Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-18 / 109. szám
2 BÉKÉS december 18. lönbözet, ma már csak 14 százalék. Ez végeredményben azt jelenti, hogy a gazda ma már nem kénytelen egy csizmáért, vagy más valamely szükségleti tárgyért annyi búza, vagy malac értékét fizetni, mint ezelőtt. És ezzel kétségtelenül javult a mezőgazdaság vásárlóereje is, vagyis a gazda ma kétségtelenül többet tud vásárolni, mint egy-két évvel ezelőtt. A gazdatársadalom helyzetében beállott ez a javulás azonban ily mértékben be nem következett volna, ha a kormáuy nem gondoskodott volna arról, hogy a gazdatartozások ügyét méltányosan rendezze. Elsősorban igen jelentékeny volt a kamatmérséklés, amit eléggé mutat az az egy adat, hogy a magyar mezőgazdaság évi kamatterhe ezelőtt három esztendővel még 230 millió pengő volt, ma pedig a legutóbbi adósság- rendezés után csak 80 millió pengő, tehát mindössze csak egy harmada annak, ami három év előtt volt. De elérte a kormány azt is, hogy körülbelül nyolcvanezer védett gazda feje felől elhárította az árverés veszedelmét és ezek közül 57 ezer a tizholdas, vagy ennél is kisebb kisgazda. Ez utóbbiak adósságát az uj kormányrendelet végleg rendezte és a tizholdasnál nem nagyobb gazdák most már abba a helyzetbe kerülnek, hogy összes fennmaradt tartozásukat 50 év alatt törleszthetik négy és félszázalékos kamattal. Az is igen nagy kedvezmény az adós gazdákra nézve, hogy a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresén felüli adósságterhet az állam átvállalta és a gazdának ez az adóssága a hitelezővel szemben megszűnt. Most újabban arról is történt rendelkezés, hogy a mezőgazdasági kivitelből a gazda nagyobb hasznot láthasson. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank elrendelte, hogy az exportált áruért kapott külföldi valutáért a beszolgáltató exportőr 50 százalék felárat kapjon, amiáltal a magyar agrárcikkek a külföldön jóval versenyképesebbek lettek, mert hiszen a magyar gazda az ötvenszázalékos felár bevezetése folytán jóval többet kap majd a külföldre kivitt agrártermék ára fejében, mint eddig. Még számos egyéb olyan intézkedést is tett a kormány, ami a gazdák javát szolgálja. Az uj erdőtörvény gondoskodik arról, hogy az Alföld fahiánya pótoltassák megfelelő rendszeres és az állam költségén végzett erdősítéssel és fásítással. A kö zeljövőben ezenkívül megindulnak a munkálatok az Alföld vízellátásának biztosítására a szükséges öntözőcsatornák és berendezések létesítésével. így a Hortobágyon már 900 holdnyi földterület öntözését valósították meg. Folyik továbbá serényen az útépítés, még pedig nemcsak nagy állami útvonalak építésével.' hanem a falvakat és tanyákat a főútvonalakkal összekötő sárii alhálózat létesítésével: az úgynevezett bekötő utakkal. A földmives nép részére jobb és egészségesebb lakást, tiszta ivóvizet, közeli iskolákat, orvost és patikát akar a kormány munkája biztosítani, részletesen megállapított és megvalósítandó program szerint. A kormány agrárprogramjában nagy szerepet játszik továbbá az egészséges birtokpolitika megindítása. Már eddig is az volt a törekvése, hogy a gazdaexistenciákat védje, mentse és támogassa. A telepítés kérdésének már a jövő esztendőben meginduló uj szabályozásával lehetővé válik gaz dísági önállósághoz segíteni olyan uj gazdasági tényezőket, akik érdemesek és képesek arra, hogy a maguk földjén okszerűen és eredményesen gazdálkodjanak. Nyugodtan el lehet mondani, hogy a Gömbös-kormány három esztendő tevékenységével mezőgazdaságunk fejlődését és a gazdatársadalom szociális javát nagyobb eredménnyel szolgálta, mint elődeinek bármelyike. Ezt a munkát a jövőben még fokozottabb mérvben akarja folytatni egy gondosan előkészített nagyszabású agrárprogram és munkaterv alapján. A vármegye közgyűlésének előkészítése és negyvenegy tárgysorozati ügy elintézése vár a pénteki kisgyülésre. (A „Békés“ munkatársától) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága