Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-06-28 / 147. szám
2 B :E K E S. 1936 junius 28 Tizenkétezer hold u] termőföld Kétmillió pengős vízmüvei meghódítják a bihar- inegyei szikeseket. (.A rBékés“ tudósítója jelenti.) A szikes földek ellen folytatott harc újabb diadala az az eredmény, amelyet a hortobágyi víztárolóval értek el 900 hold szikes földet varázsolt termővé a vizmü-rendszer, melyet a debreceni kultúrmérnöki hivatal a földművelésügyi minisztérium támogatásával valósított meg. Olyan helyeken, ahol eddig nem termett meg semmi, most az öntözőmüvek létesítése óta holdanként 25 métermázsa szénatermést várnak. Ebben az esztendőben csaknem véglegesen elkészült a Hortobágy öntözésére tervezett üzem berendezése. A tárolómedence 310 holdat foglal el és befogadóképessége 2.5 millió köbméter. Ez a vízmennyiség a telje sen szikes talajú Hortobágy 900 holdjának öntözésére és termővé tételére alkalmas. Ez a tárolómedence jövőre kiépül és a kultúrmérnöki hivatal máris hozzákezdett, hogy Mátán szivattyútelepet létesítsen, mely a 95 holdas rnátai gazdaságot fogja vízzel ellátni. Rövid napok kérdése, hogy megnyissák a zsilipeket. Az új eljárás, amely abban áll. hogy vízzel emelik a vizet, a szükséges csatornák segítségével hatalmas területeket tud elárasztani aszály idejében is. A rendszeres öntözés következtében valószínűleg annyira megjavul a talaj, hogy a gabona is megterem. Povázsay Pál műszaki tanácsos, a debreceni kultúrmérnöki hivatal vezetője egy szakértekezleten felvetette a gondolatot, hogy meg kellene valósítani azt a tervet, amelyet a nagyváradi Sebeskörös Társulat mérnökei készítették elő ezelőtt 30 esztendővel. Ez a terv 2000 hold legelőt tenne termővé. Povázsay tanácsos azonban továbbfejlesztette a gondolatot, melynek megvalósításával 12.000 holdas szikes területet lehetne aránylag csekély költséggel vízzel állandóan ellátni. A terv szerint a Sebeskörös vizét nemcsak a komádi legelőkre, hanem a messze környékre is el lehetne vezetni. Ezzel a kérdéssel már foglalkozott a földművelésügyi minisztérium is és kilátásba helyezte, hogy a költségek 50 százalékát fedezi A terv szerint az öntözőcsatornák holdanként 200 pengőbe kerülnének és igy a Povázsay- féle terv megvalósítása 2 millió pengő körüli összeget igényel. A kérdésben rövidesen döntés történik. Kétésfélszer drágább a cukor Magyarországon, mint ott, ahol répa nem is terem (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Dr. Éber Antal, a budapesti iparkamara elnöke, egyik győri beszámolója alkalmával élesen kikelt a cukorkáidéi ellen. Beszédében rámutatott arra, hogy csaknem egész Európában összehasonlíthatatlanul olcsóbb a cukor, mint Magyarországon. Kimutatta, hogy Magyarország a legnagyobb répatermelő, jelenleg is igen nagy répafeleslegei vannak és mégis kétésfélszeresen drágább a cukor, mint azokban az országokban, amelyekben répa egyáltalán nem terem. 1929-ben a cukorfogyasztás Magyarországon fejenként 12 kg. volt, azóta pedig fokozatosan 9 kg-ra csökkent Fe tegetése végén dr. Éber rátért arra a megállapításra, hogy a cukorrépatermelés terén az irányított és tervgazdálkodást kell hevezetni. A cukorkartel mérlege pedig ezt mutatja: Kalkuláció: önköltség 25 kincstár 50 forg. adó 5'5 jutalék «•75 fuvar 2’5 nagykereskedő 0-25 kiskereskedő 3'5 gyári haszon 395 összesen 127* fill. Cukorfogyasztás fejenként és évenként : 1929—30 12 kg 1930-31 11 „ 1931—32 9 8 ., 1932—33 8-8 „ í933—34 9-5 „ 1934—35 9-7 „ Mit kap a gazda a kariéitól ? Egyévi répatermésért, 8'077.000 q-ért 17*3 milliót Mit kap a kartell a fogyasztótól ? 33*7 milliót KÜLÖNLEGES nyári szandalettek, elegáns fehér női cipők, nagy választékban olcsó áron kaphatók a TANAI divatházában. 688 22—* Julius 1-én nyílik meg az Országos Közegészségügyi Intézet gyulai fiókja (.4 „Békés“ munkatársától). Az Országos Közegészségügyi Intézet gyújai fiókja az állami kórház keretében julius hó 1-én kezdi meg nagyjelentőségű munkáját Karoliny Lajos dr. főorvos, egyetemi magántanár vezetése alatt. A fiók ünnepélyes megnyitása a fentjelzett napon délután fél 3 órakor lesz a kórház laboratóriumában. Csaló cigányaszonyok, orvhalász, tolvaj pecér a büntető egyesbiró előtt (A „Békés“ munkatársától.) Jámbor emberek veszedelmes fosztogatói kerültek dr. Vályi Nagy István törvényszéki egyesbiró elé, aki Szeghalomra szállott ki büntető tárgyalásai megtartására. Balog Ilona