Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-04-09 / 83. szám
Csütörtök LXVIII. évfolyam 83. szám. Gyula, 1936 április 9 Eiüíteetési árak : Negyedévre ; 4 P 50 fillér Egy hóra : . I P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP '/efkesztőség, kiadóhivatal Oyulán, Városház-utca 7. sz. Dohay János könyvkeresk» dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő : Szerkesztő : DOBAT FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. A város kereskedői önérdekük és a gazdasági közérdek nevében jogosan emeltek panaszt az ellen, hogy egy párti-árukat eladni szándékozó alkalmi kereskedőnek a város iparengedélyt adjon ki. Jogos volt a panaszuk, mint ahogy jogosan záratta le a város is az üzletet nemcsak azért, mert az ipartörvény úgy intézkedik, hogy engedély nélkül ipart senki sem űzhet, még a kiadás biztos reményében sem, hanem azért is, mert a város érdekei is úgy kívánták. Meid; amint nem célja a kereskedelemnek. hogy olyan üzletek nyíljanak, amelyek a tönkrement kereskedők potom áron felvásárolt portékájából akarnak maguknak méltánytalan hasznot szerezni, épugy nem érdeke a városnak sem, hogy olyan üzletek nyíljanak, amelyek az állandó üzletek forgalmát és életképességét veszélyeztetik, A városnak állandó adófizető alanyokra van szüksége, nem pedig olyan üzletekre, amelyek csak bizonytalan, sőt veszélyes átmeneti hasznot jelentenek. Az ipar és a kereskedelem ma egyaránt súlyos helyzetben van, kívánatos tehát, hogy a hatóság védelemben részesítse őket s necsak a vonatkozó törvények keretei között mozogva, hanem a méltányosság szempontjait tekintve is megvédje őket az alkalmi árusítások felbukkanó veszély itől. Örömmel és köszönettel vette a város intézkedését a gyulai kereskedők érdekeltsége és a kereskedelmi és iparkamara döntése elé is abban a reményben tekint, hogy az a változott körülményekhez alkalmazkodva méltánylásban részesíti a gyulai kereskedők önvédelmi kívánságait. A kereskedők és iparosok rendkívül súlyos helyzetük következtében már most is csak részben és csak nehezen tudnak megfelelni fizetési kötelezettségeiknek, nem kívánatos tehát, hogy adófizetési képességükben az alkalmi vállalkozások még jobban meggyengitsék őket. A gyulai iparnak és kereskedelemnek, valamint a város költségvetésének nem szállóvendégekre van szüksége, hanem olyan kereskedőkre, akik nemcsak az ünnepi és szezonalkalmak idején tartják nyitva üzleteiket s fizetik alkalmazottaikat és adójukat, hanem az év minden napján, jól tudván, mivel tartoznak a város közönségének és a kereskedelem és ipar etikájának. A közönség sem kívánja, a kereskedőknek és a városnak sem érdeke, hogy a hatóságilag lezárt pártiüzlet ajtói ismét megnyíljanak s bizonyosra lebet venni, hogyha a kereskedelmi és iparkamara, ami ugyan távolról sem valószínű, mégis engedékeny álláspontot foglalna el az iparengedély kiadása ügyében, kereskedőink joggal viszik tovább panaszukat s tárják föl sérelmüket miniszteriális helyen is. Épen ideje már, hogy az okkáziók és az alkalmi üzletek kérdését törvényesen rendezzék s ne legyen kénytelen a hatóság épen a meglévő törvények rendelkezéseinél fogva olyan álláspontot elfoglalni, mint amilyenre a múltban Gyulán is több kártékony példa volt. A ravasz számítást sarokba kell állítani s nem adni alkalmat neki arra, hogy a kereskedelmi etika és a közérdek rovására, tönkrement kereskedők felvásárolt portékájával, dömping kereskedelmet folytasson. Az állandó üzletek nemcsak múltjuknál fogva érdemlik meg a méltányos védelmet, hanem azon rideg budget alapján is, amely számításba veszi és remélhető bevételként kezeli közfizetéseiket. Ma, amikor valamennyi foglalkozási, illetve termelési kategóriának védelemre és köztámogatásra van szüksége, a tisztes ipar is a legteljesebb joggal formál igényt arra, hogy érdekei hatósági védelemben részesüljenek s az alkalmi vállalkozások megélhetésük és adózási gondjaikat ne tetézzék újakkal. A vidéken mindenütt