Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-01-05 / 4. szám
2 1936 isruár 5 BÉKÉS Gyűlések a vármegyén (A „Békés“ munkatársától.) A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án tartja ezévi első ülését. Következő napon a törvényhatósági bizottság kisgyü- lése ülésezik. Németország segély-akciója. (A „ Békés'• tudósítója jelenti.) A német rádió a napokban részletesen ismertette a német birodalom segélyezési akcióját. Az akció során több mint 7 millió méter ruhaszövetet, több százezer pár cipőt és 15 millió métermázsa burgonyát osztottak ki. J04 i-§ Tarkónál! 1 kg. Zöldborsó konzerv 96 fillér 1 rt ji Zöldborsó ., 56 r> í 4 77 Zöldborsó , ól 77 1 4 77 Sűrített paradicsom *8 77 11 !S 77 Sűrített „ 16 77 1 Szilva kompót 96 77 8 77 Jam (meggy, málna stb.) 32 77 1 doboz Szárnyas májpástétom 20 77 10 dkg. Vegyes gyümölcsíz 16 7? 1 kg. Házi szilva iz pengő' 1. 12 1 liter Oroszhal üveggel 98 77 10 dkg . Mazsola szöllö 20 77 '14 kg Kakaó az ismert jó 40 77 1 liter Rizling Óbor „ A 4 -’ 60 77 1 „ Vörös Óbor különlegesség 96 77 Eladó ,5 egy tábla szántóföld Dukeréken tetszésszerinti részletekben. Értekezni lehet a parcellázással megbízott MOLNÁR ALBERT mérnökkel Gyulán. régi hálószoba bútorok és ULuP, egy antik könyvszekrény Ruca-utca 20 szám alatt. ül9lÓ! 81 í-t T A H € A Régi gyulai nyomdák. Irta : IMPLOM JÓZSEF. A törökök tudvalevőleg 1566-ban foglalták el Gyulát. Az elfoglalást megelőző évtizedekben Gyufa semmi tekintetben sem maradt el a többi nagy, alföldi város mögött. Jelentős kereskedelme, fejlett ipara volt. Abban az időben nemcsak ötvösök, de orgonakészitők is laktak Gyulán. Iskolája messze földön hires volt. Ezt a képet ki szokás egészíteni azzal is, hogy könyvnyomtató műhely is volt itt rég Gyulán. Gyula érdemes történetirója, Mogyoróssy János Gyula hajdan és most cimü könyvében kétszer is említi, hogy Gyulán a reformátusoknak már 1545-ben volt nyomdájuk Ezt két régibb Írótól, Tóth Ferenctöl és Budai Ezsaiástól vette. Könyvének egy példányába később Mogyoróssy bejegyezte, hogy állítólag itt uyomtatták volna 1538-ban Gálszécsi István békési prédikátornak A keresztény tudományról való könyvecskéjének első kiadását. Ez azonban nyilvánvaló tévedés, mert a jelzett könyvet 1538-ban Krakkóban nyomták. De nézzük, hogy hogyan keletkezett a törökvilág előtti nyomdáról való hiedelem. Sándor István 1803 ban Magyar Könyvesház cimü könyvében megemlékezik egy 1585. évi Váradi Kalendáriumról, mely „Krakai szerént Gyulai módjára“ készült. Ebből a megjegyzésből aztán a múlt század közepének jeles irodalomtörténetirója, Toldy Ferenc azt következtette (az Uj Magyar Muzeum 1853 évfolyamában), hogy e szavak „egy eddig ismeretlen gyulai (vagy hihetőbben gyulafehérvári) nyomdára látszanak mutatni“ A békésmegyei származású Szabó Károly azonban (a Régi M. Könyvtár I. kötetének 110. oldalán) megállapítja, hogy Sándor István szavai félroértésen alapulnak. Az említett kalendárium egyetlen példánya ugyanis Veszprémi István deb receni orvos könyvtárában volt meg, amit Veszprémi a Succinta Memória cimü (1774—1787-ben megjelent) müvében ilyenformán említ: „Calendarium illud Julianum, quod A. 1585. Magnó—Varadini excensum fuisse, ad normám Calendarii Cracoviensis conscriptum“, vagyis: Bizonyos juliánus naptár, melyről úgy tudjuk, hogy 1585 ben Nagyváradon nyomatott, a krakkói kalendárium mintájára íratott. Kérdés azonban, hogy mi volt a juliánus naptár? Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a nagyjelentőségű naptárreformot éppen abban az időben hajtották végre. Xlll. Gergely pápa 1582. február 14 én kelt bullájában a régi juliánus (még Julius Caesar által rendezett) naptár helyébe a javított, ma is érvényben levő Gergely-féle naptárt vezette be. Az uj naptárrendszert hazánkban is megismerték, kötelezőnek azonban csak 1587-ben fogadták el. A szóban forgó váradi kalendárium tehát nem gyulai hanem régi fajta, juliánus kalendárium voit. De nem is lehetett 1585-ben már gyulai nyomdáról szó, hiszen 1566 óta a török volt itt az ur. A törökök 129 évi uralom után 1695. januárjában vonultak innen ki. Jó száz éven át azonban a város és vármegye lakosságának oly csekély volt a szellemi igénye, hogy nyomda felállításának gondolata fel sem merülhetett. Az imakönyveket és a divatosabb könyveket vándor könyvárusok hordták városról-városra. A múlt század elején aztán Boczkó Dániel szarvasi evangélikus lelkész azzal a gondolattal foglalkozott, hogy Gyulán, mint megyeszékhelyen nyomdát állít fel. Már házat is vásárolt itt, de terve kivitelében a halál meggátolta. (Haan, Békés vm. tört. 241.) Jó néhány évtizeden át továbbra is nyomda nélkül maradt a város. 