Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-25 / 115. szám
LXVII. évfolyam 115. szám Szerda Gyula, 1935 december 95 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér dUrdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztöséjr, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Hobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes ssani ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. KARÁCSONY A CSALÁDOK ÜNNEPE. A karácsonyfa alatt összegyűlnek a családtagok. Gondos férfikezek összegyűjtöttek fillérenként annyit, hogy e szép ünnepre jusson egy kis fényesség és egy kis meleg. Gyöngéd anyai kezek szapora munkája és finom ízlése diszt adott a fának és minden családtag kieszelt valamit, amivel örömöt szerezhet és amit meglepetésül letehet a csillogó karácsonyfa ágai alá. Csilingel a csengő, nyílik az ajtó és beosonnak lábujjhegyen, riadtan és néma csodálkozással e napnak kicsiny hősei, a családi élet reménye és büszkesége, a gyermekek Hogy káprázik szemük a csillogástól, hogy ömlik át a szent est bűvös szelleme a sercegő gyertyák, a gyantás fenyőgallyak illatával, dobogó szivecskéjükbe! A Jézuska lelke, mintha végigcirógatná szöszke hajukat, rózsás arcukat. A vallásos anya pedig megfogja a kicsinyek kacsóit és oda irányítja félénk léptüket a jászolkához, mely a betlehemi jelenetet jelképezi. Odatelepszenek mind a kis Józuska képe elé s ott fojtott hangon, meghatva, majd mind bátrabban éneklik : „Csendes éj...“ Mit hozott a Jézuska? E kérdésre is válaszolni kell. Babát, lovacskát, képeskönyvet, trombitát, cukrot, fügét, datolyát. Hozott a nagyoknak is hasznosat, élvezeteset, ellesett kívánságok teljesülését, gyermekkezek naiv munkáját. A sokfélének, mindnek egy a célja: örömöt szerezni. Mennyi csodálkozó ujjongás, mennyi boldog kacagás, mennyi elismerés és hála! Egymás nyakába borulnak a családtagok és szent egységben, békében, egyetértésben összeolvad az egész családi kör. Nagymama csendes derűvel szemléli e sokszor látott, mindig boldog jelenetet, nagyapó pedig térdére veszi az egyik hus/ár- sipkás lurkót, a másikat magához ölelve tartja, egyik a karosszéknek támlájára mászik és elkezdődik a mesélgetés, Jézuskáról, tündérországról, régi eltűnt világokról, Nagy- Magyarország elmúlt dicsőségéről, mig csak szelid álomvilágba nem szenderednek a kicsinyek, hogy ott továbbszövögessék a karácsonyestnek szépséges emlékeit. így ünnepelnek karácsonyt ott, ahol még élő hit van a lelkekben, ahol szeretet honol a hitvesek közt és ahol a tiszta erkölcs megadja a gyermeknek a méltó helyet a családi fészekben. Van úgy, hogy szegénység miatt kisebb a fény, gyérek az ajándékok, de, mégis bőséges a szeretet, őszinte a gyermekmosoly. De van, ahol pompás a keret és rideg a hangulat. Van ahol csak látszat az ünnep és judási a hitvesi csók. Van ahol a régi szokást tartják, de a hit már nem varázsol angyali éneket a karácsonyfa mellé. Van, ahol minden hiúság, még az az egy gyermek is, kit e napra felcicomáztak s akinek nincs játszótársa a sok drága játékszerhez. A rideg önzés sok helyütt megfagyasztotta a karácsonyi lélek bűbájos melegségét. A karácsony a családok ünnepe. Pillanatfelvétel a család leikéről. Ahol minden családtagnak más-más az érdeke, életcélja, Ízlése, vágya: ott nem tud ünnepelni a család még : karácsonyt sem. Unják egymást. Hamar eloltják a gyertyákat, ki- szeilőztetik a fojtott szobai levegőt és siet tovább ki-ki a maga útjára. De tehet a Jézuska csodát! Belevilágíthat Betlehemből a komor családi fészkekbe és meleget sugározhat megdermedt szivekbe is. Hitet ébreszthet még, ahol elfelejtettek imádkozni. Szeretetet gyújthat, ahol az esküvő mécsese elaludt már. Karácsony lehet nagy ébresztő, elevenítő felkiáltás: „Hitvesek, családok, értsétek meg egymást, fogjatok kezet, általatok megújulhat a társadalom, ujjászülethetik a haza." Túl a trianoni határon az iskola és a közélet már idegen szellemet lehel az ifjú nemzedékbe. Csak a családi kör menti meg a magyar szellemet. Ott magyarul gagyog a gyermek, ott magyar múltat idéz fel nagyapó meséje, ott magyar viseletét sző az anya férjének, gyermekének és hiába minden erőszaka a hóditó hatalmasságoknak: a család ontja még a magyar gyermeket, ki mind arra vágyik, hogy valóra váltsa nagyapó meséit Ma ágyuk dübörögnek messze Afrikában, morajlásuk mintha mind közelebb húzódna