Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-05-28 / 122. szám

LXVIll. évfolyam 122. szám. Csütörtök Gyula, 1936 május 28 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér íírdetésj dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS 9ÍÖZGAZDÍSZATI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Üobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellem:; részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Ennyi kacsa A kisgyülés is elutasította a képviselőtestületi tagválasztás ellen beadott petíciót még sosem repkedett a nemzetközi és belpo­litikai élet firmámentumán. mint napjainkban. A sajtó nyugtalan vizeiről olyan népes rajok­ban röppennek fel, hogy az igazság napja egészen elhomályosul töliik. Kacsa mindenütt. Kövérek és hangosak s úgy húznak át a világ felett, mintha az igazság gyérnán- tos koronáját vinnék a fejükön. A figyelmet egészen magukra vonják és a hiszékeny em­berek azt hiszik, hogy a tények beszélnek, an ikor hápogni hallják őket. A kufárszellem, az eladott igazság soha még ennyire vissza nem élt azzal a naiv hittel, hogy a nyom­tatott betű maga a megtestesült igazság. Tudatosan valótlant írni és hiresztelni ma már épp olyan semmiség, épp annyira nem lelkiismereti kérdés, mint megkötni egy nyakkendőt, vagy átmenni az utca egyik oldaláról a másikra. Láthattuk ezt a közel­múltban nálunk, belpolitikai vonatkozásban, amikor olyan hírek láttak napvilágot, hogy a kormány lemond. A kufársajtó- mindent pontosan tudott, tudta, hogy ki lesz az utód, kik lesznek a reszortminiszterek, úgy állít­ván be az egészet, mintha magát a törté­nelmi igazságot írná, a befejezett tényeket. S az egész nem volt más, mint a hatalom­vágytól megbetegedettek lázálma, szolgálat- kész sajtócsatlósok kacsázása, egy álmokból és tudatos hazugságokból felépített s a hi­székeny nép bolonditására szánt kacsalábon forgó várkastély, amelynek ablakaiból a fenékigtejfel világ Ígéretei hangzottak és áradtak szét a magyar sikon. És hogy semmi sem bizonyult belőle valónak, azért nem szégyelli magát senki sem, senki sem pirult el, senki sem mosakodik, megy minden tovább a maga utján, mintha minden hazudozás olyan természetes lenne, mint az, hogy a nap reggel felkél, vagy hogy este lenyug­szik. S ugyanezt tapasztalhatták és tapasz­talják még ma is az olaszok. Vadnál vadabb rémhírek látnak róluk napvilágot, mind olya­nok, amelyeket arra szántak, hogy a világ előtt befeketítsék őket. Most például azt ír­ják a külföldi olaszellenes lapok. de mint megmásíthatatlan és feltartóztathatatlan jövendőt, hogy az abesszin törzsek az esős időszak elmúltával fel fognak lázadni, továbbá, hogy az olaszok tömegesen végzik ki a bensziilötteket. Mindezt szemrebbenés nélkül mondják és Írják, jól tudván pedig maguk is, hogy amit mondanak, annak annyi köze van az igazsághoz, mint Bugyinak a reimsi dómhoz. Ugyanaz tökben, lehetne mondani, mint ami magyar belpolitikai viszonylatban történik. Itt is azt hápogták a kacsák, hogy a Nep-törzsek fellázadnak, hogy felfor­dul fenekestül a belpolitika jelenlegi világa s jön az igazság és a márkázott népboldogi- tás aranyküllős, diadalmi szekéren. Meghök- ken az ember az ilyen eszközök láttán, meghökken és utálatot érez, még akkor is, ha tisztában van vele, hogy a politika sohasem volt valami finnyás ethikai tekin­tetben. (A „Békés ‘ munkatársától) A törvényható­sági kisgyülés szerdán délelőtt vitéz Ricsóij Uhla- rik Béla ár. főispán elnöklete, alatt ülést tartott. A kisgyülés először a mai törvényhatósági köz­gyűlés ügyeit készítette elő javaslatok formájá­ban. Az alispáni jelentés kapcsán Geist Gáspár a mezötur-endrödi-ut és gádoros-szentesi-ut békés­megyei szakaszainak a kikövezését kérte, majd Csernus Mihály a kisgyülési tagok lelkes éljenzése közben azt indítványozta, hogy a kisgyülés sza­vazzon köszönetét a főispánnak a keresetnélküli munkásság érdekében kifejtett fáradozásaiért. Kér­te a főispánt, hogy a vármegye közönségének, il­letve kisgyülésének köszönetét a belügyminiszter­nél is tolmácsolja. Vitéz Márki Barna dr. alis­pán az utkövezéssel kapcsolatosan közölte, hogy az említett utak kikövezése benne van a várme­gye útépítési programjában, tekintettel nzonban arra, hogy az adófizetés stagnál s ennek követ­keztében a vármegyének pénze nincs, a kikövezés csak az ötvenes évek kerül történhet meg. Vitéz Pánczél József dr. főjegyző bejelen­tette, hogy a pénzügyminiszter az adófelszólamlá- si bizottság több tagjának múlt évben történt megválasztását nem hagyta jóvá. A vonatkozó rendelkezések értelmében ugyanis