Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-03-29 / 74. szám
1936 március 29 BÉKÉS 3 Gazdaadósok: figyelmébe Táj ékoztatás a gazdatartozásokra irányadó teherhatárolt helyesbítése iránti eljárásról III. 8. Mi az eljárás akkor, ha a védett birtok jelzálogos terhe a kát. t. jövedelem kétszázszoros szorzatánál is nagyobb ? Ilyen esetben általában nincs helye az eljárásnak. Ha azonban a védett birtok tulajdonosa kimutatja azt, hogy saját magának és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóinak a védett birtok jövedelme képezi az egyedüli megélhetési alapját és hogy ezen felül legfeljebb napszámbérből, vagy más hasonló forrásból van csak jövedelmük, akkor ez utóbbi körülmények megfelelő igazolása esetében — de persze csak akkor, ha az előirt egyéb előfeltételek is fennforognak — a helyi bizottság elrendeli az eljárást. De kivétel engedélyezésének lehet helye kétszázszoroson felüli terhelés esetében még akkor is, ha a tulajdonosnak és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóknak nem kizárólag mezőgazdasági forrásból ered ugyan a jövedelme, de az egyéb forrásokból származó jövedelem elenyészően csekély. Ezt az előfeltételt az egyébként szabályszerűen kiállított és felszerelt kérvényben ugyancsak igazolni kell. A kivételt ilyen esetben a pénzügyminiszter a földmiveléstigyi miniszterrel egyetértőleg engedélyezheti. Itt meg kell említeni még azt is, hogy a kát. t, jövedelem kétszázszoros szorzatát meghaladó jelzálogos terhek esetében főleg magának az adósnak állhat érdekében a kát. t. jövedelem felfelé való helyesbítése. Emelés esetében ugyanis akként alakulhat a helyzet, hogy a jelzálogos terhek már nem fogják meghaladni a kétszázszoros szorzatot s igy az adós esetleg hozzájárulhat a teherrende- zés kedvezményéhez, noha kétszázszorosán felüli terhelés esetében a védett birtok általában ki van zárva ebből a kedvezményből. 9. Költségátalány fizetése A kérvény beadásakor igazolni kell azt is, hogy kérelmező az eljárás költségeire az előirt költségátalányt befizette. A költségátalány összege a védett ingatlanok együttes kát. t. jövedelmének minden egész koronája után 4 fillér, de legalább 12 pengő és legfeljebb 200 pengő. A költségátalányt ,,a te- herrendezési alap“-nak 65.482. számú pósta- takarékpénztári csekklapon kell befizetni. Ha a kérelmet több érdekelt közösen terjeszti elő, az átalány összegét csak egyszeresen kell befizetniük; közös kérelem esetében tehát nem kell külön-külön befizetni az átalányt. Ha az eljárás megindítása a pénzügy- miniszter engedélyétől függ, az átalányösz- szeget nem kell előre befizetni, hanem csak akkor, ha a pénzügyminiszter az eljárást engedélyezte. 10. A helyi bizottságok előtti eljárás. A helyesbítési kérelmeket a helyi bizottság ülésben tárgyalja és a tárgyalásra a védett birtok tulajdonosát, az esetleges haszon- élvezőt, az ismert hitelezőket és a többi ismert érdekelteket is megidézi. Az idézést posta utján kézbesítik: az a körülmény, hogy az idézést esetleg nem lehetett kézbesíteni, vagy hogy valamelyik érdekelt a tár gyaláson meg nem jelent, nem akadálya az érdemleges tárgyalás megtartásának és a határozathozatalnak. A helyi bizottság szükség esetén helyszíni kiszállást vagy szakértőnek meghallgatását is elrendelheti. Az ilyen külön eljárásai ta fi a véhosh o doh ö vöm QVU& amikor talán hangulata sern égészen derűs, akkor érzi csak igazán, hogy egy csesze FRANCK kávépótlékkal ízesített KNEIPP malátakávé mily sokat ér a legolcsóbb étkezés mellett 's Milyen jól esik néha egy kis felélénkülés es éppen ezt nyújtja Önnek néhány fillérért nak a költségét általában az tartozik előlegezni és viselni, akinek kérelmére az eljárás megindult. A helyi bizottság határozata ellen annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt panasszal lehet fordulni a kir. Ítélőtáblához. A panaszt két példányban kell beadni annál a kir. adóhivatalnál, amely mellett a helyi bizottság működik. II. Illetékmentesség! szabályok. A teherhatár helyesbítési eljárásban benyújtott beadványok, jegyzőkönyvek, bírói