Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-12-25 / 295. szám

1936 december 25 1.1 E K E S 3 Anonymus szomorúsága »Boltívek, oszlopok és biborfüggönyök alól vittem a lelkem Ázsia köveire s mértem a mélyet Skithia vizein s a nap felé küldtem a halottakat én; hogy az idők és az elmúltak arca mind-mind az én boldog váilaimhoz érjen. .. .............S engem mégis : úgy zár most mag ába ez a hallgató márvány akár a sir, . . És előttem is olyan árván pereg csak az elzuduló időben itt minden mese, mintha fekete mélybe hullana valami végtelen, távozó, keleti moraj.« Sin ka István­Virágok- Vasárnapok Virágok, bokréták, üdék, pirosak, fényesek, lengők, forrók és hálásan szeretnek, mert csak, kicsik, hűek s két szent halmán az életnek ők nézik a titkot s érzik a gyönyörű izt. . . . .. Hogy most aránylik számon a szó s az életem szegény utjai im ünnepbe futnak — hát: nehéz nekem a halottakat nézni. . . Csak oda fordulok én is, hol elült a harc búja s onnan újra mondom virágok, pirosak, fényesek, lengők Lányoknak koszorú, csók, gyöngy, nóta, kendő s aranyos párta holdján megint virágok. . . legyen hát ma ünnep ! Hogy két kék csillag s két végtelen fekete tenger fényes vizein hadd fürössze a termékeny-Isten a gyönyörű tiszta fejét. Sinka István. TF F 7; 7 Standard RÁDIÓKKAL Készséggel bemutatja 1491 5— BEKKER ANTAL, ahol a legcélszerűbb karácsonyi aján­dékok is ölesén beszerezhetők Éjszakai riport Békésszentandrásrói, a zsilipről, a kubikosokról és a perzsaszőnyepről Békéássentandrás, Karácsony hava. A világhíres Bolza-féle Pepikert mellett ka­nyarodik a kocsi a mesterszállási útra, ahonnan az ut a békésszentandrási duzzasztó munkálatokhoz vezet. A komptól a ködös decemberi éjszakában gyalog folytatom az utaf. Lehetek úgy két kilomé­terre a duzzasztó teleptől. Szerencsére pipám elkí­sért az éjszakai útra és a körgát is kanyarodik, messziről világosság tűnik elő. Állok a reflektor alatt, mert tele van a Körös medre reflektorral. Nótáznak, fütyörésznek alant az emberek, a lovak patái néha megzavarják a furcsa munka-zenét. Nézem alant a Köröst, az uj hidat, amit azóta emeltek, hogy Darányi Kálmán minisz­terelnök az első kapát a földbe vágta. Ezen a hí­don húzzák a lovak át a mesterszállási oldalról ide a békésszentandrási részre a csillékkel megrakott Körös-földet. De nemsokáig állok ilyen nyugodtan, mert Bátory Oszkár, a vállalkozó főmérnök, tudni kell ugyanis, hogy a békésszentandrási munkálato­kat egy vállalkozó intézi, amiből nyilván követke­zik, hogy az esetleges panaszok elsősorban a vál­lalkozóval szemben merülnek föl, elém áll s hatá­rozottan szól: — Itt nem lehet az emberekkel beszélni, itt nem lehet tartózkodni. — Jól van, válaszolom, én pedig azért jöttem ide éjszakai riportra, hogy négyszemközt beszéljek a munkásokkal. A bandagazda titokzatos ember Elhatároztam, hogy addig nem megyek el, amig dolgomat el nem végzem. Mondom is a fő­mérnöknek, aki minden áron az őt ellenőrző állami mérnökhöz utasított, aki itt lakik valahol az éjsza­kában, valamelyik házban, de az az érzésem, hogy csak azért utasit oda, hogy sarkonforduljak és ha­zatérjek, Amikor látja, hogy nem 'boldogul velem, hajlandó részben teljesíteni kérésemet. A hidon, amelyiken a csillék hozzák a földet a másik ol­dalról, átkocogunk, aztán a főmérnök ur az áitala kiszemelt Molnár Sándor 45 éves bandagazdát