Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-01 / 148. szám
2 BÉKÉS 1936 JuliUij 1 hejyreál- j megoldása igen nagy fontosságú a város testület szempontjából, mert a határt kitevő 33,000 katasztrális holdból mintegy 7.000 hold szikes terület. A polgármesteri bejelentést a közgyűlés általános helyesléssel vette tudomásul. A napirend előtti felszólalások után a tárgysorozat ügyeit vették tárgyalás alá. Tudomásul vették a vármegye alispánjának rendeletét a tűzvédelem további kiépítésére vonatkozólag s elhatározták, hogy a tűzoltóság részére egy motorfecskendős autó- szerkocsit vásárolnak, s erre a célra az 1937-, 38 és 39 évi költségvetésbe évenkint 2.500 pengőt állítanak be. A tűzrendészete felügyelőség által javasolt vizhordó lajtak helyett vizkivevő helyeket létesítenek, ami megfelelőbb megoldásnak látszik, mint ha lajtta! vinnék a vizet az autó-szerkocsi után, Temesvári Lipót Hagyma-tér 5 a. alatti keritkezése ügyében kimondták, hogy a másodfokú hatóság határozata ellen felülvizsgálati kérelemmel élnek, mert a város nem kötelezhető egy olyan terület bekerítésére, amely terület tuíajdonképen közterületnek számit. E kérdés körül élénk vita fejlődött ki, amelyben fölszólalt báró Apor Vilmos dr. apátplébános is, valamint Csete József dr., Schriffert Ferenc dr. és Készt Zoltán dr., továbbá Titz Reinhardt, aki indignálódva állapította meg, hogy nem elég, hogy a város a pocsolyát megszüntette a Bárdos rendezésével. hanem most azt akarja a tulajdonos, hogy még a telkét kerítsék is be. A következőkben kimondták, hogy Pil- sudszki mamiiról a Törökzugban az egyik rövidesen megnyíló kereszt utcát nevezik el, továbbá, hogy a normal status-rendelet által engedélyezett első-osztályú pénztári tiszti állást egyelőre nem töltik be. Dévényi József birtoknyilvántartónak és Regős Imre pénztárosnak, akik munkájukat eddig csak polgármesteri megbízás alapján végezték, végleges megbízást adtak. Az egyik junius 30-ával megüresedett szülésznői állásra Le- hoczky Istvánnét jelölték ki helyettesül, mig a külterületi Eperjesre Berbekucz Já- nosné ujkigyósi lakos kapott megbízatást a szülésznői teendők ellátására, ugyancsak helyettesi minőségben. Hozzájárult a képviselő- testület utólagosan, hogy a város a Gyümölcstermelők Értékesítő Szövetkezetének részjegyeiből 100 darabot jegyezzen ötszáz pengő értékben. Özv. Szvetits Viktorné kérelmét elutasították, mert sem a kémények számában, sem a kereseti viszonyokban nem történt olyan változás, amely a jelenlegi kéményseprési munkakerület megváltoztatását és a vonatkozó szabályrendelet módosítását szükségessé tenné. Kimondták a továbbiakban, hogy a hetivásárokon idegen községbeli iparosok nem árulhatnak, mert a város iparosai úgy mennyiségileg, mint minőségileg ki tudják elégíteni a szükségletet. Csete József dr< aggódásának adott kifejezést, hogy ha a szomszéd községbeli iparosokat kitiltják a hetivásárokról, nem lesznek-e végeredményben ártalmára az iparosságnak ? Már megegyeztünk, szólt közbe Barát István. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítására alakított bizottság * tagjaiul Sál Józsefet, Antalfia Emil dr.-t és Dévényi Józsefet jelölték ki. Több kisebb ügy letárgyalása után a közgyűlés fél 6 után ért véget. Angol-francia megegyezés, — Szovjetoroszország szabad utat kap a Dardanellákon keresztül tűiét életében a rend és fegyelem litása sürgősen szükséges és a hivatását tekintve elengedhetetlen. Varga-Gyula dr. polgármester válaszában megállapította, hogy a fölszólaló jogosan tette szóvá a tűzoltó testületben uralkodó visszásságot. A testületet a város nemcsak hozzájárulással támogatja, hanem székházépítésében is segítségére volt, igy tehát joga van ahhoz, hogy az eseményekkel kapcsolatosan véleményének kifejezést adjon. Bejelentette, hogy a közgyűlésen történtek vizsgálat alatt vannak, mivel a tiszteijitás ellen az alispánhoz, mint felettes hatósághoz, felebbezést nyújtottak be. Bizonyos ügyek tisztázása végett a rendőrhatóság is vizsgálatot indított s igy ebben az ügyben érdemi választ egyelőre nem adhat. Schriffert Ferenc dr. ugyancsak napirend előtt a digózás kérdésével foglalkozott. A délelőtti megy egy ülésen olyan értékes és tudományos nívójú felszólalások hangzottak el erről a kérdésről s ezek a felszólalások a sziktalajjavitás fontosságára olyan meggyőző erővel mutattak rá, hogy