Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-12-25 / 295. szám
4 BÉKÉS 1936 december 25 Nagy a köd a faluban, kihaltak az utcák, ugatnak a kutyák és a kubikosokkal, akik kimaradtak, beszélgetek, ők a következőket mondják: — A munkások azért mentek el Békésszent- andrásról, mert nem keresnek annyit, mint az első időszakban. Először 12 fillérrel fizették a csillét (egy csillében egy köbméter föld van.) később ezt az összeget leszállították 8 fillérre. Azután beállították a traktort is és a vállalkozó a gépmunka következtében eltávolított egy pár embert. A vállalkozó a csilléket huzó lovasgazdákkal nem köt szerződést, arra hivatkozik, hogy ő magyar, tehát szava szent, igy történt, hogy azoknak, akiket megfogadott fuvaronként három pengővel, csak két pengő 50 fillért akart fizetni. A vállalkozóval szemben sok a munkások észrevétele. Legnagyobb bajt az okozza, hogy a munkások nem tudják ellenőrizni, hogy mennyi fizetést kapnak a munkájukért, ezt tetézi az, hogy a lovasgazdák is rend- szertelenül, nem egyformán kapják a fizetésüket. — Az egyik csille-lovas X. hó 25-től XII. hónap 1-ig két lova után 142 pengőt kapott, ebből kiadott embertartásra és lótakarmányozásra 111‘50 pengőt. Az a helyzet Békésszentandráson, hogy a munkások pengő 50, pengő 80 fillért tudnak naponta megkeresni, egyesek kétpengőt, de a keresetüket nem tudják ellenőrizni. Nem felel meg a valóságának az, hogy a nappali munkát külön nappali munkások végzik és egy másik csoport az éjszakait. A perzsaszőnyeg és az asszonyok Az éjszakából jut idő, hogy megtekintsem a békésszentandrási házi szőttesipart. Elmegyek az egyik kubikos lakására, az asszony dolgozik, perzsaszőnyeget sző. A kétezer lakosú község szegényebb része, a szentandrási része, a három perzsaszőnyegszövő gyártól szőnyegszövő állványt, lócát, anyagot kap mintával és elmondhatjuk, hogy Békésszentandrás szegényei a megyében példa- nélkül álló házi munka keretén belül a háború után egy uj lendületes és sokat ígérő házi ipart honosítottak meg és virágoztattak föl. Ezek- az asz- szonyok itt aránylag többet keresnek, mint az emberek kinn a vállalkozónál, 60 fillértől egy pengőig terjed a szőttesből a napi jövedelmük, ügyesen forgolódnak a szövőszéken, a leányok összejönnek, énekelnek, dalolnak, kezük gyorsan forog a csomózásnál, forgatják a nyüstfát és a régi magyar idők téli éjszakáit juttatják eszünkbe. Hajnalodik. Szentandrás tehetős parasztjai rórátéra indulnak, a toronyban húzzák a harangot és a templom mellett kubikosok bakancsai verdesik a járdát, indulnak kifele a zsilip munkálatához. Baláss Árpád. „Mitsodás sárkányt kérdezte Csuba A „csökmöi sárkány “-al való incselkedés a kis bihari faluban, mint mondják, még ma sem veszélytelen játék. A múltban, pedig Csökmön, vagy csökmöinek sárkányt emlegetni egyenlő volt a végzet kihívásával s ezt számos meglékelt koponya tudná bizonyítani, ha nem volnának immár örök szótlanságra kárhoztatva lenn az enyészet birodalmában. Ha valakinek volt mersze s meg merte kérdezni Csökmön, hogy „tűkor húznak kendtek sárkányt?“, okosan tette, ha közécsapott a lovaknak s vágtában igyekezett kifelé a faluból. A sárkány históriája ugyanis a kor babonás népének, közelebbről a csökmöieknek a balgaságáról szól, a balgaság pedig éppenséggel nem olyan tulajdonságnak számit, amivel büszkélkedni lehet. Hogy miképpen is esett a sárkányhuzás, arra vonatkozólag hiteles és igen érdekes iratok találhatók Békésvármegye levéltárában. Van egy jegyzőkönyv a szeghalmi bírák tollából, amely részletesen és pontosan elmondja annak a ravasz csalásnak a történetét, amelynek a sárréti nádtenger szigetvilága áldozatul esett. Volt egy Csuba Ferenc nevezetű ember, aki 1794 ben egy másik és pedig a derecskéi csalás ügyében történt kihallgatása alkalmával Békésre valónak. 30 esztendősnek és „szegény, együgyű, özvegy zsellérember“-nek mondta magát. Ez a Csuba korán megkezdte bűnös üzelmeit s azokat olyan keresetszerüen űzte, hogy a csökmöi sárkány esete és az értejáró büntetés kitöltése után is tovább csalárdkodott. — Ugyan miért nem szűnsz meg már valaha tsalárd, áluok mesterségedet űzni, boldogtalan leli kedet terhelni és szegény, nyomorúságban élő felebarátodat csalni ? kérdezték tőle a bírák újabb deliktuma alkalmával. — Megszűntem volna már, de nem volt miből táplálkozni 2 gyermekemet, koldulni pedig nem szabad, válaszolta Csuba, szegénységével akarván menteni magát és gyermekei említésével ravaszul megindítani akarván a bírák szivét. 