazi érdem megjutalmazását látja benne. Az ön lelkes hazaszeretetétől áthatott lendületes tevékenységét — igy szól a magas kézirat egyik mondata — a lehetőség keretein belül siker kisérte; mutatja ezt a páratlanul érdemleges munka is, amelyet az országgyűlés a most berekesztésre került első ülésszaka alatt számos nagyfontosságu törvényjavaslat letárgya- lásával végzett. Közel négy év munkáját foglalta össze ebben a mondatban a kormányzó és összefoglalta az eredményekre mutatva a magyar tömegek véleményét is. Mert a magyar társadalom világosan és elfogulatlanul tudja és vallja, hogy Gömbös Gyulának és kormányainak négyéves munkája nemzeti értéktermelő munka volt. Kü!- és belpolitikai vonatkozásokban egyaránt. Gömbös Gyula külpolitikája legnagyobb sikerét a római egyezményben érte el. Kiszabadította hazánkat a trianoni elszigeteltségből, politikailag épen úgy, mint gazdaságilag. Keresztény, nemzeti alapokon nyugvó népi szociálpolitikája az embervédelem helyes szolgálatával lenyúlt a tömegekhez, a kunyhóig, a barázdáig, az ipari műhelyig. Közmunkákat teremtett, szabályozta a legkisebb munkabéreket s a földbirtokpolitika, a védettség bevezetésétől kezdve a telepítésig és hitbizományi reformig talpra állította a föld népét. Nehéz időkben, nehéz körülmények között nagy dolgokat valósított meg Gömbös Gyula. Fanatikus bittel, fiatalos lelkesedéssel, de a haladó konzervativizmus bölcs megfontoltságával küzdött a magyarság anyagi és erkölcsi helyzetének meg- javitásáértv Nagy és komoly reformokat hozott s emellett biztosította és fejlesztette a társadalmi rendet, a gazdasági nyugalmat, a politikai állandóságot. Hird;tte a nemzeti egység nemzetmentö szükségét és szavát megértette a nemzet. Most (A . Békés“ tudósitója jelenti.) A kormányzó ur Őföméltósága a külügyminiszter előterjesztésére 1936 május 13-án kelt legfelsőbb elhatározásával (.4 „Békés* munkatársától.) A város képviselőtestülete folyó hó 27-én, szombaton délután 4 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt Varga Gyula dr. polgármester kérte a közgyűlést, adjon felhatalmazást, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt magas kormányzói kitüntetése alkalmából a város nevében üdvözölhesse. A közgyűlés a kért felhatalmazást nagy lelkesedéssel megadta. A következőkben bejelentette a polgármester, hogy az OMKE gyulai fiókjának előterjesztése az üzletek vasárnapi munkaszünetére, illetve annak felfüggesztésére vonatkozólag, lekerül a napirendről, mert azt az elnökség, mivel a választmány határozata pedig, amikor a kormányzói elismerés a legnagyobb magyar kitüntetéssel jutalmazza meg Gömbös Gyula fáradhatatlan és eredményes működését, a nemzet egyeteme áll tisztelegve a kormányelnök előtt. Örül a magas kitüntetésnek, mert tudja és vallja, hogy a kormányzói kegy jól kiérdemelt jutalom. Jutalom, elismerés, amely további újabb munkára, alkotásokra ösztönöz. megengedte, hogy vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. Békés vármegye főispánja az osztrák érdemrend első osztályú középkeresztjét elfogadja és viselje. értelmében a kereskedőket megkérdezték s a kereskedők 60 százaléka az üzletek további zárva tartása mellett foglalt állást, visszavonta. A bejelentést a közgyűlés tagjai általános helyesléssel vették tudomásul. Lauf er Sándor napirend előtt az önkéntes tűzoltó testület legutóbbi közgyűlésén tapasztaltakat tette szóvá. Sajnálattal állapi- pitotta meg, hogy az egyesületben, ahol nyugalomnak és rendnek kellene lenni, ellentétek és viszálykodások dúlnak. Indítványozta, inon át a képviselőtestület az egyesület vezetőségéhez s juttassa kifejezésre, hogy a jelenlegi állapotot