Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-06-28 / 147. szám
Vasárnap LXV111. évfolyam 147. szám. Gyula, 1936 junius 28 QSfiietési árak : íJftfüyeáévre : 4 P 50 fillér ley hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér Ftíeíési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP veik észt őség, kiadóhivatal Gyulán. Városház-utca 7. sz. Üobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap A megyegyftlés üdvözlő táviratit (tömbös Gyula miniszterelnökhöz .-Vagy érdeklődés mellett tárgyalták a sziktalaj- javítás kérdését. [A „Békés“ munkatársától.) A vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 27-én, szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlést kisgyülés előzte meg, amely a közgyűlés elé kerülő ügyek előkészítésén kívül két kisgyülési ügyben is határozatot hozott. Kimondta a "kisgyülés, hogy a ..Békésmegyei Gyümölcstermelő és Értékesítő Szövetkezet“ 5 pengős névértékű részjegyeiből 400 darabot jegyez, majd egy orosházi,- kisebbjelentőségü képviselőtestületi határozat és az ellene beadott felebbezés ügyében döntöttek. A kisgyülés után közvetlenül megkezdődött a közgyűlés, amelyen napirend előtt vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán indítványára elhatározták, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt magas kitüntetése alkalmából táviratilag üdvözlik. A nagy lelkesedéssel elfogadott indítvány után két köriratot tárgyaltak, majd a belügyminiszter leirata értelmében kimondták, hogy Hajnal József dr. békési járási orvos, tb. vármegyei főorvost folyó évi julius 1- ével szabályszerű elbánás alá vonják, illetve, mert nyugdij-igényjogosultsága nincs, végkielégítéssel nyugalomba helyezik. Zöldy János dr. e. ü. főtanácsos, mint aki „koronatanúja“ volt annak az értékes munkásságnak, amelyet Hajnal József évtizedeken át kifejtett, indítványozta, hogy a közgyűlés fejezze ki elismerését a nyugalombavonu- lónak. Az indítvány elfogadása után az Országos Közegészségügyi Intézet gyulai fiók-állomásának segélyezésére 700 pengőt szavaztak meg. A közgyűlés utolsó és egyben legnagyobb érdeklődést keltő pontja Geist Gáspár dr. önálló indítványa volt az Alföld sziktalajának a digózás által való megjavítása tárgyában. (Az indítványt lapunk következő számában teljes egészében ismertetni fogjuk.) Az indítvány felolvasása után a főispán bejelentette, hogy a digózás gondolatát a legteljesebb mértékben támogatja s reméli, hogy a kormány megértése folytán a sziktalaj-javitás munkáját rövidesen meg is lehet kezdeni. Legeza Tibor dr. után Geist Gáspár dr. szólalt fel s indokolta img élőszóban is indítványát. Ha a szikes területeket sikerül az egész országban megjavítani, úgy az negyedmillió embernek ad állandó kenyeret. Rámutatott arra, hogy a sziktalaj-javitás gondolatát propagálni kell. nehogy megismétlődjék az a kudarc, amelybe a néhány évvel ezelőtt indított akció fulladt. Zöldy János dr. nagy örömmel köszöntötte a gondolatot, mint amely gondolat Pándy Kálmánnak és neki már 40 évvel ezelőtt „vesszőparipája“ volt. Tőzeggel keverték a szikes földet és amikor látták, hogy a tőzeg a földet termőképessé teszi, akkor kivonultak a cserepekbe rakott földekkel és növényekkel a Sárrétre és bemutatták a gazdáknak kísérletezésük eredményeit. A gazdák azonban csak legyintettek egyet a kezükkel s kijelentették. hogy majd beszélgetnek a dolog-, ról. Ez 40 évvel ezelőtt történt s még mindig csak beszélgetnek erről a kérdésről. Befejező szavaiban kivánta az indítványozónak, hogy ne járjon úgy, mint ők jártak 40 évvel ezelőtt. Geist Gáspár dr. rövid válasza után, amelyben arra utalt, hogy nem az előtte szóló volt az első. aki borsót hányt a falra, mert hiszen Tessedik Sámuel törekvésének is hasonló volt a sorsa. Metz József köszöntötte nagy örömmel Geist Gáspár indítványát, kijelentve, hogy a gazdák ma már komolyan foglalkoznak ezzel a problémával, de viszont nem elég az, hogy csak propagálják a sziktalaj-javitást. A gazdák látni akarják, mennyiben és miért érdemes digózni a földet, mert már sok mindent propagáltak az