határozatok és más iratok — a meghatalmazás kivételével — illetékmentesek. Ugyancsak illetékmentesek azok a bizonyítványok, másolatok és kivonatok is, amelyeket az eljárásban való felhasználás céljából állítanak ki ; ez utóbbiak illetékmentessége azonban csak feltételes, vagyis ha a kérdéses okiratokat más célra használják fel, akkor a szabályszerű illetéket már le kell róni. 12. Hol kapható esetleges további felvilágosítás? Ha valamelyik érdekeltnek további tájékoztatásra volna szüksége, helyesen teszi, ha még a kérvény beadása előtt kér felvilágosítást a helyi bizottságtól. „A polgármester kötelességén túlmenő gondossággal járt el a választás meghirdetése ügyében“ (A „Békés“ munkatársától.) Lapunk tegnapi számában beszámoltunk már arról, hogy az igazoló választmány elutasította a községi választás ellen benyújtott petíciókat. A választmány, amely vitéz Márki Barna dr. alispán elnökletével tartotta ülését, vég határozatában a választást egész terjedelmében érintetlenül helybenhagyta. Mint ismeretes, a múlt év december 21-én tartott képviselőtestületi tag-választás során az ellenzék teljesen lemaradt s jelöltjei közül számottevő tényezőként csak Metz József került be a város parlamentjébe. A választás ellen Marik Dénes dr., továbbá Gazsó Mátyás, Bálint Béla, Felek Ferenc, Erdődi András és társaik petíciót nyújtottak be és kérték az egész választási eljárás megsemmisítését, mig Schmidt Iván a választás eredményének helyesbítését kérte. Schmidt Iván arra való hivatkozással, hogy az I., II., III. és IV. választókerületben 4 póttag több szavazatot kapott, mint az utolsó helyen álló rendes tagok, kérte, hogy a póttagok kerüljenek föl a rendes tagságra és helyükbe azok jussanak, akik a legutolsó helyen álltak a rendes tagok sorában. Marik Dénes dr. és társai petíciójukban azzal érveltek, hogy a választás nem lett a törvény által előirt időben és mértékben meghirdetve. Az történt ugyanis, hogy a választási plakátokat a Magyar Hirdető Iroda R. T. hirdető-oszlopairól és tábláiról egyes helyeken letépték, és pedig közvetlenül a kiragasztás után. Ebben a Körülményben olyan okot láttak fennforogni, hogy annak alapján a választás megsemmisítését kérték. E panasz ügyében, amint azt nemrégiben megírtuk, vizsgálat is folyt, tekintettel azonban arra, hogy mulasztás a város vezetőségét nem terheli, vagyis a választás meghirdetése kellő formában megtörtént, az alispán megszüntető végzést hozott. Ilyen értelmű alispáni határozat alapján könnyű volt jóslásokba bocsátkozni az igazoló választmány határozata tekintetében. Előrelátható volt, hogy a választmány el fogja utasítani a petíciókat és a választást egész terjedelmében érintetlenül helybenhagyja. Ez meg is történt. Véghatározata indokolásában megállapította a választmány, hogy Varga Gyula dr. polgármester a választások kiírása után azonnal intézkedett a meghirdetés ügyében s négy nappal a választás napja előtt már ki is adta a plakátokat a Magyar Hirdető Iroda kirendeltségének kiragasztás céljából. Megállapította továbbá, hogy a választási plakátot a polgármester a városháza épületében levő hirdetmény-táblára és a községi rendör- biróság helyiségében is kifüggesztette, küldött továbbá egy-egy plakátot a józsefvárosi, újvárosi, miklósvárosi, benedekvárosi és krisztinavárosi olvasóköröknek is, azonkívül az Ipartestületnek, a Kereskedelmi Csarnoknak és a 48-as körnek. De a „Békés“ is föltűnő helyen adott hirt a választásról, sőt a választási hirdetmény szövegét is ismertette lényegesebb részeiben. Maga a „Magyar Alföld“ szintén jelezte a választást és regisztrálta a plakátok kiragasztását, tehát nem áll fenn az az állítás, hogy a választás nem lett kellőképpen meghirdetve. Az 1886 évi XXII. te. 48. szakaszának megfelelően Varga Gyula dr. polgár- mester a választás előtt 3 nappal, vagyis a kellő időben és a szükséges mértékben meghirdette a választást. De teljes mértékben megfelelt volna a polgármester a hivatkozott törvénycikk rendelkezéseinek még akkor is, Husvétkor bakancsos-bál a gyulai Ipartestületben 39t i_,