vésztői Keresztesi Borbála, Rostás Nagy P. Mátyásné és Czinczár Rudolfné szeghalmi cigányasszonyok voltak a vádlottak, veszedelmes némberek valamennyien, akik gondos előtanulmányozással keresték ki alkalmas áldozataikat. Azt fürkészték ki, hol van súlyos beteg a házban, oda aztán befurakodtak és mindenféle cigány hókusz pókusszal és nevetségesen képtelen mesékkel annyira hatalmukba kerítették a jámbor embereket, hogy azok mindent odaadtak nekik, amit a furfangos cigányasszonyok kértek tőlük. Vámot szedtek az emberi butaságtól. Az volt a módszerük, hogy elhitették áldozataikkal, hogy ők meg tudják rontani a rontást, ami a gyógyíthatatlan betegség okozója. Aztán következtek a cigánypraktikák, felásták a szoba földjét, átugratták az egész családot egy rossz lópatkón s végre, meglelték a „rontást“, egy ronda bagódarabot. Közben természetesen kifejtek az elbolonditott emberekből mindent, amit csak lehetett: ruhát, vásznat, élelmet és főképen pénzt. így járt Vésztőn Szatmári Péter nyugalmazott vasutas, akinek már hét éve betegen fekvő leányát „gyógyította* Balog Ilona és elvitt tőlük Emésztési nehézségek, gyomorfájás, gyomorégés. csalánkiütés, rosszullét, fejfájás, idegizgalmak, álmatlanság esetén a természetes „Ferenc József“ keseriiviz megszünteti az emésztési zavarokat, fér tötleniti a gyomrot és a beleket, a vérkeringést helyes útra tereli és felfrissíti a szellemet. Az egyetemi klinikákon végzett kísérletek bizonyítják, hogy alkoholisták a Ferenc József viz használata folytán étvágyukat majdnem teljesen visszanyerik. 085 24—* ruhán és élelmiszeren kiviil kétszáz pengőt A pénzt az idején megindult csendőri nyomozás szerencsére megmentette. Ugyanez történt Vári János füzesgyarmati gazdával. Itt öt gyógyította ez a furfangos társaság és apránként temérdek ruhaneműt, bundákat, selyemholmit és ezer pengő körüli pénzt csaltak ki tőle, úgy, hogy a gazdi összes kára 2400 pengőre rúg. A vádlott cigányasszonyok részben beismerték. részben a tanuk vallották rájuk a bűncselekményeket, a törvényszék el is Ítélte őket csalásért, Balog Ilonát tizennyolchavi börtönre, Rostás Nagy P. Mátyásáét kétévi fegyházra, Czii.czár Rudolfnét héthavi és Keresztesi Borbálát háromhavi fogházra Az ítélet jogerős. :fc Egri György földmi vés is oda került a törvényszéki egyesbiró elé. Ő orvhalász. A biharügrai halastóból huszonháromkiló süllőt lopott el. Nyolchavi börtönt kapott érte jogerősen. * Lakatos Guszti cigánylegény, a füzesgyarmati pecérsígéd, kukoricát, tyúkot és más gazdasági ingóságokat lopott. Neki is kijárt, jogerősen, a nyolchavi börtön. Köszöntőül önt, mint uj csigagyüjtőt Sopron uj exportágat teremtett, nagyban szállítják az éti csigát Franciaországba (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A magyar kec kebéka, pióca és fenyődarázs után belépett az exportáruk sorába a magyar éti csiga is. Egy Goda nevű soproni élelmes fiatalembernek jutott eszébe, hogy tökét csináljon a franciáknak az éti csiga iránt való nagy előszeretetéből. Franciaországban kedvelt eledel a csiga. Vagdalva, pástátomszerüen készítik és a párizsi Ínyenc csettint a nyelvével, ha erről a finom falatjáról beszél. Külön farmokon tenyésztik ott az éti csigát, mert olyan nagy a keletje, hogy tilalmi idő védi őket a kipusztulástól. A soproni csiga-exportőr megszerezte kapcsolatait a francia csiga-importörökkel és lekötötte velük az üzletet. Azután pedig hozzálátott az áru beszerzéséhez Háza kapujára táblát akasztott ki ezzel a felírással: ’„Gyűjtsön csigát !“ s miután beigért kilójáért tiz fillért, ezzel az üdvözlettel végezte : „Köszöntőm Ont, mint uj csiga- gyűjtőt“. Hamarosan akadtak is vállalkozók, legnagyobbrészt az uccán játszó gyermekekből, akik először tréfára vették a furcsa felhívást, de mihelyt az első kiló csigáért markukba szorították a tiz fillért, lázasan vetették magukat a csigaszedésre. Azóta Sopronban és környékén csigaláz dühöng, a rétek és a mezők tele vannak csigaszedökkel. A helyi lapok viccrovata is tele van már csigaviccekkel. A lapok csipdesése azonban nem lohasztotta le az élelmes csigakereskedő tevékenységét, hanem miudent elkövet, hogy csigaszedöi munkakedvét serkentse. A franciák nagyon meg vannak elégedve a mintaszállitmányokkal, valószínűleg rögtön rájöttek, hogy a mi éti csigánknak is megvan a maga különleges magyar zamatja. Le is kötöttek tekintélyes vagontételeket az uj magyar exportáruból.