a felszólamlási bizottságnak csak az lebet a tagja, akinek az adóhátraléka az egyévi kivetést nem haladja meg. A gyulaiak közül ifj. Mihalik János és Tury Fe­renc dr. megválasztását semmisítette meg a mi­niszter. A bizottság uj tagjait a mai megyegyü- lés fogja megválasztani. Az a rendelkezés, amely a megválás„tható- ság feltételéül azt szabja meg, hogy a tag adó­hátraléka nem haladhatja meg az egyévi kivetést, a törvényhatósági bizottságot súlyos feladat elé állítja. A jelölésnél, illetve ajánlásnál ugyanis nem a hozzáártést és a rátermettséget kell tekintenie, hanem azt hogy az illető milyen mértékben tudott eleget tenni adófizető kötelezettségének. Közölte is a főjegyző az ügy ismertetése során, hogy ilyen feltételek mellett igen kicsi a választék. A különféle köriratok után az alispán előter­jesztését tárgyalták a két újabb vármegyei köz- igazgatási gyakornoki állás rendszeresítése ügyé­ben. Az előterjesztést maga az alispán indokolta meg. Ez az előterjesztés, mondta, nem látszik idő­szerűnek a felületes szemlélő előtt. De aki tudja azt, hogy például a vármegye egyik főszolgabírói hivatalában, a szarvasiban, nem egészen három hónap alatt 8700 aktát kellett elintéznie az egyik szolgabirónak, az természetesnek és szükségesnek tartja előterjesztésemet. Azt az óriási munkát, amely a mindegyre komplikáltabbá váló közigaz­gatási teendők következtében a hivatalokra bárul, a jelenlegi tisztviselői létszám mellett megfelelően elvégezni teljesen lehetetlen. Ugyancsak súlyos a helyzet a segédhivatalokban is. A szarvasi föszol- gabiróságon történt meg az is, hogy a kezelősze­mélyzet haza sem ment a hivatalból, hanem bent aludt és néhány órai pihenés után hajnali 3 óra­kor már felkelt, hogy a különféle aktákat elintéz­hesse. Ez a helyzet tarthatatlan, ezért arra törek­szem, hogy minden föszolgabiróságon legyen egy- egy közigazgatási gyakornok. A munkával tulhal- mozott tisztviselőtől nem lehet elvárni, hogy munkáját minden tekintetben a legkifogástalanabbul ellássa. A következőkben az alispán javaslatára kimondták, hogy a törvényhatósági bizottság elé javaslatot terjesztenek, hogy Írjon fel a keres­kedelemügyi miniszterhez az útépítési és karban­tartási kőanyagok vasúti dijának mérséklése tár­gyában. Egy vagon kő ára 28 pengő, leszállítása pedig 54 pengőbe kerül. A segély iránti kérelmek tárgyalása során Csernus Mihály azon nézetének adott kifejezést, hogy a szarvasi munkásotthon-szövetkezet kérel­mét el kell utasítani, vagy legalább is a részére megállapított 500 pengős segély összegét le kell szállítani. Véleménye szerint visszatetszést szül a többi, kérelmükkel elutasít ott egyesületeknél, hogy amikor ok semmit, vagy lényegesen kevesebb se­gélyt kaptak, akkor a szarvasi nemzetközi szellemű munkásszövetkezet 500 pengőt kapjon a vár­megyétől. Torkos Béla dr. az alispáni javaslat mellett foglalt állást és pedig azon meggondolás alapján, hogy jobb, ha a szövetkezetei támogatják, mintha elutasítják kérelmével. A felszólalásokra vitéz Márki Barna dr. alispán válaszolt. — Annak idején, amikor a munkásszövetke­zet az otthonát felépítette, az építkezéshez úgy a községtől, mint a vármegyétől szegélyt kért. A segélyt a község is és a vármegye is megszavazta, a határozatokat azonban a minisztérium nem hagyta jóvá s igy a szövetkezet a remélt segély elmara­dása következtében adósságba keveredett. Szorult helyzetén kíván segíteni most a segéllyel a tör­vényhatóság. — De javasolom a segély megszavazását már csak azért is, mert el akarom kerülni még a látszatát is annak, hogy a vármegye nem egy­formán kezeli a polgárság kérelmeit. A szarvasi munkásszövetkezetben különben sem politizálnak, a szövetkezeti helyiség csak a társadalmi élet cél­jait szolgálja. A népművelési előadások jelentős része is itt folyik le, nem láttam tehát olyan okokat fennforogni, amelyek alapján kérelmüket el kellett volna utasítanom. A kisgyülés az alispá .i előterjesztést végül is elfogadta. Kimondták a következőkben, hogy Kohn Dávid gyulai lakos „Gyula város utcái, terei“ cimü munkájának kiadásához 150 pengős segély megszavazása iránt szintén javaslatot tesznek a közgyűlésnek. Az aratógépek használatára vonatkozó sza­bályrendelet ügyében kimondták, hogy azt pár- tolólag terjesztik a közgyűlés elé. A szabályren­delet kimondja, hogy a vármegye nagy munkás­létszámára tekintettel az aratógépeket csak enge- gedéllyel szabad használni és csak az esetben, ha mi den tizenkét hold után egy-egy aratómunkást is szerződtetett a földtulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents