Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-06-12 / 134. szám
LX Vili. évfolyam 134. szám. Szombat Gyula, 1336 junius 13 Előfizetési árak: Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér Hrdetési díj előre fizetendő. 'RTh'I nr^t\ Pi ki POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesziftség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Ilobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nera adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Pongrácz Jenő gróf országgyűlési képviselő beszámoló körútja: személyi siker és a Nemzeti Egység gondolatának újabb térhódítása „Mi nem miniszterek, vagy államtitkárok akarunk lenni, mi nem egyéni célokért, hanem a nemzet - boldogulásáért küzdünk“ (A „Békés“ munkatársától.) Gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselő folyó hó 14-én, csütörtökön délelőtt 11 órai kezdettel képviselői beszámolót tartott a Göndöcs- népkerti pavilion nagytermében. A beszámolón részt vett vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán, Baross Gábor, a Tesz elnöke, Csizmadia András, az orosházi és dr. Tóth Pál a szarvasi kerület képviselője is. Ott volt továbbá a vármegye és a város egész vezetősége, valamint a város közéletének vezető alakjai csaknem kivétel nélkül. Vitéz Pet- neházy Antal iparügyi államtitkár közbejött akadályok miatt nem utazhatott le a beszámolóra, közölte azonban, hogy szeptemberben úgy maga Bornemissza Géza miniszter, mint ő látogatást tesz a városban. A termet zsúfolásig megtöltő hallgatóságot és vendégeket a Hiszekegy elmondása után Tarján Béla dr. meleg szavakban köszöntötte, majd a Gömbös-kormány ajkotó munkájának eredményeit méltatta. Súlyos időkben, mondta, amikor a bizalom a válság mélyebb pontjára volt sülyedve, vette át a Gömbös-kormány az ország ügyeinek irányítását. Körültekintő és céltudatos munkával az ország helyzetét azóta a fokozatos javulás utján vezeti s ennek tudható be, hogy a párt tagjai állandóan gyarapodnak. Bizalommal és szeretettel köszöntötte Pongrácz Jenő grófot, mint aki kerülete polgárságának ügyes-bajos dolgait atyai jósággal intézi. Az elnöki megnyitó után a hallgatóság lelkes éljenzése közben Pongrácz Jenő gróf képviselő állott föl szólásra. Beszéde bevezető részében az ellenzéki lapok tervszerű, de nem elvi alapon álló, személyeskedő cikkeivel foglalkozott, amelyek egyedüli célja az, hogy az ország bizalmát a kormány munkája iránt megingassák s azt a látszatot keltsék, mintha a Nemzeti Egység Pártjában, sőt magában a kormányban is. komoly ellentétek merültek volna fel. Ezek a támadások csak arra jók, mondta, hogy a kormány és az ország energiájának egy részét meddő ténykedésekre pazarolja el, akkor, amikor pedig arra volna szükség, hogy a magyarság minden ereje eggyéforrjon a jobb és boldogabb jövendő megteremtése érdekében. Az ellenzék, folytatta, nem átallotta kihasználni Gömbös Gyula betegségét arra, hogy előnyöket szerezzen a maga számára. Elhíresztelte, hogy a miniszterelnök olyan súlyos beteg, hogy már nem is tér vissza a kormányelnöki székbe, továbbá, hogy távollétében a párt felbomlott, s mint ilyen, alkalmatlan arra, hogy továbbra is irányítsa az ország ügyeit. Az ellenzék ne hireszielgessen semmi valótlant, ne áliitsa be a Nemzeti Egység Farijának belső ügyét olyan színben, amely a tájékozatlanok megtévesztésére alkalmas. Seperjen csak a maga háza előtt! Schneider mátyás: Épen elég ott a seperni való! — A miniszterelnök tényleg komoly beteg volt, természetes következményeként annak a túlfeszített munkának, amelyet az ország ügyeinek vitelében évek során kifejtett. Betegsége azonban hál' istennek csak múló természetű, egészségét rövidesen visszanyeri és újból átveszi munkakörét. A párt pedig amelyről az ellenzék az ellentétek allűréit terjeszti, a legteljesebb bizalomban összeíorva, egységben áll vezére, Gömbös Gyula mögött s irányítja vele együtt azt a munkát, amelynek egy polgári, demokratikus rend megteremtése a célja A Nemzeti Egység mozgalma már régen túlnőtt a pártpolitikai kereteken, ma már egyetemes