Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-01-05 / 4. szám

LXVili. évfolyam 4. szám. Vasárnap Gyula, 1936 jannár 5 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy Lóra : . 1 P 50 fillér Hirdetési díj előre fizeteudő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobav .lános könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. egorzi flegességét A Figaro szerint Amerika többsége a semlegesség hive, s teljesen azonosítja ma­gát azzal a szándékkal, hogy Amerika a had­viselő államokkal ne lépjen hadi célokra sem pénzügyi, sem anyagkiviteli egyezségre. Az angol lapok Amerika uj semlegességi tör­vényjavaslatával foglalkozva közük, hogy ha Amerika hadianyagot egyetlen hadviselő államnak sem szolgáltat ki, úgy ez a tilalom Angliára is kiterjedne. A Daily Mail szerint az ellentétek az olajkiviteli kérdésben annyira kiéleződtek, hogy nem lehetetlen : az olaj szankcióra vonatkozó javaslat Genfben nem is kerül előterjesztésre. A Temps római levelezője szerint Olasz­ország nem akar egyebet, mint hogy a kelet-afrikai céljait elérje, s mi sem áll tá­volabb tőle, mint hogy akár a Földközi tengeren, akár Európában bonyodalmat idézzen elő. Cáfolják azt a hirt, hogy Chambran újabb békekisérlet céljából Párisba utazott volna. Anglia Amerikától teszi függővé álláspontját A román kormány meghiúsította az erdélyi kirándulást (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Az Uj Magyarság erdélyi különvonatot hirdetett olvasóinak. Az utolsó percben nehézségek támadtak a beutazási engedélyek körül, most pedig a román kormány végleg visszavonta a külön beutazási engedélyt. A lap a meghiúsult erdélyi kirándu­lásra befizetett összegeket a jelentkezőknek visszafizeti. A francia asszonyok a megtorlás ellen. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Ró­mai jelentés szerint Mussolini miniszterel­nöknek egy jegyzéket nyújtottak át, amely­ben a francia asszonyok a szankciók és a szankció nyomán keletkezhető háború ellen emelik fel szavukat. A jegyzéket 15 ezer francia asszony irta alá. Állandóan nő az árvizveszedelem (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Roo­sevelt elnök nagyobb rádió beszédben nyi­latkozott Amerika álláspontjáról a megtorló intézkedésekkel kapcsolatosan. Amerika nem akar részt venni semmi olyan akcióban, amely az általános háború tragédiájához vezet. S tartózkodni fog attól, hogy a had­viselő feleknek hadianyagot szolgáltassanak ki, s általában a békebeli mennyiséget lé­nyegesen túlhaladó mennyiségben bármiféle nyersanyagot is adjon ki, amely részükre a hadviselést megkönnyítené. Amerikának csak egyetlen szerepe lehet: megőrizni semle­gességét, s tartózkodni a küzdelembe való keveredéstől. A párisi Journal szerint az amerikaiakat nem túlságosan aggasztja a nemzetközi politika helyzete, s épen ezért az európai államoknak nem szabad magukat Amerika magatartásával kapcsolatosan illúziókban ringatni. Az amerikai közvélemény érdeklő­désének középpontjában már is az őszi vá­lasztások állanak. (A „Békés“ tudósító ja jelenti). A Havas hírszolgálat londoni jelentése szerint korai még az a hir, hogy Eden külügyminiszter már állást foglalt a megtorlások kiterjesz­tése mellett. Anglia álláspontja Amerikáétól függ, mindaddig, amig Roosevelt elnök nem dönt atekintetben, hogy Amerika vállal e, s milyen szerepet vállal a megtorló intézke­dések tekintetében, az angol kormány kül­politikája továbbra is várakozó marad. Hir szerint Amerikában törvényjavaslat készül a kiviteli tilalmakra vonatkozólag, s a javaslat az elnökre bízza annak megálla­pítását, hogy kivételes esetekben hová milyen nyersanyagot és készárut lehet ki­vinni. A római lapok szerint a megtorlások terén, illetve a nemzetközi politikában nin­csen változás. A korporációs nagy tanács, amelyben mind a 22 korporációs testület résztvesz, f. hó 18-án ül össze, hogy meg­tárgyalja a helyzetet, s megállapítsa azt az irányt, amelyen Olaszország a további fej­lemények során haladni fog. Mussolini Chambrun római francia nagykövettel hosz- szas megbeszélést folytatott, s vele az olasz­francia problémákat ismét megtárgyalta. Hir szerint Drummond angol követ szabadsága után nem tér vissza Rómába. Franciaországban (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Fran­ciaországból érkező hirek szerint a folyók áradása az esőzések következtében egyre tart. Bretagneben az árvíz igen nagy te­rületeket öntött el, s úgy az utakon, mint a vetéseken igen nagy kárt tett. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az eső állandóan esik s igy a folyókon lefutó viz helyébe újabb vízmennyiségek ömlenek. Hir szerint a Szajna is annyira megduzzadt, hogy Párizsban a rakodópartokat elöntötte. Legújabb telefonjelentés szerint Fran­ciaországban nőttön-nö az árvízveszély. A Rhone, a Saonne és a Loire elöntéssel fe­nyegetik vidéküket. A Szajna is árad, de Párist egyelőre nem fenyegeti veszedelem. Saint Gervaise-ben földcsuszamlás is volt, tiz ház beomlott, de a szerencsétlenségnek nincs halálos áldozata, mert az emberek idejekorán elmenekültek. A forgalom meg­szakadt. A megtorlás Franciaországot sújtja legerősebben (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Fran­cia lapok szerint az olaszok minden eszközt meg fognak ragadni, hogy a győzelmet meg­szerezzék és bizonyosra veszik, hogy pár hap múlva általános támadás indul meg az ethióp fronton. A lapok hangsúlyozzák, hogy a meg­torlás tulajdonképen Franciaországot éri legerősebben. A kiviteli és ipari kereskede­lem komolyan szervezkedik, az érdekeltségek unióba szövetkeznek. A párisi egyetem több jogi tanára is csatlakozott ehhez az unióhoz. A mozgalom minden erejével harcol az ellen, hogy a megtorlás politikájának minden súlyát Franciaország viselje. Csak egy harci repülőgépet lőttek le az abesszinek. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A római lapok határozottan megcáfolják azt az elterjedt hirt, hogy az abesszinek hét olasz hadi repülőgépet tettek ártalmatlanná. A tény az, írják, hogy az abesszin fegyve­reknek csak egyetlen repülőgép esett ál­dozatul, s ezzel az egy lelőtt repülőgéppel együtt a harcok során mindössze négy olasz gép vált használhatatlanná. Három annak következtében, hogy a kedvezőtlen terepen leszállás közben megsérült.

Next

/
Thumbnails
Contents