Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-05-28 / 122. szám

2 BÉKÉS 1936 május 28 A város igazolóválas^tmányának a városi képviselőtestületi cagválasztás ellen beadott fel­szólalások ügyében hozott határozatát jóváhagyó­lag vette tudomásul a kisgyülés. Megállapította, hogy a választást a város polgármestere szabály­szerűen, sőt kötelességén túlmenően is meghirdette, minek következtében a felebbezéseket el kellett utasítani. Schmidt Iván felebbezését a kisgyülés is ugyanazon indokok alapján utasította el, mint a város igazoló választmánya, vagyis hogy a köz­ségi választásoknál nem a szavazatok száma, hanem a jelölés dönti el, hogy ki legyen póttag és ki a rendes tag. uz mmleiseiib (A „Békén“ tudósítója jelenti.) Az iparügyi miniszter megerősítette az asztalosiparban fizeten­dő legkisebb munkabérek megállapítására hivatott bizottságnak a szegedi kereskedelmi és iparkama­ra, azaz Bácsbodrog, Békés, valamiut Csatiad-Arad- Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesi tett és Csongrád vármegyék, továbbá Baja és Hódmező­vásárhely tj. városok és Szeged szab. kir. város területére az asztalosipari legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó határozatát. A határozat értelmében Baja, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Orosháza és Szeged városok, illetőleg község területén az egyes bércsoportok és fokozatok szerint a következő munkabérek fizeten­dők : asztalosok (ideértve az épületasztalos mun­kásokat is) 24, 28, 40, 48, 58 fillér; épületszege- zö asztalosok 40, 50, 60 fillér; fényezők 20, 28, 40 fillér (e csoportban nem sorolhatók, hanem az asztalosok csoportjába tartoznak a segédlevéllel rendelkező asztalossegédek); gépmunkások 36. 46. 60 fillér. A szegedi kereskedelmi és iparkamara egyéb területén a következő legkisebb asztalosipari mun­kabérek fizetendők: asztalosok (ideértve az épület- asztalos munkásokat is) 20, 24 , 34, 40. 50 fillér; épületszegezö asztalosok 35, 42, 52 fillér: fénye­zők 18, 24, 35 fillér (e csoportba nem sorolha­tók, hanem az asztalosok csoportjába tartoznak a segédlevéllel rendelkező asztalossegédek); gépmuu- kások 35, 42, 52 fillér, A határozat 1936 május 31 napján lép ha­tályba. vagyis az asztalos iparban ettől a naptól kezdve a határozatban megállapított legkisebb munkabérek fizetendők. Ftövid hírek (A „Békés“ tudósitója jelenti.) Megírtuk, hogy Karácsond község főjegyzője, aki a község pénztárából nagyobb összeget elsikkasztott, agyon lőtte magát. Búcsúlevelében azt Írja, hogy bűntár­sa nem volt. A nyomozás azonban kiderítette, hogy egy irnoknö, aki mellette dolgozott, szintén részes a sikkasztásban. Letartóztatták. — Zsótér János soltvadkerti mészáros lakóháza leégett és Zsótér maga is szénné égett a padláson. — Beck lengyel külügyminiszter. Lubienski kabinettfőnök kíséretében, Belgrádba utazott. Háromszobás összkomfortos iakás kiadb azonnali beköltözéssel. Kossuth- tér 2 szám alatt. Ni van az alispán május havi jelentésében ? (A „Békés“ munkatársától.) Békés­vármegye alispánja a megye közügyéiről és a februári közgyűlés óta tett intézkedések­ről a következő jelentést terjesztette a mai törvényhatósági közgyűlés elé: Közegészségügy. A közegészségügyi viszonyok a szüle­tések számának csökkenése, a fertőző meg­betegedések meglehetősen nagy száma miatt kielégítőnek nem mondhatók. Főként a ka­nyaró és vörheny fordult elő nagyobb szám­ban. a maláviás megbetegedések száma is bizonyos emelkedést mutat. Fertőző megbete­gedés miatt az öcsödi. békéscsabai, békés­sámsoni, szarvasi iskolák bezárását tiz—tiz napra el kellett rendelni. A közegészségügyi szolgálat menete ál­talában zavartalan volt. de a szegény bete­gek igen nagy számának ellátása a hatósági orvosok munkabírását teljes mértékben igénybe veszi. Bejelentett fertőző megbetegedések : ron­csoló toroklob 59 (meghalt 3). vörheny 121 (2), kanyaró 852 (8), bárányhimlő 94 (2), szamárköhögés 98 (3), hastífusz 19 (5), vér­has 14 (1), gyermekbénulás 3 (2), malária 12, gyermekágyiláz 4 (3), veszettségre gya­nús marás 2, járványos agy- és gerinchártya- lob 1 (1). szövődményes influenza 5 (2). G-ümőkórban megbetegedett 198, meghalt 106. Diftéria elleni védőoltásban a múlt év­ben 11970 gyermek részesült, jelenleg a kötelezően elrendelt védőoltások folyamatban vannak. Vörheny ellen védőoltást i67 eset­ben végeztek. Népmozgalmi adatok : születések száma 1652. halálozásoké 1423, természetes szapo­rodás 229, egy éven alul elhalt 249, halva­születések száma 69. mezőgazdaság Március, április és május hónap időjá­rása a mezőgazdasági terményeink erőteljes fejlődéséhez szükséges követelményeket