utóbbi időben, ami nem egy esetben csak kiábrándulást hozott. Schauer Gábor dr. szarvasi főszolgabíró felhívta a gazdákat, hogy menjenek el 'Szarvasra és ott a saját szemükkel győződjenek meg arról: mit jelent a sziktalaj-javitás. Utána kell járniuk s érdeklődniük kell, hogy miben is áll a digózás gazdasági jelentősége ? Ez az érdeklődés eddig, sajnos, nem mutatkozott, mert amikor például az elmúlt években Szarvason a szikkérdés tudósai valósággal nemzetközi konferenciát tartottak s még Japánból is voltak ott érdeklődők, a kérdésben nagyon érdekelt Szeghalomról senki sem ment át Szarvasra. A következőkben Kovács Libor, End- j rőd község volt bírája, szólalt fel és endrödi példákkal igazolta a digózás eredményessé(A „Békés" munkatársától) A budapesti törvényszék, mint csődbíróság elrendelte az „Első gyulai gőzmalom Reisner Ede r. t.;‘ kényszerelszámolását Hitelezői megbízottként hivatalból dr. Szabó György budapesti ügyvédet rendelte ki, a felszámolást pedig a Pénzintézeti Központ vállalra. A Eeisner-malom hitelezői közt ott van még sok gyulai gazda, akik a malom tavalyi zárlata alkalmából nem kapták vissza buzabetétjeiket. Ezek a károsult gazdák bizonyára élénk részt vesznek majd a felszámolási eljárás során, mert az a panaszuk — amint azt egyik képviselőjük kifejtette — hogy a malom raktáraiban állítólag ott tárol még nagymennyiségű búza, amellyel az ő követelésüket ki lehetne elégíteni, de ezen a gét. Elmondta, hogy községe határában volt olyan földterület, amelyen egyetlen szál fű sem nőtt s a sziksót seperni lehetett róla. Ezt a területet digózással nemcsak, hogy sikerült megjavítani, hanem ma már a legjobb bnzák teremnek rajta. Beszéljenek össze a gazdák, mondta, üljenek fel egy kocsira és jöjjenek át Endrődre, hogy saját szemükkel lássák, mi a különbség a magára hagyott és a digózott szikes talaj között ? Igaz, hogy nagy munka a digózás és nagy költséggel jár, de érdemes megcsinálni, mert a megjavult föld terméstöbblete révén a költség visszatérül. A megforgatott szikes föld kapásnövénvek számára nem igen, de árpa és zabtermelésre igen alkalmas, mondta. A nagy tetszéssel fogadott fejtegetés után vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán szólott és zárta le a felszólalások sorát. Én. mondta, kölcsön formájában látom legmegfelelőbbnek: a kérdés megoldását s remélem, hogy ez a megoldási mód a kormány részéről is a legteljesebb megértéssel találkozik. Én már munkaprogramomba is fölvettem a digózást és a legutóbbi foispáni értekezleten a miniszter ur figyelmét is felhívtam erre a nagyfontosságu kérdésre. Minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy ez a kérdés minél kedvezőbb megoldást találjon s úgy a digózás, mint más munkaalkalmak teremtése révén a vármegye munkássága keresethez jusson. Nem vagyok hajlandó inségmunkákat indítani s a munkások ne is számítsanak arra, hogy majd a tél folyamán az eddigi módon foglalkoztatjuk őket Lesz munkaalkalom, arról gondoskodunk, azonban nem olyan tessék-lássék munkaalkalom. amit csak azért végeztettek a múltban, hogy a munkások ne minden ellenszolgáltatás nélkül kapják meg hetibérüket. • Az indítványt nagy lelkesedéssel elfogadták s ezzel a közgyűlés fél 11-kor véget is ért. P. K., illetve a pénzügyi kincstár tartja rajta a kezét. Azt is kifogásolják a hitelezők, hogy a felszámolást a malomcég föhitelezöje, a P. K. intézi. Ehhez az utóbbi kifogáshoz nem szólunk hozzá, mert ennek a kérdésnek az elbírálása a bisóságra tartozik, A gazdák másik panaszára pedig meg kell állapítanunk, hogy a P. K. is. a pénzügyi kincstár is számottevő összegek erejéig vannak érdekelve a töukrejütott malomnál. Nem indul a balatoni filléres A Máv állo- másfönökség értesítése szerint a vasárnapra hirdetett balatoni filléres gyorsot nem indítják. Nem volt a kétnapos balatoni kirándulásnak elég résztvevője. Gyuláról mindössze 72, Békéscsabáról 92 utas jelentkezett. A budapesti csődbíróság elrendelte a Reisner-malom kényszerfelszámolását Ez után fog még csak kiderülni, hogy a gyulai gazdákat mennyi károsodás érte