igénye ez az iparnak és a kereskedelemnek, de igénye főként Gyulán, amely város amúgy is egyik legnagyobb kárvallottja a trianoni határnak. A szeghalmi járásban okozott legnagyobb kárt a fagy Távirati jelentés ment a föfdmivelésügyi miniszternők (A „Békés“ munkatársától.) A vármegyei gazdasági felügyelőséghez a járásokból beérkeztek a jelentések a keddre virradó éjszakai fagyról és az általa okozott károkról. A jelentés szerint, amelyet a fagykárról a földmivelésügyi miniszterhez a felügyelőség táviratilag felterjesztett, a legnagyobb volt a fagy a szeghalmi járásban. Szeghalmon —7'6 Celsiuszt mértek, Füzes- gyarmaton és Vésztőn —7-et. A legnagyobb, ezidőszerint megállapítható kárt a fagy Vésztőn okozta, ahol lenben 100, borsóban 20, gyümölcsösben GO—70, szőlőben pedig 50 százalékos a kár. A gabona fagykára lényegtelen. Gyomán —2 Celsiuszt mértek. Komolyabb kár ezidőszerint nincs. Békésen — 3 fok volt a maximális hideg. Nagyobb kárt innen nem jelentenek. Szarvason —3 fokos hideget mértek, a kár mértéke még nem bontakozott ki. Füzesgyarmaton —7 Celsiuszt mértek, a kár répában 20—25 százalékos. Bucsatelopen —5, Körösladányban — 3 fok volt a hideg. A gyulai járásban és Gyulán —2 és —6 fok közölt mozgott a fagy. A járásban a kár ezidőszerint pozitive nam állapítható meg. Gyulán, amint már jelentettük, őszi és kajszi barackban, az eddigi megállapítások szerint a kár feltűnően magas. Békéscsabán 2 fok körül mozgott a hideg, lényegesebb kárt nem okozott. „Ma rengeteg álszenteskedő beszéd folyik“ Sir Robert Gower nagyszabású revíziós beszedet moneott (A „Békés“ tudósitója jelenti.) Sir Robert Gower választókerületében nagy beszédet mondott s abban a külpolitikai kérdésekkel is részletesen foglalkozott. — Ma rengeteg álszenteskedő beszéd folyik a szerződések szentségéről — mondotta Gower —, de a Népszövetség tagjainak múltja sem egészen tiszta ebben a tekintetben. Néhány évvel ezelőtt a magyar kormány felkérte a Népszövetséget, teljesítse szerződéses kötelességét és utalja döntőbíróság elé a magyar optánsok ügyét, akiknek birtokait az utódállamok elkobozták. A népszövetségi hatalmak politikailag célszerűbbnek látták szerződéses kötelességük teljesítésének megtagadását. A Népszövetség eljárása a legsúlyosabban megreeditette a középeurópai hatalmak bizalmát a Népszövetség tárgyilagosságában és ennek visszahatásai ma is érezhetők. A háború utáni szerződéseket erőszakkal kényszeritették a legyőzőitekre és ez az eljárás nélkülözte azt a nyugodt megfontolást, mely a méltányosság és állandóság lényeges előfeltétele. Ezeket a szerződéseket már régóta felül kellett volna vizsgálni. . -- Habozás nélkül mondhatom — igy kiáltott fel Gower —,♦ hogy az angol közvélemény meggyőződését fejezem ki azzal a követeléssel, hogy engedjék meg Magyarországnak és Ausztriának, hogy haladéktalanul fejleszthessék haderejüket. — Hasonlóképpen sürgősen szükséges a trianoni szerződés területi határozmányainak módosítása, hogy Magyarország visszakapja azokat az egykori területeit, amelyek lényegileg az övéi. — Magyarország feldarabolása mesterséges és erőszakolt intézkedés volt és a mesterkélt tákolmányok sohasem tartósak. A jövendő angol nemzedék csodálkozni fog azok ostobaságán, akik abban a tévhitben ringatóznak, hogy az igazságtalanságra és méltánytalanságra alapított viszonyok á#an- dóak lehetnek. Magyarország a legmelegebb elismerést érdemli azért az önmegtartóztatásért és türelemért, amelyet a legsúlyosabb megpróbáltatások alatt tanúsított és a bizalom, amelyet a világ igazság- és becsületérzésébe vetett, idővel igazolást fog nyerni. A nagygyűlés óriási közönsége nagy figyelemmel és tetszéssel hallgatta a beszédet Hírem perces viler, nyolc milliós lír (A „Békés1- tudósítója jelenti.) Mint közöltük, Georgia államban óriási szélvihar pusztított. A vihar mindössze három percig tartott, de három perc alatt 400 ember halálát és G50 ház pusztulását okozta. A kár több mint 8 millió dollár.