Európa felé. Ki tudja, talán megrezdül a föld és uj harcok rázkódtatják meg a szomszédainkat, Ki tudja, tán szétfeszülnek egyszer a szűk határok : de jaj ha Csőn karnagy arország hanyatló, kihaló nemzetté lesz addigra és szét- dúlt. családi fészkekben nem ring bölcső többé ! T A m € A Régi gyulai népszokások. Irta : IMPLOM JÓZSEF Luca napjától háromkirályokig jó három hét telik csak el. Ezalatt az idő alatt mégis több régi szokás járja, mint az esztendő többi részében együttvéve. Ezek a régi, kedves népszokások azonban lassankint úgy eltűnnek, mint a kéményekből bodorgó füst. Amiket elmondandó vagyok, azok egy részére már talán csak az idősebbek emlékeznek. A lucaszékről hallomásból mindnyájan tudunk, az is közismert, hogy annak segítségével boszorkányt lehet látni karácsony éjfelén. Kevésbé ismeretes azonban, hogy a régiek szerint hogyan lehetett a lucaszék segítségével az ördöggel szerződni. Ezt mondom tehát el. Úgy tartották régen, hogy Luca-napkor el kell kezdeni egy széket fonni mogyoróvesszőből. Mindennap fonni kell rajta egy kicsit; úgy hogy karácsonyra éppen elkészüljön. Karácsony éjjelén aztán, amig az éjféli mise tart, az illető kimegy egy keresztutra és leül a székbe. Egy mogyorófavesszővel kört húz maga körül és várja az ördögök fejedelmét Lucifer nagy robogás- sal tüzes szekéren megérkezik Nagy szijkorbáccsal veri a lovakat, melyek lángot fújnak. Amikor a lovak a körhöz érnek, megtorpannak Rúgják a földet, de a körön nem tudnak átlépni. Lucifer megkérdi : Mit akarsz tőlem ? Akkor az illető megmondja, hogy szövetségese akar lenni. Ha Lucifer rááll, akkor a körben álló ember botjávai egy vonalat húz a körön. Ott az ördög be tud lépni. Akkor felvágják karjukat és az összefolyó vérrel megírják a szerződést Az ördög oly hatalmat ad az embernek, hogy az oda mehet be, ahova csak akar. Persze manapság már az ily szövetség nem igen érdekli az embereket, legalább is a lányok inkább azt szeretnék tudni, férjhez mennek-e hamarosan és kihez ? Ennek a megtudására aztán számtalan mód van A legelsőt az idén aligha lehet kipróbálni, mert ahoz hó kell. E lányok ugyanis karácsony estéjén egy nadrággal végigboronálják az udvaron a havat, aztán összehajtják a nadrágot és párnájuk alá teszik. Álmukban aztán meglátják, aki elveszi majd őket feleségül. Vacsorakor eggyel többet terítenek. Ha a lány benéz a kulcslyukon, ott látja az asztalnál ülni a leendő urát Vacsorától éjfélig folyik a kártyázás, leginkább dióra. A lányok az első nyereségből egy diót kivesznek, kétfelé veszik, a belét kiszedik és kovászt tesznek beléje Álmukban az költi majd fel őket dagasztani, aki nekik van szánva. Lassan telik az idő éjfélig Közben próbálgatják a sorsot. Elővesznek öt csészét. Az egyik alá gyűrűt, a másik alá sót, a harmadik alá hamut, a negyedik alá kenyeret tesznek, az ötödik alá semmit se. Akkor behívják, aki a rendezgetés alatt kint volt és az felemel egy csészét. Ha a gyűrűst emeli fel, jövőre férjhez megy; ha a sóst, akkor is férjhez megy, de el is válik ; ha a hamust, meghal fiatalon ; ha a kenyerest, jó módba jut ; ha az üreset, nem megy férjhez. Mielőtt aztán az éjféli misére elindulnának, párnájuk alá tesznek három szem babot. Az egyik egészen meg van a hajától tisztítva, a másik félig, a harmadik hámozatlan. Éjféli mise után aztán a lány lefekszik és a párna alól egyik szemet a földre dobja. Reggel megnézi, hogy melyiket dobta el. Ha az egészen meghámozottat, szegény lesz az ura ; ha félig hámozottat, jómódú lesz, ha pedig a hámozatlant, akkor meg éppen gazdag lesz az ura. Van azonban a ferjhezmenésnek egy igen egyszerű módja is. Ha valamelyik lány olyan almát eszik, amelyiknek 9 magja volt, annak a magját elteszi Ha már kilencszer kilenc magja gyűlt ösz- sze, elviszi az éjféli misére és észrevétlenül annak a legénynek teszi a zsebébe, akinek a felesége szeretne lenni. Ha valaki Lucanaptól karácsonyig mindennap harap egyet egy almából, vigye el karácsony éjfélén az almát a templomba. Kijövet harapjon bele az almába. Amelyik fiú azt. mondja, hogy ne egye meg az almát, vagy kér belőle, az lesz a jövendőbelije. Hazafelé menet sem kell hiába vesztegetni az időt. Meg kell zörgetni az ablakot. Ha azt kiáltják ki : Menjetek dolgotokra ! akkor a kopogtató nem megy férjhez, de ha nem szólnak semmit, akkor igen. (Tanácsos ezért, nagyothallók ablakán kocogtatni)
