Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-17 / 108. szám
4 BÉKÉS 1935 (lcember 17 Karácsonyi iskolai vakáció. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel intézkedett az iskolák karácsonyi szünetéről. Az összes állami, magyar tanulmányi alapi, községi, kerületi alapítványi és magán alsó-, közép- és középfokú iskolákban a karácsonyi szünidő december 21-től január 6- ig bezárólag tart s a tanítás csak január 7- én reggel 8 órakor kezdődik meg újból. A kultuszminiszter egyidejűleg felkérte az egyházi főhatóságokat, hogy a főhatóságok alá tartozó iskolákra nézve hasonló értelemben intézkedjenek. § I® § II T Versenykiírás A Gyulai Atlétikai Ciub december hó 22-én, délelőtt 10 órai kezdettel a Göndöcs népkerti pavilion nagytermében rendezi Gyula város 1935. évi bajnokságáért asztali tennisz versenyét. Versenyszámok: 1. Férfi csapat verseny, (három játékos) helybeli egyesületek csapatai között. 2. Férfi egyes. 3. Női egyes. 4. Férfi páros. 5. Vegyes páros Nevezések december hó 18, 19 és 20 án, délután 6—7-ig a Göndöcs kerti pavilion kistermében jeleritendők be. Sorsolás december hó 21-én délután 6 érakor a pavillonban. Nevezési dij személyenként és számonként 50 fillér. A gyulai kir. jh . mint telekkönyvi hatóság. 16784—1935. szára. ÁRVERÉSI HIRDET MÉN YKIVONAT. Békésmegyei Kereskedelmi Bank R.-r. végrehajtaténak Juhász András és neje Köliis Juliánná végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatáság végrehajtási 680 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a gyulai kir. jbirdság területén levő, Sarkad községben fekvő s a sarkadi 4509 sztjkvben A+4 sorsz. 9007/1 hrsz. horgaséli szántóra 943 P 50 f — u. o. betétben A+5 sorsz. 9166 hrsz. megyesi szántóra 331 P 50 f — u. o. betétben A+6 sorsz. 9167 hrsz. u. o. rétre 5 P 50 f — u o. betétben A+7 sorsz. 9i68 hrsz. u. o. szántóra 570 P — u. o. betétben A+8 sorsz. 9538 hrsz. u. o. szántóra 301 P — u. o. betétben A+13 sorsz. 1J339 hrsz. bogati szántóra 915 P 50 f — u. o. 5038 sz. betétben A+3 sorsz. 5026 hrzi sz. Sánczi kertre 32 P 50 f — u. o. betét A+4 sorsz. 5027 hrsz. u. o. szőlőre 164 P — u. o. betétben A+5 sorszám 8869 hrsz. horgaséli szántóra 660 P 50 f — u. o. betétben A+6 sorsz. 9001 hrzi sz. megyesi szántóra 142 P 50 f — u. o. betétben A+7 sorsz 9002 hrsz. u. o. szántóra 544 P — u. o. betétben A+8 sorsz. 9080 hrsz. u. o. legelőre 59 P 50 f. — u. o. betétben A+9 sorsz. 9555 hrsz. u. o. szántóra 667 P 50 f — u. o. betét A+.'O sorsz. 9612/2 hrsz. u. o. szántóra £95 p _ u. o. betét A+ll —15 sorsz. 9 613, 9614, 9615/2, 9616, 96l7j2 hisz. szántó, ház, kertre 660 P o. o. betét A+16 sorsz. 1040811 hrzi sz. u. o. szántóra 103 P — u. o. betét A+i7 sorsz. 0409jl hrsz. u o. rétre 26 P — u. o. betétben A+18 sorsz. 104101 hrsz. u. o. szántóra 350 P — u. o. betétben A+19 sorsz. 10951 hrsz. misöi szántóra 731P 50 f kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1936. évi máreius hó 28. napján délelőtt 10 órator Sarkad községházánál fogják megtartani. Az árverés alá keiiilö ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható el. Az iiveretni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°'o-át készpénzben vagy az 1881: LX t.