elő- szólitja. Ha már a dolgok igy alakultak, gozdoltam magamban, hát jó lesz Molnár Sándor is, annál is inkább, mert 45 éves s a 45 évből 15 évet kubi- kol. Most bandagazda. — Az idő határozza meg, mondja, hogy mennyit keresünk. Az az akkordba dolgozunk. A gyengébb, az öregebb is megkapja a magáét, a munkások nem nagyon panaszkodnak. — Mit esznek az emberei ? — Kenyeret. — Hát még ? — Szalonnát pirítanak mellé. — Tudnak az emberek félretenni valamit ? — Átlagban 10 pengőt hetenként. A bandagazda megnézi a talajt, vigyáz arra, hogy egy pár dekával többet ne helyezzen a ser­penyőbe, mint a jelenlévő gyógyszerészek ezt meg­követelik. A főmérnök ur hirtelen átveszi a kérdést tőlem, ő kérdez. 0 tudja, hogy miért. Valami külön- segélyről van szó, amit állítólag a gyengébbek és az öregek kapnak. Öt-hatszáz ember dolgozik — Hány ember dolgozik, kérdezem hirtelen? — Öt-hajszáz, feleli a főmérnök ur, nagyobb része békésmagyei, de ezt talán ne írjuk, mert rám három főispán vigyáz és Váradi Béla képvi­selő is rontotta a helyzetet, amikor Darányi ittlé­tekor a minimális munkabért kivánta bevezetni. — Miért ? — Mert a munkások keveset dolgoznak és hogyha tudják, hogy úgyis megvan a napi minimális bér, akkor naponta ötször-hatszor rágyújtanak a pipára. Traktor és villanytelep A főmérnök ur még közli velem, hogy trak­tor dolgozik, a csilléket az vontatja részben, a föl­deket pedig az szántja föl, mindez pedig azért, hogy jobban menjen a munka. Egyébként a válla­latnak külön villanytelepe van. 15 000 pengőt köl­töttek rá, kilowatként 6 fillérbe kerül nekik a villany, tehát lényegesen olcsóbban kapják, mint a gyulaiak. Mert hát lenyeges a külömbség 6 fillér és 8 fillér között. Folyik a munka a körösmederben, készül a csatorna, de látom, hogy a főmérnök ur már so­kalja az ittartózkodást. Összecsukom a jegyzeteimet, aztán visszaindulunk a hidon. A hidon is van még valami : melegedőt állítottak föl a munkásoknak, mégpedig villanyfütéses melegedőt. Hanem itt nem végződik még az éjszakai riport, sőt csak itt kezdődik. Gyalog akarok nekivágni Békésszentandrásnak, hiszen másfél kilométer az egész, de a főmérnök ur, Európát járt udvarias ember, fölpakol a kocsi­jára, aztán a lovak a nagy magyar éjszakában taposták a sarat Békésszentandrás kapui előtt Vagy harmincszor megálltunk az utón, de most már itt vagyunk a szentandrási kövesuton. A főmérnök ur megismétli a fekete magyar éjszakában tett ajánlatát. — Hát szerkesztő ur, ha nem haragszik, a kocsimat felajánlom, az majd beviszi Szarvasra. Mert mi a csudát csinálna itt Békésszentandráson ? Itt nem tud megszállni. Megköszönöm a szives fölajánlást, elfogadom, miért ne keressen a kocsis, hiszen fölemelt éjsza­kai fuvardijat kap. Elbúcsúzom a főmérnöktől, aztán megadom magamat a sorsomnak, átvitetem maga­mat Szarvasra, majd amikor már a kocsi eltűnik az éjszakában, visszalopom magamat Békésszent- andrásra. Most már a főmérnök ur nyugodtan al­szik. Azt álmodja, hogy eltávolitott a faluból. A kocsis is megkereste a magáét. Folytatom az éj­szakai riportot. BÉKÉSMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYESÜLET, IfagyszéBás, Sarkad, . . O V III A ^ *** váltókölcsönöket 1 Szeghalom. Alapit«», év; 18«0. UlULA Sa)«t tdhék: 880.000 P E,, „ g a „eléteket. MlndenaemU lalltéql«t és telCegerepet g.v«rl és Kedve/, rt «ion «ragit =-

Next

/
Thumbnails
Contents