ki­elégítette. Május hónap az előző két hónap időjárásának hiányait igyekezett pótolni, s ott, ahol elegendő csapadék is volt, most már a kapások is erőteljes fejlődésnek in­dultak, a réteken és legelőkön is rohamos fünövés indult meg. A búzában több helyen futrinka-kárt észleltünk, az enyhe tél általában kedvezett más növényeink állati kártevőinek áttelelé- séhez. A mezőgazdaság munkálatai : taiajelő- készités. ősziek, lucernások fogasolása, acato- lás. rozsolás. kapálás, répa egyelésből, trágya­hordásból, rovar és gomba-kártevők elleni védekezésből állottak, valamint kaszálás és gyűjtésből. A határbejárások során vetetten földet sehol sem láttam. Mezőgazdasági munkások átlagos nap­szám bérei a következőképen alakultak : férfi 1.20 P, női 0 80—0 90 P, gyermek 0 40 — 0'50, májusban férfi 1-40 P. női 1.00 P, gyermek 0-70 P. A mezőgazdasági munkás­ság jórészét és különösen a férfiakat a ható­ságnak az inségmunkák keretében kellett foglalkoztatni, hogy a mindennapi kenyeret elő tudják teremteni maguk és családjuk részére. Az állatárak emelkedő, a terményárak csökkenő tendenciát mutatnak. A kiutalt 2000 q árpa vetőmagkölcsön- ben 27 községben 2773 gazda, 300 q zab vetomagkölcsönoen 5 községben 377 gazda 530 q tengeri vetőmagköicsönben 24 köz­ségben 1791 gazda részesült. A kiosztásban részesültek valamennyien elvetették a kapott vetőmagot. Állategészségügy Az állategészségügyi állapotok a leg­utóbbi közgyűlés óta eltelt időben kielégítők voltak. Lépfene 9. rtihösség 11, sertéspestis 12, sertésorbánc 8, baromfikolera 1 község­ben állapíttatott meg Közigazgatás. Úgy a háztartási, mint a vármegyei egyesített nyugdíjalap költségvetésének leg­nagyobb bevételi tétele az együttes kezelésbe vont vármegyei pótadó, amelyből az 1936 évben a vármegyei háztartási alap költség- vetésében 145.150 P. mig a vármegyei egye­sített nyugdíjalap költségvetésében 482 Ö60 P-nek kellene befolynia ahhoz, hogy az elő­irányzott kiadási tételek tényleg fedezhetők is legyenek. A folyó számadási évben már négy hónap telt el, a kivetett összeg 30 százalékának be kellett volna folynia, ezzel szemben a helyzet az, hogy 13 százalék, vagyis még a fele sem folyt be. Hogy a kiadásokat teljesíthessem, függőkölcsön fel­vételéhez kellett folyamodnom, amihez a tör­vényhatósági bizottság különböző alapokból 150.000 P fiiggökölcsöti felvételéhez a fel­hatalmazást meg is adta. Erre az összegre a nyugellátások akadálytalan folyósithatása végett volt szükség. Á havi nyugdijteher kereken 42.000 P és igy a már öt hónap­ról esedékessé vált nyugellátások cimén több mint 210.000 P-t utalványoztam. Ez a ki­adás azonban csak úgy volt teljesíthető, hogy az engedélyezett 150.000 P-ből eddig 40.000 P-t tényleg igénybe is vettem. Ahhoz, hogy az adófizetés eredményesebb megindulásáig a nyugellátásokat akadálytalanul folyósíthas­sam, még további 80—100 000 P függőköl- csöut leszek kénytelen igénybevenni. Azt is bejelentem, hogy a nyugdijak zavartalan ki­fizetéséhez különböző alapokból 387.700 P-t vettem igénybe. Ezen összegnek a 480.000 P-t kitevő vármegyei pótadó-hátralékban van fedezete, de ezen hátralék teljes összegű be­hajtására számítani nem lehet és gondolni kell arra, hogy a részbeni behajtás is csak nagyon kedvező gazdasági viszonyok között lesz lehetséges. Az ebadó-hátralékból befolyó jövedelem olyan csekély, hogy abból alig lehet a költ- ségvetésszeríi szükségleteket fedezni. Erre- való tekintettel a törvényhatóságnak tisztán kell látnia azt, hogy átmenetileg a bármely oldalról jövő és többé-kevésbé indokolt ké­relmek teljesítésétől el kell zárkóznia. A munkásság helyzet« A közigazgatás odaadóan képviselte a munkásság érdekeit s ennek a magatartásá­nak köszönhető, hogy a nehéz téli hónapokat sok szenvedés és nélkülözés között a mun­kásság átélte. A vármegye a városok és községek saját erejükből nem lettek volna képesek azokat a pénzösszegeket előterem­teni, melyekre a munkásságnak legmérsékel­tebb igények mellett is azért volt szüksége, hogy saját és családja létfentartását bizto­sítsa. Hogy a téli hónapok súlyos aggodalmai valóra nem váltak, az egyedül a belügymi­niszter megértésének és annak köszönhető, hogy a munkásság érdekében előterjesztett kéréseimet a vármegye főispánja melegen és nagy nyomatékkai támogatta A munkásság nehéz helyzete most a mezőgazdasági mun­kálatok megindultával sem tekinthető vég­legesen megoldottnak, de a velük való in­tenzív törődést mégis meg kellett szüntetni, mert egyrészt az ínség enyhítésére rendelke­zésre álló összegek kimerültek, másrészt pe­dig, mert most már elérkezettnek látszik az

Next

/
Thumbnails
Contents