-c. 42. g-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek elöleges bírói letétbelielyezésérö! kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 LX. t.-c. 147, 150, 170. §§; 1903: LX. t.-c 21. §.) Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki s>m akar, köteles nyom ban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908 XLí 25. §) Gyula, 1935 évi november hó 15. napján. A kiadmány hiteléül: Szöesy s. k. kir. járásbiró. líéli Lipóí, irodaigazgató 445 1—1 Az állattenyésztés feltételei az Alfolriön. Irta : SCHWEIGER LÁSZLÓ DR. jószágigazgató. Az állattenyésztés visszamaradottságának további oka a jelenlegi tanyarendszer. Az alföldi úthálózat kiépitetlensége, az elázott, sáros földutak arra késztetik különösen a nagyobb birtoku gazdákat, hogy a faluban lakjanak és onnan kezeljék a gazdaságukat. Sokszor 100--150 hold van egy tanyásra bízva és a gazda, különösen télen, alig egyszer-kétszer tekinti meg jószágát. „Gazda szeme hizlalja a jószágot“ és ha a gazda nem gondozza maga a jószágot, nem ellenőrzi minden etetését, nem figyeli a fejlődését, nem végzi el a tenyésztéssel járó ezernyi feladatot, akkor nem is várhat eredményt, hasznot, sőt ellenkezően teher lesz a jószágtartás, csak visz, de nem hoz és inkább üresen marad az istálló, nehogy a takarmányt, abrakot ellopják, a gondozatlan jószág elpusztuljon. Az utak jókarbantartása, fokozatos kikövezése nem luxus, hanem a gazdasági üzem előfeltétele és különösen lényeges előfeltétele az állattenyésztés virágzásának. Fontos a tanyai kulturközpontok létesítése is lehetőleg a tanyai iskolák közelében, hogy az, aki azért lakik faluban, mert van némi igénye a kultúra iránt, kedvet kapjon a tanyai lakáshoz. Annál inkább áll ez, minél távolabb fekszenek a tanyák a falutól. Hiszen előfordul és nem tartozik a ritkaságok közé, hogy a tanyák tömege 15—20 km-nyíre fekszik a várostól vagy falutól. Az általános szegénység, a tanyarendszer nemcsak a mennyiség, hanem a minőség terén is visszahat az állattenyésztésre. Rosszul táplált, kevert fajtájú, silány minőségű jószágot tartanak az Alföld igen sok részében és e mezőgazdasági ág fokozatos elhanyagoltságát állandósítja a hozzáértés hiánya is. A községek tartanak ugyan tenyészállatokat, azonban a kevés gazdasági felügyelőségtől nem kívánható, hogy mindenre kiterjedően intézkedjenek, ellenőrizzenek, tanácsokat adjanak, azok pedig, akik a községek élén az állattenyésztés ügyét intézik, a tény észanyagot beszerzik, nem rendelkeznek a dunántúli, bácskai gazdákhoz hasonló gyakorlattal és szakértelemmel. A mai felvilágosító előadások, tanácsok nem járhatnak Husozó dézsák 2*50 P Zsiroshordók i00kg-os 5*— P „ 200 kg-os 7*— P Javítások olcsón készíttetnek if j. BAUD ERMÄHN JÁNOS 42 > vkci-10 íiádárnálr Dr. Karácsonyi János-utca 30 szám. mrnmmmmsmmmesmm Selyem harisnya ..................... . . . 148 Matt selyem harisnya . . . . . . í'68 Hibátlan" selyem harisnya . . . . . 195 GFB bélelt selyem harisnya . . . . 2 90 3 pár harisnya díszdobozban . . . . — Női téli nadrág..................... . . . 1-48 Téli kötött combiné. . . . . . . I SO Nehéz bélelt nadrág . , . . • • 2 90 Selyem nyakkendő ....