1788 elején Csuba Ferenc, aki egyébként kuruzslással is foglalkozott, beállított Csökmöre. Egy cinkosával Mihálydi József váradi lakos nevében előzőleg levelet Íratott a módosabb csökmöi lakosoknak s mint kincskeresőt a levélben figyelmükbe ajánltatta magát. Azt mondta nekik, hogy kincseket tud a határban, Annak keresése azonban költséggel jár s a kincsben csak az részesedhet, aki részt vállal a költségekben. Közel másfélezer forintot szodett igy össze a hiszékeny csökmőiekakarnának fogni?“ a csökmőiekiől töl és más sárrétiektől, akik azonban kincs helyett csak Ígéreteket kaptak tőle. Végül is Csuba a törvény kezére került s 1789 augusztusában már mint rab küldetett át Tekintetes Nemes Bihar Vármegyéből a szeghalmi bírák színe elé. Minden bizonnyal annak tisztázására, hogy talál-e valahol kincset ? A próbán Csuba semmit sem talált, bár „majd minden halmokat és laponyagokat megásatott“ s csalárdsága annyira nyilvánvaló lett, hogy az egybesereglett rábéiek, szeghalmiak és csökmőiek agyon akarták verni, ezt azonban az esküdt megakadályozta. Csuba megígérte, hogy másnap megmutatja a kincseket s ki is mentek a Sástó Halomra. Ott ásatni kezdett velük, mikor azonban 2 ölnyire lehaladtak rájuk szólt, hogy jöjjenek ki, mert a bojthajtás leszakad alattok s befulladnak a pince büdösségébe. Hozzanak kötelet a faluból, mondotta, majd ö sárkányt fog a nádasban s azt vetik bele a gödörbe, hogy a pince ködössége azt ölje meg. Futva hozták elő a kötelet s Csuba a végével bement a Tordai lápra, ahol is a kötelet leásta a földbe s kimen vén, huzatai kezdte a túlsó végét. A vége az lett, hogy a kötél kiugrott a földből s a jámbor kötélhuzók „hanyatt esének és kinek kezébe, kinek farába s lábába ment“ a levágott nád torzsa. Csuba ismét bement a kötél végével de most úgy leásta, hogy mint mondta, 6 ló sem húzhatta volna fel. Az újabb nekirugaszkodás előtt azonban Csuba néhány figyelmeztető szót intézett a csökmöiekhez. Az ne nyúljon a kötélhez, mondotta, aki a más asszonya körül forgolódott, mert azt a sárkány széttépi. Hárman el is ódalogtak. A többiek aztáu nekifogtak a sárkányfogásnak, de hiába. Ekkor ismét feldühödtek s Csuhát a megásott gödörhöz vonszolták s ott élve el akarták temetni. Csuba minden ékesszólását s ravaszságát elővette és sikerült is neki ismét megengesztelni a csökmöieket, olyannyira, hogy azok még meg is vendégelték. Kétszer mentek még ki kincset keresni, de egyszer sem találtak. A sárkányhuzással egybekötött kincskeresés históriájának végét a szeghalmi bírák jegyzőkönyve igy beszéli el: — Ily álnok mesterségekkel és még többekkel csalogatta s hitegette azon gonosz Csuba Ferenc azon szegény lakosokat, mellyet tovább nem szemlélhetvén ötét, minthogy parantsolatunk is volt iránta, a Tttes Nemes Bihar Vgyének hely- ségről-helységre kereszt vasban visszaküldöttük. Csuhát Békés vármegye törvényszéke 1791 május 7-én 90 botütésre Ítélte. Nagy Gusztáv Szobafestést Ízléssel, Cimfestést olcsón, Mázolást tartósan Kutas Miklós Gyula 12-6 13—’v. Gróf Klebelsberg Kuuó-utca 19. Poloskairtást Kocsi, kerék- , par es h a z - jótállássá! számtáblák vállalok. azonnal készülnek. Az egyik gyulai úrasszonynak a szive az orvosok szenzációja (A „Bek és“ tudósító/a jelenti.) Nem mindennapi orvosi szenzációról beszélnek a városban. A múlt hét végén az egyik budapesti kórházból hosszú vizsgálat után hazaérkezett Gyulára az egyik hivatalfőnök felesége és idehaza azzal a hírrel lepte meg az urát, hogy az ő szive nem olyan, mint a többi ember szive, mégpedig azért, mert az orvosok megállapítása szerint jobboldalt van és méghozzá ott sem rendes alakjában foglal helyet, hanem fordítva. Az uriasszony elmondotta azt is, hogy a pesti orvosok már egy nagy köteg aktát kitevő Írást és fényképet hordtak össze a szivéről, mert példanélkül találták és akaratán kivtil igy a szive az európai orvostudomány érdeklődésének központjába került. Névjegyekéi rendeljen Dobalj János könyvnyomdájában FIcArPtiHii minőségű lisztek, LiöUI “UUlt korpák és konkolydara EGYESÜLT MAGYAR MALOMIPAR R. T.«yu’«£! az 1548 j>' A búzáért mindenkor a legmagasabb napiárat fizeti.
