Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-18 / 109. szám
LXVII. évfolyam 109. szám Szerda Gyula, 1935 december 18 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Hhriatési díj elöiv fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP 'zerkeszföség, kiadóhivatal Gyulán. Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér, felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. jelszó, «1 henyéí ? Választás előtti gondolatok. A komoly politikának a józan megfontolás a fundamentuma. A különféle kérdések alapos átgondolása és megismerése éppúgy függvénye az elfogulatlan szemléletnek, mint ahogy a legcélszerűbb intézkedés, a közérdeknek leginkább megfelelő elhatározás függvénye a kérdések józan átgondolásának és alapos ismeretének. Aki a kérdések vizsgálatához elfogultan kezd hozzá, akár a saját, akár egy szükebb kör érdekei által vezettetve, az teljesen hamis és rossz nyomon indul el s a legra- gyogóbb logikával is csak téves megállapításokhoz juthat. Ma, amikor az ellenzék szóban és Írásban egyformán a maga elfogult és inkább jelszavakra, mint konkrét programra épített politikájának hatása alatt igyekszik tartani a társadalom bizonyos töredékét s minden erőfeszítésével azon van, hogy hatását még- inkább kiterjessze, feltétlen szükség van arra, hogy a józan megfontolás szükségét hangoztassuk s rámutassunk arra is, hogy a mai politika, konzekvenciái lehetőségét tekintve, más, mint volt a békebeli. A béke nyugalmas éveiben a tévedés és az elfogultság lukszusát, ha helytelen és káros hatású volt is, inkább megengedhette magának a társadalom, mint ma, amikor nemcsak a jelen szükségleteinek kielégítéséről van szó, hanem a múlt mulasztásainak pótlásáról is és főként arról, hogy egy egészséges, az ország jövőjét jelentő fejlődés alapjait rakjuk le. Nem mindegy tehát, hogy milyen politikai elveket vallunk s nem mindegy, hogy milyen következményei vannak elveinknek. Nem mindegy, hogy oda tartozunk, ahol szegre akasztott világnézeti különbségek fringiái rozsdásodnak s ahol az egyetlen pozitív programpont a hatalom elérése, vagy oda, ahol a program eredményeket tud felmutatni s rozsda helyett a kifényesedett ekék ezüstös és a magyar sorsot szimbolizáló kalász arany sugárzása töltik be az alkotó munka termeit. A városok élete és sorsa az ország egyetemes életéhez és sorsához kapcsolódik. Nem mindegy tehát, milyen élet folyik a városokban s következéskép, kik azok, akik a városok életének kiformálására a közgyűlési termekben összegyűlnek. Olyanok, akik józan megfontolást visznek magukkal, vagy olyanok, akik hangzatos népboldogitó jelszavak lobogója alatt önző céljaikért küzdenek ? Bizonyosra vesszük, hogy a város józan polgársága nem a negativ politika jelszavainak ül fel, hanem az alkotó munka eredményeit mérlegeli s olyanokat küld be a város parlamentjébe, akik fölébe tudnak emelkedni a politikai öncéluságnak s a tényleges közügy, a kormányéval harmonizáló alkotó munka szolgálatában akarnak és tudnak is tevékenykedni. A kormány céltudatos komoly munkával fokrál-fokra javítja a magyar gazdák helyzetét A gondolkodó ember tények és nem jelszavak után indul. Az ország gazdasági helyzete elsősorban a mezőgazdaság boldogulásától függ, mert ebben az országban a föld a gazdasági jólétnek forrása és alapja. Jó tehát az a gazdaság- politika, amely a mezőgazdaság jövedelmezőségét emelni tudja. Ehhez az igazsághoz alkalmazkodik a Gömbös kormány gazdaságpolitikája, amely elsősorban agrárjellegű. Ez nem annyit jelent, mintha kizárólag a mezőgazdaság érdekeit akarná munkálni a kormány, hanem azt, hogy a mező- gazdaság és a gazdatársadalom jólétének fokozásán keresztül iparkodik az egész ország javát szolgálni. A magyar föld termékeinek értékesítése a legfőbb