Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-06-12 / 134. szám
2 BÉKÉS 1936 junius 13 nek adta s ha közmunkára pénzt tud fordítani, Békésvármegye mindig a legelső a juttatottak között. Boldog örömmel tölt el, folytatta, hogy a város agilis vezetőségével együttműködve a kormány jóindulatát és anyagi támogatását a város javára hasznosítani tudjuk. Ennek a jóindulatnak egyik legékesebb bizonyítéka volt, amikor a miniszterelnök, az Oti visszahelyezése kérdésében, csakhogy a város kérelmét teljesíthesse és ígéretét beválthassa, az áthelyezés jogkörét elvette az autonómiától. Úgy ez, mint az ezredparancsnokság idehelyezése, mind Gömbös Gyula érdeme és hogy mindez a város kereskedelmi és ip^ri forgalmában, valamint mezőgazdasági életében mit jelent, azt mindenki tudja, aki itt él a város falai között. — És amilyen nagy figyelmet és gondot fordít a kormány az ország belügyeinek vezetésére, épp olyan nagy gondot fordít a külpolitikára is. Az előrelátó külpolitikai vonalvezetés eredménye, hogy a győztes Olaszország mellett Magyarország súlya is megnövekedett. Vázolta az utóbbi idők külpolitikai helyzetét s érdekesen világította meg a legutóbbi események hátterét. Mikor Németország, mondta, talpraállt és a legyőzött németség Hitler vezetése mellett ismét súlyos -tényezője lett a nemzetközi politikának, akkor Franciaország hisztériás félelmében a Szovjet karjaiba vetette magát. Erre a ^sovjet hg^ rátkozásra Anglia az angol-néjliet "Mi- egyezménnyel felelt, Franciaország , viszoift Olaszországot az abesszin háborúra biztatta-, csakhogy borsot törhessen az angolok orra alá Miniezek az események valóban olyan bonyolult összefüggést mutatnak, hogy egészen elfegadható az a szójáték, amely szerint az abesszin háborút Hitler nyerte meg, a Rajna-vidéket pedig Mussolini foglalta el. A nagy figyelemmel kisért külpolitikai fejtegetések után Pongrácz gróf németországi tanulmányújának impresszióit ismertette. Jó néhány esztendővel ezelőtt, mondta, amikor Németországban jártam, mindenütt a kétség- beesést tapasztaltam. A kereskedelmi hajók üresen állottak a kikötőkben, a gyárkémények nem füstölögtek s egy millió híjával annyi munkanélkülije volt Németországnak, mint amennyi össz-lakosa van Csonka-Magyar- országnak. Ez a kétségbeesett világ teljesen eltűnt. A kikötők forgalma élénk s a gyáripar egyes szakmáiban éjjel-nappal folyik a munka. A munkások jól keresnek, van olyan gyártelep, amely csak mérnökökből ötezret foglalkoztat. Az ipari termelés megindulása, a kereskedelmi forgalom megélénkülése és a közmunkák természetesen megjavították a szociális viszonyokat s a munkásság nemcsak jól keres, hanem pihenése idején hatalmas tengerjáró gőzösökön külországokba utazik, szórakozván és pihenvén ezen idő alatt. És mindez csakis úgy volt lehetséges, hogy Hitler megteremtette a német birodalom egységét s a birodalom minden egyes polgárának gondolatvilágába beültette azt az eszmét, hogy kötelességének mindenki egyformán köteles eleget tenni, mert az állam olyan gépezet, amelyben minden kerék és minden szög fontos., Ilyen esetben, vagyis amikor a nemzet energiáját nem fecsérlik meddő pártpolitikai küzdelmek, nagy gondot lehet fordítani a népjólét fejlesztésére és az alkotómunkára. A németek nagyszerű példája arra kell, hogy intse a magyarságot, hogy legyen egységessé, addig, amig nem késő. Meg kell szűnnie annak, hogy itt egyik