1834-ben Ko- máromy Miklós Értekezés Gyula városáról és a gyulai várról c, könyve Nagyváradon Ticby Alajos betűivel jelent meg. Az első nyomda mégiscsak Szarvasról került Gyulára. Réthy Lipót 1847 októberében Szarvason uyomdát alapított Ezt a nyomdát hozta aztán át 1856 júniusában Gyulára. Innen azonban már 1858 szeptemberében Aradra telepítette át. Valahol olvastam, hogy ez a nyomda jelentéktelen, alig tengődő nyomdácska volt. Ez feltétlenül túlzás, hiszen a nyomdában komoly, nagyobb szabású könyvek is jelentek meg. Mogyoróssy fent említett munkája is itt látott napvilágot. Viszont az is igaz, hogy az akkori népizlésnek megfelelően rengeteg apró nyomtatványt, nyolcoldalas istenes énekeket, ponyvaelbeszéléseket (pl. Genovéva, vagy még Szarvason Toronyi Tamás, avagy a bajnokok Vég- Gyula várában, vagy Gyulán : Egy török biró Ítélete), divatos nótákat (pl. Kettős Dali a korcsmában), a búcsúzó színészek Játékszini Emlékeit és Emlékkönyveit (pl. 1858.) kellett nyomtatnia, Réthy nyomdájából magyar, német, tót és latinnyelvü nyomtatványok kerültek ki. Rövid itt működése is eredményes volt. A gyulaiak sajnálták is távozását. Turpásztói álnév alatt azt irta egy gyulai tudósitó a Hölgyfutár 1859. december 10. számában: „Sajnáljuk, hogy Réthy Lipót nyomdájával együtt itt hagyott bennünket.“ Gyula azonban már nem lehetett el többé nyomda nélkül. 1860 december 8-án megkezdte munkáját Dobay János nyomdája, amely az azóta eltelt háromnegyed évszázad alatt megszakítás nélkül szolgálta a város és vármegye közművelődését. ion Él ál 880 haiepüliput égil Amiig. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Washingtoni jelentés szerint az Egyesült Államok katonai főnöke hosszas megbeszélést folytatott a törvényhozás házának elnökével Amerika légihaderejének szükségszerint való további kiépítéséről. A katonai főnök azt az előterjesztést tette, hogy Amerika három éven át évenkint 800 repülőgépet építsen, s a légiflottát igy 2400 újabb hadirepülőgéppel növelje Január 5: műm táncestély a paf onnan. A Nagymagyarvárosi Missziótársulat és a Szent Erzsébet Leánykongregáció január 5-én este 8 órai kezdettel a Göndöcs-nép- kerti pavillonban műsorral egybekötött tánc- mulatságot rendez. A műsor a következő: 1. Cserháti Barnász—Lénárt: Balaton tündére. Operett 1 felvonásban. 2. Nyári Andor: A finánc, vidám jelenet. 3. Nagy farsangi felvonulás. 4. Mécs László — Huszár László : Dsinnya- rára. A műsor énekszámait tanította és vezeti Huszár László karnagy, a színdarabokat pedig Pav ovszky Gitta tanítónő tanította be. Az est helyáraí: ülőhely 80, állóhely 60 fillér, az ülőhelyeket az érkezés sorrendjében lehet elfoglalni. A jegyek a bálra is érvényesek. Az előadást 8 órakor pontosan megkezdik.-A belügyminiszter szabadságon (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Kozma Miklós belügyminiszter január 5-én tiznapi szabadságra megy. Távolléte alatt a belügyminisztérium ügyeit Gömbös Gyula miniszterelnök intézi. Itecz Ödön saitiii és Kolozsváry Borosa Ny osztáiyianáesos hinevozése. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli Mikecz Ödön volt főispán miniszteri tanácsosi és Kolozsváry Borcsa Mihály sajtóelőadó miniszteri osztálytanácsosi kinevezését. Az Öli és Maii oisisÉríil tálalnál! (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Mind jobban előtérbe nyomul annak a kérdése hogy az Oti és Mabi egyesittessék. A ké intézmény fúziójával jelentős megtakaritá sokat lehetne elérni. Ha a terv megvalósul az egyesitett intézmény élére Hindy Zoltái Icpriil A belga király néni a sebesüli békéi, hanem sajátmagát gyógyítani ment Londonba (A „Békés“ tudósítója jelenti) A Daily Herald jelenti: A belga királyról londoni utazásával kapcsolatban állandóan úgy beszélnek, mintha ő a béke érdekében közvetítene London és Olaszország között. Ezek túlzott és alsptalan hírek, mert a belga király azért ment Londonba, hogy orvoslást keressen autókatasztrófája alkalmával szerzett bajára.