december 2l-én tartja téli rendes közgyűlését. Ezt megelőzően december 20-án, a törvényhatóság kisgyiilése — a főispán rendeletéből kifolyóan rendkívüli ülést tart, amely a közgyűlés tárgysorozatára fölvett ügyeket készíti elő, ezenkívül negyvenegy ügyben határozattal intézkedik. Foglalkozik a kisgyülés Haviár Izabella vármegyei irodasegédtiszt és far János th. utkaparó betegszabadágán kivül a következő városi, illetve 'zségi ügyekkel : Gyula: a Honsz irodahelyiség ti kérelméről Nozott si hatá- és felebbezé 'ékéscsal'a: m A ti asztásc lanának megvétele, virilis névjegyzék ellen beadott felebbezések. Orosháza : Első Orosházi Henger- mümalom cseretelepe. Gyoma: községi alkalmazottak hivatalos munkaideje, községi tőkék elhelyezése, özv. Lukács Lajosné, Csete István és Szilágyi Sándor tra- fikbódé-területe átengedése, beseny- szegi iskola építésének szerződése, erdőfelügyelőség haszonbérleti szerződése. Békés: villamosmü szabályrendeletének módosítása, a IV. kerületi óvoda helyiségének bérlete. Szarvas : a munkásotthon szövetkezet anyagi támogatása, egyházak segélyezése. Szeghalom : a Gyula—Doboz— Vésztő —Szeghalmi útépítés céljaira átengedett területek. Vésztő: a megyei útépítés céljaira átengedett területek, a normál- státus keretébe tartozó községi dijno- kok fizetéskülönbözete. Füzesgyarmat: a Füzesgyarmat— Bucsatelep -Karcagi megyei ut részére igénybe vett területek kisajátítása, Farkas Elek főjegyző nyugdíjazása. Csorvás : a Hangya Szövetkezet házbérének megállapítása, községi kertész alkalmazása. Mezőberény: husvizsgálati szabályrendelet, energia szolgáltatási szerződés, Mayer József községi bérlő bérmérséklési ügye. Békéssámson : Kulima Anna havi 10 pengős segélye, a község és dr. Herb Sándor betétszerkesztő közötti szerződés. Endrőd : Finta Albert főjegyző nyugdíjazása, a kocsorhegyi Northon- kut létesítése, a polgárhalmi iskola múlt évi kiadásainak fedezése, Ofb- házhelyek vételárának mérséklése. Gerendás : a községi tisztviselők m égj utal ma zása, a fogyasztási adókezelő díjazása. Körösiadány : a piaci és vásári helypénzek csökkentése. Békésszentandrás: a szervezési szabályrendelet módosítása. inis i szüli parii (A „Békés“ munkatársától.) Vasárnap kora reggel egy meghiúsult betörés izgalmas hire kavarta fel Sárrét fővárosának, Szeghalomnak nyugalmát. A betörés a parókián történt, Cs. Szabó Lajos református segédlelkész lakásán. Háromnegyed kilenckor történt szombaton este, amikor a segédlelkész hazatért a parókián levő lakására. Még rá sem tette az előszoba ajtajának kilincsére a kezét, már látta, hogy lakásában történt valami, mert az ajtó, amely mindig zárva szokott lenni, félig nyitva volt. Alig lépett oda az ajtónyitáshoz, a sötétből előlépett egy jól megtermett ember, torkon ragadta és hatalmas ütéseket mért a fejére. A segédlelkész, erős- karú sportember, bírókra ment támadójával, egykettőre föléje is kerekedett és odavágta az előszoba üvegajtajához. A nagy csörömpölésre figyelmesek lettek a szomszéd lakásban Tildy Zoltán lelkészék és sietve jöttek segítségül. Tildy lelkész Zoltán nevű gim- názista fia lekapta Cs. Szabó vadászpuskáját a falról és nekiszegezte a betörőnek. Közben felgyűlt a villanyfény és leleplezte az erőszakos látogató kilétét. Nem is keltett különösebb csodálkozást, amikor megállapították, hogy a betörő Benedek Imre, egy húsz óv körüli dologkerülő suhanc, akinek egyetlen komoly foglalkozása az, hogy vadászatokon hajt. A meghiúsult betörés tettesét átadták a csendőröknek. A vizsgálat megállapította, hogy a lelkészlakban bejáratos Benedek valahogyan bejutott a tanácsterembe, onnan ellopta a segédlelkész kulcsát és behatolva a szobába, nekiesett az Íróasztalnak. Tudta, hogy abban nagyobb összeg van elzárva. Az Íróasztal fiókját azonban nem volt már elég ideje feltörni. Cs. Szabó Lajos segédlelkész könnyebb sérülések árán menekedett meg a támadásból.