nemzeti ügy, amelynek sikere a nemzet jövőjével van eggyéforrva. Mi azt akarjuk, hogy a jövedelmek ne nőjjenek az égig és kogy ne legyen a magyar földön, a kenyér országában, olyan ember, akinek nincs meg a ke nyere. Mi hisszük, hogy a nemzeti egység gondolata győzelmet fog aratni, s hisszük ezt nemcsak azért, mert annak mielőbbi eiereseben erős akarat vezet bennünket, hanem azért is mert a nemzeti egység gondolata, az ország komolyan gondolkodó, alkotó munkára hivatott, józan rétegében a legteljesebb megértéssel találkozott A továbbiakban gazdasági kérdésekkel foglalkozott. El kell ismerni, hogy javulás mutatkozik az ország gazdasági életében. Ez a javulás nem a világgazdasági helyzet javulásának eredménye, amint azt az ellenzék beállítani igyekszik, hanem a kormány körültekintő külkereskedelmi politikájának. Ha az ellenzéknek igaza volna és a magyar- országi gazdasági helyzet javulása valóban a világgazdaság javuló tendenciájával volna összefüggésben, akkor nem volna a búza ára Magyarországon nagyobb, mint Rotterdamban. Gömbös Gyula előrelátó külpolitikájának eredménye a javulás és eredménye főként a római paktumnak, amely elsősorban is gazdasági jelentőségű. A kormány munkája arra irányul, hogy elsősorban a mezőgazdaságot állítsa talpra, Megjelenik mindennap mert annak talpraállása az ipar és a kereskedelem javulását is magával hozza. Az ipar és kereskedelem nyolcvan százaléka él a gazdák rétegéből, amiből világosan kitűnik a kormány politikájának helyessége, vagyis, hogy amikor a mezőgazdaságot erősiti, ugyanakkor az ország minden rétege helyzetének megjavításán fáradozik. A törvényeknek és rendeleteknek egész sorát alkotta meg, amelyek a mezőgazdaság talpraállitását célozzák. Megalkotta a gazdavédelmi rendeletet, leszállította a kamatot, minimálta a búza-árat, megalkotta a hit- bizományi reformot és a telepítést, amelyek nemcsak uj egzisztenciák létesülését teszik lehetővé, hanem a földárak kialakulására is kedvezően hatnak. — De nemcsak a gazdák érdekében* végzett értékes alkotómunkát, hanem az iparosság érdekében is. Felállította az iparügyi minisztériumot, amelynek működése már is sok eredményt tud felmutatni s amelynek munkája már eddig is enyhülést eredményezett. A közszállitásoknál a kisiparosságot részesítik előnyben s ezen a téren még további lépések várhatók, mert hiszen máról holnapra nem lehet elvenni a munkát a nagyipartól, mert elvégre ott is magyar kezek dolgoznak. Minimálták több szakmában a munkabért és szabályozták a munkaidőt, ami mind arra vall, hogy a kormány teljesen át van hatva a szociális gondoskodás szükségének gon doiatától s tisztában van vele hogy az iparosság megsegítése, amely réteg a magyarság életének egyik igen fontos alkotóeleme, sziutén egyetemes nemzeti érdek. (Jgy van!) — Annak ellenére, hogy a viszonyok súlyosak s még a jelen szükségleteinek kielégítése is igen nehéz feladat, munkájában a kormány a mán is tultekint s a felmerülő problémák megoldásánál a jövőre is gondol. Ezért állított be a költségvetésbe 4 millió pengőt útépítésre, azért állított be az Alföld csatornázására és öntözésére is igen nagy összegeket, mert ezek a munkák nemcsak a ma legsúlyosabb kérdésének, a munkanélküliségnek részbeni megoldását jelentik, hanem igen nagy jelentőségük van a gazdasági fejlődés szempontjából is. Az állástalan diplomások elhelyezésének állandóan szem előtt való tartása pedig, valamint a zöldkeresztes akció, nem kevésbé az a rendelet, amely a legszegényebb néposztály szoba-konyhás kis házait 193G január elsejétől kezdődően adómentessé tette, mind arra mutatnak, hogy a kormány a szociális kérdéseket a szivén viseli, s minden igyekezetével azon van, hogy az ország minden rétegének megélhetését könnyebbé tegye. (Lelkes éljenzés.) — A kormány jóindulata és jóindulata gondoskodása tekintetében Gyula sem panaszkodhat, mondta. Kitűnő főispánunk (lelkes éljenzés) fáradhatatlan munkájának eredményeként a belügyminiszter az alföldi nyomor enyhítésére inditott akció során befolyt összegnek csaknem negyedrészét BékésvármegyéJ