- • • 1-20 Nehéz selyem nyakkendő . . • • • í 50 Divat-ing 1 gallérral . . . • • • 3’90 6 drb női zsebkendő . . . 2 25 Női cipők, kalapok, keztyiik őri-isi választékban au r TANA! divatházában sok eredménnyel. Minden községben először sziikebb körben kellene megalakítani az állattartó szövetkezeteket, amelyek azután tovább fejlődnének, terjeszkednének és mind szélesebb rétegeket vonnának be a maguk körébe. Az állattartó szövetkezetek mellett megfelelő tanácsadó szervek biztosíthatnák a kellő tenyésztési irányt és eredményes munkát. Nagy gonddal kell kiválasztani azokat az állatfajokat, amelyek az alföldi éghajlatnak és viszonyoknak megfelelnek és ma azokra az állatfajokra kell a fősulyt vetni, amelyeknek tenyésztése és tartása nem ütközik leküzdhetetlen nehézségekbe. Ló , birka- és sertéstenyésztés az, amire a fősuly vethető. Az értékesítési nehézségek az Alföld földrajzi fekvésének következményei. A mező- gazdasági export nyugatra gravitál és e tekintetben is természetesen a nyugati országrészek óriási előnyben vannak, Kevesebb a fuvardíj a határig, a külföldi kereskedők szívesebben keresik fel a nyugati piacokat. A fuvarköltség a Tiszántúlról olyan nagy, hogy megemészti a hasznot. Emellett az Alföld nélkülözi a nagy városokat, a fürdőhelyeket, a fogyasztók tömegét, egyedül Budapestre gravitálhat. E tekintetben történt már bizonyos kezdeményező lépés a kormányzat részéről, amikor a római egyezményben a szolnoki paritást vette alapul a búza eladási árának meghatározásánál és ezt a lépést kell a további hasonló kormányzati intézkedéseknek is követnie olyan fuvardijszabás megállapításával, amely egyenlőtlen földrajzi fekvés ellenére is egyenlő értékesítési lehetőséget biztosit. Ebben nincsen igazságtalanság, mert az utolsó évszázadban a Dunántúl magas kultúrájának fejlődéséhez az alföldi gazdaközönség is eléggé hozzájárult. Az állattenyésztés alacsony színvonala tehát az Alföldön az általános elszegényedésnek, az egyre romló kiimának a függvénye és ennek folytán külön alig lehetne gyökeresen segíteni rajta, csak az általános mezőgazdasági helyzet javítása révén. A megsegítés egyedüli módja az, hogy a kedvezőtlen éghajlati adottságot korrigáljuk ott, ahol lehetséges. A korrigálás megfelelő eszköze az öntözés és az ezzel kapcsolatos talajjavítás. Az öntözés révén használható állapotba kerülnek a legelők, ezeknek a felhasználhatósága ösztönzés lesz a jószágtartásra, az állattartás kisérő jelensége lesz a szelekció, a jobb minőségre való törekvés. Minden egyéb segítési mód emellett eltörpül, mert nem tüneti kezelésre, hanem a baj gyökeres gyógyítására kell törekednünk. Amig a legelőjavitásnak és termékennyé tételének kérdése kedvezően elintézve nincs, addig más intézkedésekkel lehet egyes helyeken ideig-óráig némi segítséget nyújtani, amint ez már a múltban is sokszor történt, de ez a mai szegényes alföldi állat- tenyésztést gyökeresen megváltoztatni nem fogja. Foclráa^lisief a város forgalmasabb utcáján méltányos áron eladó. Érdeklődni e lap kiadóhivatalában. 432 3—5 Szarka-utca 5 SZ. 3 szoba, konyhából álló adómentes, azonnal in «4 # Sulyok Kálmán dr. beköltözhető ** Szentendrei ügyvéd szabadkézből eladja. 43* 2—5 Gyulán, 1935, a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.
