Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-01-05 / 4. szám
1936 január $ 3 E K E S 3 Garancia ellett ^Ste»rknlf«.^ Tisch Ernő; Az anyakönyvi a .-•!«atV ásrai! * statisztika szerint Gyulán az elmúlt esztendőben 631 gyermek született s e gyermekeknek több, mint húsz százaléka törvénytelen. Nem valószínű, hogy ez a százalékszám azért oly magas, mert a társadalomban az erkölcs olyan mértékben hanyatlott meg, mint amilyen mértékben a százalék- szám az átlágon túlhaladt, hanem azért, mert a szociális helyzet leromlott s a természet erői szétfeszítették az anyagi helyzet szűk korlátáit. A születések száma ijesztően mögötte ■ máradt a 1 halálozások számának, s ■ igy, bármennyire is kedvezőtlen és nem kívánatos bizonyos szempontból a házasságonkivüli gyermekáldás, mégsem lehet azt mondani, hogy e húsz százaléknak kár volt megszületnie. Ez a húsz százalék is csak j> élet és magyar, s mégis csak meny- nyiség azon a mérlegen, amelynek egyik serpenyőjét a halálozások oly mélyre húzzák, másik serpenyője pedig oly ijesztően fennleng a halálozások túlsúlyától. A környező államok szaporodási statisztikája meg éppenséggel azon álláspont elfogadására kényszerit, hogy ha már a szaporodás legális keretek között nem történhet meg, akkor történjék legalább illegális módon, mert a törvénytelenségen még csak lehet segíteni, de ha egy nemzet ki vész, azt már feltámasztani nem lehet. Jól tudjuk, hogy a törvénytelen gyermekek csak terhei az államnak s nevelésük, minden nemes törekvés és állami gondoskodás mellett sem olyan, mint a családban nevelt gyermekeké s közülük nem egy jut a züllés útjára, mégis — faute' de mieux — szívesen kell fogadnunk és úgy kell tekintenünk őket mint akik alkotó elemei a nemzettestnek s igy szükség van rájuk. Mindezek kapcsán, nem azért, mintha a helyzet állandósulására számítanánk, rá kell mutatnunk, hogy az állami gyermekgondozás jelenlegi formája nem megfelelő s igy ezen a téren lényeges reformokra van szükség. Azt' elismerjük, hogy vannak derék asszonyok és családok, amelyek a kis gondozott gyermekeket családtagnak tekintik s szeretettel bánnak vele, de nagy általánosságban, bármennyire ki legyen is ópitve az ellenőrzés, (már csak a nevelőszülők tudatlansága miatt is), nem kap igen sok gyermek olyan nevelést, mint amilyenre neki és a nemzetnek szüksége volna. Nagy. modern gyermeknevelőtelepeket kellene létesíteni, ahol a testi, szellemi és erkölcsi nevelést arra hivatott és képzett szakemberek végeznék. Mig ez meg nem történik, addig a törvénytelen gyermek születése nemcsak morális, hanem faji szempontból sem igen kívánatos, mert a törvényes kereteken í kívül született gyermek csak kétes nyereségnek számítható- Mint minden statisztikai adat, ez az anyakönyvi statisztika is igen érdekes, figyelemre méltó és gondolkodásra késztető. Reméljük, a kormány egészséges politikája ezen a téren is meghozza a kívánatos változást s a gazdasági helyzet lassú, de állandó javításával megtágitja a legális együttélés lehetőségének jelenleg szűk kereteit, de megreformálja egyben a gyermek- | gondozás jelenlegi rendszerét is. A Zöld Kereszt útja. A falu egészségügyének jövője. Johan Béla belügyi államtitkár irja az Országos Közegészségügyi Intézet 1933 évi jelentésének bevezetőjében: ». . . A mi századunk a kultúrát a legszélesebb népréteg közkincsévé kívánja tenni. Az egészségügyi kultúra nem lehet nagy városokban lakók privilégiuma, ki kell ezt terjesztenünk a leg kisebb falura, a legelhagyatottabb tanyára is, — csak az eszközök, a mód, amiket ennek megvalósítására használni fogunk, lesz más az egyik és másik helyeu. Hazánkban a városokban az egészségügyi kultúrát fejlesztettük, a falvak nagy részében megteremtenünk kell.