ember ellensége legyen a másiknak s a nemzet energiája a kicsinyes politikai harcokban felőrlődjék. Kérdezem, mondta, megszállhatta volna-e Hitler a Rajna-vidéket, befejezhette volna-e győzzimesen keletafrikai hadjáratát Mussolini, ha nem állt volna mögöttük a nemzet bontatlan egysége ? Ha nem is vagyunk mindenben teljesen egy véleményen, fogjunk össze polgártársaim, mert ami mind- annyiunknak legszentebb vágya, Nagvma- gyarország csak akkor lehet valósággá, ha visszaszerzéséért egységesen, egy akarattal harcolunk. A nagyhatású beszédet a hallgatóság óriási lelkesedéssel fogadta s hosszan éltette Pongrácz Jenő gróf képviselőt. Az éljenzés csillapultával Baross Gábor emelkedett szólásra s a Hegyalja üdvözletét tolmácsolva, a nemzeti egység gondolatának jelentőségét méltatta, Olaszország és Németország példáira hivatkozva. 1932-ben, mondotta, (> pengő volt a búza ára s a kétség- beesés ült az egész országon. Ekkor jött Gömbös Gyula s helyes külpolitikai orientációval piacot szerzett a magyar buzafelesleg- nek. Munkája úgy gazdasági, mint politikai tekintetben igen szép eredményeket tud felmutatni. üzt a munkát gúnyolni, az ő személyét és kormányát csipkedni lehet ugyan, amint azt az ellenzék is teszi, de mindez messze van az alkotó munkától. Kérdezem, mivel érdemelték, ki ezek a gáncsoskodók, mondta, hogy lebecsüljék és gúnyolják a kormányzat ténykedését? Mik azok az érdednek, amelvek alapján jogot vindikálhatnak maguknak \ gáncsoskodásra? Nem elvi ez a harc, csak személyeskedés és éppen ezért, mert a kormány által hirdetett egészséges elveket az ország minden józan polgára vallja, a nemzeti egység gondolata szünet nélkül terjed és napról-napra erősebbé válik. Jól mondta a kerület képviselője, akit én nagyra becsülök és őszintén tisztelek, hogy az olasz és német példát kell tekintenünk és össze kell fognunk, mert a nemzetre váró nagy és súlyos feladatoknak csak úgy tu dunk megfelelni, ha minden erőnk és akaratunk eggyé olvad s egyetlen erős karként dolgozunk és küzdünk a szebb magyar jövőért. Baross Gábor lelkes és nagyhatású szavai után Tóth Pál dr., a szarvasi kerület képviselője emelkedett szólásra. A napokban Budapesten egy koldust találtam az utcán, aki borzasztóan köhögve könyörgött alamizsnáért. Megszólítottam, közöltem vele, hogy orvos vagyok s kértem, jöjjön velem, megvizsgálom és megszabadítom a köhögés gyötrelmeitől. Isten ments, felelt a koldus, akkor miből élek ? Éhez a koldushoz hasonlít a mai ellenzék, állapította meg a hallgatóság óriási derültsége közben. A továbbiakban az adózás kérdésével és a közeli adóreformmal foglalkozott, majd a kormány gazdasági vonatkozású munkásságát méltatta. Hangsúlyozta, hogy a politikában a bizalom és a szeretet a fontos, az hogy egyik ember a másikban ne lásson ellenséget Baross Gábor képviselőtársammal kint voltunk a trianoni határnál, amely sajnos olyan nagyon közel van ide. Ott az egyik kert rózsafájáról egy-egy szál virágot szakítottunk, s szivünk fölött a gomblyukban elhoztuk ide. Ha a bizalom és a szeretet ismét úrrá lesz a magyar életben és a torzsalkodás és.gáncsoskodás helyett a nemzeti egység gondolatábai forrunk össze, akkor ez a rózsafa nem a trianoni határ szomorú, hanem ismét az ország közepének mosolygó virága lesz. A nagy tetszéssel fogadott és meggyőző szavak után Csizmadia András beszélt Hangsúlyozta, hogy a kormány helyesen cselekszik