feladat. Mezőgazdasági termelésünk a lezuhant világpiaci árak miatt több éven keresztül veszteséges volt, ami hosszabb időn keresztül elviselhetetlen és feltétlenül a gazdák teljes pusztulását okozta volna. Ezt felismerve a kormány a legnagyobb súlyt helyezte a külföldi piacok szerzésére, ami azonban az egész világ elzárkózási törekvéseivel szemben nem volt könnyű dolog. Magyarország abban a kényszerhelyzetben van, hogy agrárfeleslegeit feltétlenül el kell helyeznie a külföldön, akár jól, akár rosszul. Mert ha nem tudja ezeket a feleslegeket levezetni, az egész termelt mennyiség a nyakunkon marad és állandóan lengomja a belföldi árakat is, úgy hogy a gazda feltétlenül veszteségesen termelne. — Ezért kell nagy eredménynek elismerni, hogy a kormány rengeteg tárgyalás segítségével mindenféle kereskedelmi megállapodásokat, szerződéseket és egyezményeket kötött, amelyekkel sikerült utat törni a magyar föld termékeinek a legtöbb országba. Az eredmény az, hogy agrárkivitelünk fokozatosan fejlődik. A magyar búza, állataink, a magyar vaj, gyümölcs, főzelék, bor, a baromfi mind nagyobb és nagyobb mennyiségekben és értékekben talál elhelyezést a külországokban, ami azután lehetővé tette, hogy az árak idebenn megjavuljanak. Minden gazda tapasztalja, hogy a mezőgazdasági cikkekért ma jóval többet kap a piacon, mint egy vagy két évvel ezelőtt. Ez a javulás nem magától jött és nem véletlen, hanem a kormány céltudatos kiviteli, értékesítési és árupolitikájának az eredménye. A római szerződéssel sikerült több mint négymillió métermázsa búzának kivitelét a világpiaci árnál magasabb árban biztosítani és a termésfelesleg kivitele lehetővé tette ezután a bnza belső árainak erőteljes feljavítását az állomásárak bevezetése utján. De nemcsak a gabonaárak javultak, hanem a mezőgazdaság másik legfőbb ágazata : az állattenyésztés is kikerült a válságból. Az idén a gyenge takarmánytermés miatt a takarmányárak erősen megdrágultak és kénytelenek voltunk a hizlalás fenntartása érdekében takarmánycikkeket, elsősorban tengerit a külföldről behozni. A kormány ezt felismerve, biztosította a gazdák részére a tenget ibehozatalt, de a drága takarmány ellenére is a jó állatárak folytán az állat- hizlalás jövedelmezősége fokozódott, úgy hogy a gazda ma ismét megtalálja számítását a hizlalással. Ez csak azért volt lehetséges, mert a kormány ügyesen felhasználta egyes külföldi államoknak nagy zsirszükségletét és igen tekintélyes sertés- és sertészsirkivi- telt tudott biztosítani, még pedig ezúttal még a távoleső Angliába is, amely a magyar baromfinak is legjobb piacává lett. A kormán}" értékesítési politikájának legfőbb alapelve az, hogy a termelő mentői naggobb részt kapjon a piaci árakból. Régebben az volt a helyzet, hogy a fogyasztó a városi piacokon igen nagy árat fizetett az élelmicikkekért, de a termelő maga e nagy árból csak uevetséges kis morzsát kapott. A kormány erélyesen hozzálátott az élelmicikkek forgalmának és felhozatalának a szabályozásához és ennek eredményeképpen ma a termelő gazda jóval többet kap a tejért, vajért, a tojásért, a burgonyáért, a gyümölcsért és minden egyéb termelvényéért, mint annakelőtte. De nemcsak a mezőgazdasági cikkek óírj avulása segített a gazdán, hanem az is, hogy ezzel párhuzamosan a gazdaságban szükségelt, valamint a gazda által fogyasztott ipari cikkek ára olcsóbbodott. Minden józan gazda tisztában van azzal, hogy milyen nagy pusztítást végzett az úgynevezett „agrárolló“, amely azt jelentette, hogy a me zőgazdasági cikkek ára egyre zuhant, d ezzel szemben az iparcikkek ára egyre em kedett. Ez a veszedelmes jelenség a ) mány céltudatos gazdaságpolitikájának e menyeké^ Fokozatcan enyhült, ami jobb? az, he az agrárolló n v* íg? i "s ipari 'rsékelt(