« E szavak és törekvések jegyében megindult és a megszervezett mintajárásokban, egészségvédelmi körzetekben immár nyom éve folytatott országos viszonylatu egészségügyi munka a régi, tisztán orvosi vonat kozásu, csak a megbetegedettek gyógyításával törődő egészségügyi politika helyett az egészségesek védelmét, a betegség megelőzését helyezte előtérbe. Ezzel túlnőtt a szigorúan vett hivatásbeli szakemberek érdeklődési és munkakörén és nemzetgazdasági, pedagógiai és szociális vonatkozásainál is fogva, általános társadalom-politikai érdeklődésre és közreműködésre tart igényt. A lépésről lépésre előrehaladó uj egészségvédelem, Írásos, de még inkább az alkalmazott orvosok és védőnők szájról- szájra való propagandája révén gondoskodik arról, hogy a hibák, hiányok, babonák és rossz szokások kiküszöbölésével elsősorban a falusi és tanyai lakosság egészség- ügyi és szociális kultúrája és gondozása a mai szerény anyagi lehetőségek dacára is emelkedjék, jobbá, tökéletesebbé, gyümölcsözőbbé váljék. Ezért nemcsak magával az egyénnel, vagy a családdal törődik, de fokozatosabban ügyel arra is, hogy a környezet. amelyben az egyén, vagy a család él, hygiénikus, emberhez méltó legyen. Gondoskodik tehát a legelhagyottabb tanyavilágban is arról, hogy az ásott, talajvizes kutak helyett ártézikutak szolgáltassanak megfelelő ivóvizet, igyekszik arra, hogy a legtöbb helyen télen sártengert, nyáron fullasztó port jelentő, járhatatlan utak helyébe gondozott utak kerüljenek apródon- ként, ellenőrzi, javíttatja, tisztává nygiéni- kussá teszi az iskolákat, óvodákat és egyéb nyilvános helyiségeket. Segíti az anyákat, szeretettel gondozza a csecsemőket, az óvodákban és iskolákban részben tanítással, Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor és bélzavarok, máj- és lépduzzadás, a has állandó puffadtsága és a rekeszizom gyakori feltolódása, hát- és derékfájás ellen a természetadta , Ferenc József“ keserüviz, kisebb adagokba elosztva, naponta többször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József VÍZ alhasi megbetegedések eseteiben — tultáplált, vérbö egyéneknél is — gyorsan, biztosan és mindig enyhén hat. r,0 12—* KÖLCSÖNÖKET FOLYÓSÍT házra és földre BETÉTEKET előnyösen gyümölcsöztet a nemzeti Hitelintézet Rt gyulai fiókja. ELADÓ «,7-20 BÉKÉSCSABÁN s Kistabán-utca 25 számú ház, Kastély-utca 3 számú ház. GYULÁN: Kossuth-tér 25 számú ház, Szt. László-utca 1 sz. ház. JÓ TŰZIFA KAPHATÓ! neveléssel, tanáccsal, s részben különböző segítő akciókkal (tej, ruha, cipő) támogatja a gyermekeket. Teljes erővel küzd a nálunk annyi terhet jelentő népbetegségek ellen. Keresi, kutatja az okokat, forrásokat, módokat, lehetőségeket és azokhoz mérten igyekszik gátakat emelni a ma is súlyos áldozatokat követelő fertőző betegségek elé. Röviden kifejezve tehát : az általános egészség- védelem fő törekvése : minél számosabb élet és egészség megóvása. A mintajárások eredménye Kérdés, hogy ez az egészségvédelmi munka javitott-e az adott közegészségügyi helyzeten ? A felállított mintajárásokban, az egészségvédelmi körzetekben az egyéb részekhez viszonyítva lemérhető-e objektive ennek a munkának jobb effektusa ? Beváltották ezen intézmények az általános viszonylatban is hozzájuk fűzött reményeket ? Nos, most a népmozgalmi statisztikák számsoraiból levonható következtetések azt mutatják, hogy a népmozgalmi jelenségek (születése«, halálozások, szaporodás) terén az egészségvédelmi körzetekben és járásokban a javulás az országos javulás mértékét két háromszorosan meghaladja. E javulás létrejöttében az egészségvédelmi munka hatása elvitathatatlan és nem tételezhető föl, hogy ez a javulás magától következett volna be akkor, amikor a gazdasági helyzet hanyatló tendenciája a lakosság életszintjét mélyebbre állította. A munka tehát jó utón halad előre és alkalmas arra, hogy emberanyagunk jobbá, értékesebbé, gyümölcsözőbbé váljék. Érthető, hogy a különböző városok és községek e tény ismeretében igyekeznek arra, hogy minél szorosabb kapcsolatba kerülhessenek ezzel az egészségvédelmi szervezettel, hogy lakóik élete hygiénikusabbá, jobbá váljék és hogy A Gyulai Csizmadia Ipartársulat szokásos bálját 1936 január 18-án az ipartestölet nagytermében az idén is megtartja!