elitéi! és helyteleníti, valamint juttassa kifejezésre azt is, hogy a tesOsztrák érdemrendet kapott Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán A képviselőtestület üdvözlő távirata Gömbös Gjulához, a város díszpolgárához Továbbra is zárva maradnak az üzletek vasárnap. — Hétezer hold szikes fold van a város határában T A « C A A búza tragédiája Irta: KÓHN DÁVID . I. Szabó Pál már tagosítás, tehát évtizedek óta volt a benedeki ötezer holdas uradalom' ispánja. Abban az időben még nem gyakornokok, intézők, főintézők, felügyelők és főfelügyelőknek, hanem írnokoknak, ispánoknak, kasznároknak, számtartóknak, legmagasabb rangban tiszttartóknak tiszteltük az uradalmak kezelő urát. Tudja Isten ! azt is elmondhatni, hogy sokkal közvetlenebb és bensőbb volt akkor az érintkezés uraság és gazdatisztek, de ugyanúgy a gazdatisztek és uradalmi cselédség között is, mint azóta. Szabó Pál uram ispáni minőségben kezelte és kormányozta az uradalmat, amelynek különben csak alig harmada szántóföld, kétharmada sziklegelő s kaszáló. Tipikus, eredeti alak^volt a Pali bácsi-nak becézett Szabó Pál, akihez hasonlót csak a Jókai és'Mikszáth regényeiből ösmerbetünk, mert az életben ma már elvétve is alig találhatunk hozzá hasonlót.' Abban az időben,- különösen' az 1650-től 1880 végéig terjedő években, csaknem valamennyi uradalmi gazdatisztnek szabadságharcbeli honvédtiszti múltja volt. Többnyire ezért is alkalmazták -őket a hazafias érzelrrfü mágnások, nem helyezve súlyt rá, hogy akikre gazdaságukat bízzák, Magyar- óvárt, vagy Keszthelyt végeztek, annál kevésbé, mert akkor még csak ez a két gazdasági iskola volt az országban, sokkal kevesebb képzett gazdászt produkálva, mint amennyire szükség lett volna. No de, amit nem adott meg az elmélet, azt pótolta a gyakorlat, a tapasztalat, a puritán becsület, ami bőségesen megvolt a hatvan-nyolcvan év előtti gazdatisztek csaknem valamennyiében. E kiváló tulajdonságok megvoltak és tündököltek Pali bácsiban is, aki nagy gyakorlat és tapasztalat adta tudással és tisztességgel sáfárkodott Benedeken, még pedig igen nehéz viszonyok között. A benedeki szántóföld ugyanis éppen nem mondható kitűnő talajúnak, sőt Békés vármegye valamennyi uradalmi földjeihez' viszonyítva, határozottan a leggyengébbnek számított és — három évtized óta elparcellázva kis gazdák között — számit bizony ma is. Hát még a rettenetesen rossz klimatikus vi- szenyok, amelyekkel meg kell és meg kellett örökösen Pali bácsinak is küzdenie ! De nem panaszkodott. Még pedig nem panaszkodott egészen különös oknál fogva. „Húsz esztendeje, hogy itt gazdálkodók — mondta egyszer — minden esztendőnek megvolt a maga baja. Hol sok eső, hol sok szárazság, hol köd, hol jég, hol rozsda, ami rontotta a termést. De volt egy, egyetlen egy esztendőm, amikor .ősztől nyárig minden kedvem szerint történt. Akkor volt eső, akkor szél, harmat, hűvös, meleg, vagy száraz idő, mikor kívántam. Nem volt se köd, se jég, se szorulás és ebben az évben volt valamennyi között a legrosszabb termésem. Azóta nem mondom, hogy az idő a gazda. Az sem az, mert a természet titkát és Isten bölcsességét nem lehet megtanulni." 'Ez a Pali bácsi a hetvenes évek végén az aratást megelőző hét egyik napján megjelent nálam, mint a város birtoknyilvántartójánál, azzal, hogy: „ti itt a városházán talán nem is tudjátok, hogy tegnap délután nagy jégeső volt a benedeki pusztán. Egy tábla búzát és egy tábla árpát vert el. Az a furcsa a dologban, hogy a két tábla egymástól jómesszire van, közbül alig esett- a jég. Vedd tehát ezt tudomásul és intézkedjetek a kár felvételére.* Én nyomban bejelentettem a kárt a kir. adó-