azzal a városnak is foglalkoznia kell. Kérdezte, mit szándékozik tenni a vezetőség ennek a kérdésnek a megoldása érdekében? Hangsúlyozta, hogy ma már nem elegendő a propaganda, ma már kézzelfoghatóan kell meggyőzni a gazdákat arról, hogy érdemes a szikes földeket megjavítani. Meg kell szervezni a propagandát, illetve a kérdés megoldását s rá kell bírni a gazdákat arra, hogy Szarvason, vagy Endrődön, ott, ahol már többesztendős eredményei vannak a digózásnak, tekintsék meg a termővé tett sziket, hogy aztán a látottak alapján ők is megjavítsák földjeiket, aminek úgy . a gazdák, mint a város és az egész nemzetgazdaság szempontjából nagy haszna és jelentősége lesz. Varga Gyula dr. polgármester válaszában közölte, hogy még a megyegytilést megelőzően utasította a város mérnöki hivatalát, hogy a jövő évi közmunkák sorába a szikes földek megjavítását is vegye fel. Minden igyekezetével azon van. mondta, hogy a sziktalaj-javitás kérdése a gazdák érdeklődésének homlokterébe kerüljön s ezért egy minta-területet fog a város létesíteni, hogy a gazdákat tárgyi bizonyítékkal győzze meg a digózás előnyeiről. Személyesen viszi el a gazdákat azokba a községekbe, ahol már a sziktalaj-javitás munkája több esztendős múltra tekint vissza. Ennek a kérdésnek felügyelőségnek. Ez a jég azonban, mielőtt Benedekre jutott, Szarvastól kezdve kisebb-nagyobb mérvben garázdálkodott a vármegye sok községében, ahonnan mindenünnen jöttek kárbejelentések, amelyek helyszíni felvételére a hivatal minden tisztviselőjét ki kellett küldeni, úgy, hogy Gyulára már nem jutott közülök ember. Az adófelügyelő tehát engem bízott meg a helyszíneléssel. Az elemi károkról szóló akkori törvény rendelkezés^ szerint kárbecslők, mint „érdektelennek csak más községbeli előljárósági tagok lehettek. Gyula városa, Doboz és Gyulavári községek ebből kifolyólag mintegy csereviszonyban álltak, úgy hogy rendszerint egymáshoz küldtek becslőket. A polgármester át is irt a két községnek, hogy küldjenek egy-egy esküdtet a gyulai jégkár felvételéhez. A becslés napjául junius 30-ika tűzetett ki. A két szomszéd, községből reggel 9. órára be is jött egy-egy esküdt, akikkel a város kocsiján ki is mentem Benedekre, ahol már Pali bácsi várt bennünket. O is befogatott és nyomban kikocsikáz- tunk a Benkébe, hol a jég meglehetősen elvert egy tábla búzát. Az esküdtekkel felbecsültük ott a kárt és. a Pomána kuti -dűlőn visszajöttünk a kétegyházi országúton a benedeki puszta, sorompójáig, ahol a kocsik az utón. megállották. ,, (Folyt. köv.) (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Vasárnap Leon Blum fancia miniszterelnök és Deloos külügyminiszter nagyjelentőségű megbeszélést tartott Annecyben Eden angol külügyminiszterrel. A megbeszélés megegyezéssel végződött s a megegyezés a régi háború előtti entente cordiale visszaállítását jelenti. Hir szerint Edén megváltoztatta montreuxi (A „Békés“ tudósító ja jelenti.) Az idei gyümölcsbefőzési idényt súlyos veszedelem fenyegeti. A fiiszerkereskedők országos akcióra készülődnek : az összes érdekképviseletek kiküldötteiből összeállított bizottság utján akarják az illetékes hatóságot arra kérni. rendelje el, hogy vagy emeltessék fel a cukor árusítási Haszonkulcsa, vagy tiltassék el a cukornak hitelben való árusítása. A fiiszerkereskedőket az indította erre az, akcióra»■: hogy a cukornál igen alacsony. álláspontját és hozzájárult ahhoz, hogy a. Dardanellákon át a Szovjet hadi-flottája szabadon közlekedhessék. A Daily Mail legutóbbi számában Rothermere lord erélyesen tiltakozik az angol—francia - orosz szövetségi politika helyreállítása ellen. Az uj megegyezésben politikai körökben igen nagy háborús veszélyt látnak. alig két-három százalék az árusítási haszon- kulcs. Ha pedig a porlást és a papírzacskó árát is számításba vesszük, jóformán semmi haszna sem marad a kereskedőknek a cukron. Ha már most a befőzési idény alatt a közönség nagy mennyiségű cukrot vesz hitelbe. akkor a kereskedőnek, aki szigorúan csak készpénzfizetés ellenében kapja a cukrot a nagykereskedőtől, az áruba befektetett pénze és. kamatvesztesege jelentős lesz, kür lönösen a gyengébb tőkéjű kiskereskedőknél-*' A kereskedők már tapasztalatból tudRendelet tiltsa el a cukor hitelben való eladását, mondja a fűszerkereskedők országos akciója, fizesse a kartel a kereskedők legális hasznát, mondja a közönség