akkor, amikor a kisgazdákat segíti első sorban. A nemzeti élet alapja a gazda, s ha az ő sora jól megy, minden más foglalkozási kategória megkeresi a maga kenyerét. A kormány politikája a nemzeti jövő politikája, csak a nemzeti egység gondolata az, amely előbbre viheti a magyarság ügyét. Mi nem miniszterek vagy államtitkárok akarunk lenni, mi nem egyéni célokért, hanem a nemzet boldogulásáért küzdünk. Ez a küzdelem azonban csak akkor vezethet győzelemhez, ha mindazoknak, akik a magyar föld kenyeréből élnek, szive összedobban s egységesen, egy emberként állnak Gömbös Gyula miniszterelnök mögött. A keresetlen és a meggyőzédés erejével ható szavak után Schneider Mátyás, a Nemzeti Egység helyi szervezetének elnöke emelkedett szólásra s megköszönve a szervezet nevében azt az értékes munkát, amelyet Pongrácz Jenő gróf az OTI visszahelyezése és az ezredparancsnokság Gyulára való helyezése érdekében kifejtett, indítványozta, hogy a gyűlés küldje el üdvözletét a mi- nisztereluökuek s kívánjon neki mielőbbi teljes felépülést. Indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadták s a beszámológytilés ezzel lelkes hangulatban véget ért. Délután Pongrácz Jenő gróf képviselő és kísérete Kétegyházára ment, ahol az olvasókör udvarán, szemerkélő esőben, de választóinak kitartó és széleskörű érdeklődése mellett tartotta meg beszámolóját. Ezen a beszámolón résztvett gróf Almásy Dénesné és gróf Pongrácz Jenőné is. akiket, valamint a vendégeket, a község lakossága ragaszkodó szeretettel vett körül. A beszámolóbeszédet, valamint Baross Gábor, Csizmadia András és Tóth Pál dr szavait az egybegyűltek nagy figyelemmel és lelkesedéssel hallgatták. A gyűlés után vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán, Pongrácz Jenő gróf és kísérete hosszan elbeszélgettek a választókkal. 5 órakor Újkígyóson volt beszámoló- gyűlés. Az olvasókör udvarát teljesen megtöltő hallgatóság nagy lelkesedéssel és helyesléssel hallgatta a beszédeket. Pongrácz Jenő gróf beszámolója mellett nagy sikere volt Csizmadia András képviselő beszédének is, aki meggyőző szavakban fejtegette a nemzeti egység gondolatának igazát és nemzet- épitő jelentőségét. A rendkívül lelkes hangulatú gyűlés befejeztével Pongrácz Jenő gróf a híveit fogadta, vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán pedig a kör egyik asztalához letelepedve, közvetlenhangu, rögtönzött tanácskozást folytatott a gazdákkal a különféle gazdasági kérdésekről. A beszámoló gyűlések hangulatából és sikeréből azt kell megállapítanunk, hogy Pongrácz Jenő gróf személyével kerülete választópolgársága teljesen összeforrt s a lakóság mind szorosabb egységben sorakozik fel azon zászló alatt, amelyre Gömbös Gyula ezelőtt három és fél esztendővel a nemzeti egység gondolatát felirta leisebH iiiliH (A „Békés“ tudósitója jelenti.) Az iparügyi miniszter által a szegedi kereskedelmi és iparkamara területére kinevezett kőműves és ácsipari legkisebb munkabérmegállapitó bizottság Barna Szögyén Bertalan ny. miniszteri osztályfőnök elnöklete alatt hétfőn délelőtt ült össze a szegedi kereskedelmi és iparkamara bizottsági termében, hogy megállapítsa a szegedi kamara kerületében fizetendő legkisebb építő ipari munkabéreket. A bizottságban az érdektelen tagok mellett a kamara kerületi munkaadói és munkavállalói érdekeltség képviselői foglaltak helyet és a bizottsági ülésen megjelentek a vidéki ipar-
