Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-17 / 108. szám
LXVII. évfolyam 108. szám Kedd Gyula, 1935 december 17 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 1* 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. On ba y dános könyvkereskedése. hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek ínté- zendök. — Kéziratok nena adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FEREN6 Szerkesztő : NAGY GUSZTÁV Megjeleliik mindeniiap. miniszter képviselője és főispánunk jelenlétében folyt le a gazda-tanfolyam (A „Békés“ munkatárs át ól.) A Zöldmező Szövetségről és az itt rendezett egyhetes tanfolyamáról az elmúlt héten többszőr irtunk. Most, hogy végighallgattuk a tanfolyam záróvizsgáját, az a meggyőződés lett úrrá bennünk, hogy erről a nagyszerű intézményről nem lehet eleget írni és azt a munkát, amelyet ez a szövetség egy lelkes magyar, dr. Piukovich József gazdasági felügyelővé átminősített volt főszolgabiró kezdeményezésére öt esztendeje szívós, szinte konok kitartással az országban végez, nem lehet eléggé méltatni és propagálni. Ez nem azok közül a jelszavak közül való, amelyek évek óta felverik ennek a romlásba rogyott nemzetnek a csöndjét, legtöbbször csak azért, hogy véres valóságainkról önös, hatalmi céljuk érdekében eltereljék a figyel met. A Zöldmező Szövetség jelszava fájdalmas felkiáltás mindenkihez, aki tudja és vallja, hogy le kell rakni az uj Magyarország alapjait, a magyar parasztot fel kell emelni mai elesett helyzetéből. Nem elég csak hinni Magyarország feltámadásában, azért tenni, szívós kitartással és fogcsikor- gato akarattal cselekedni is kell. A magyar gazdának szaktudásra van szüksége s amig eljuthatunk oda, hogy a gazdasági szaktanitás már az elemi iskolában elkezdődik, addig nem lehetünk eléggé há lásak dr. Piukovichnak és előadótársainak. Az őszi munkák bevégzésétől a tavasziak megindulásáig tartó téli hónapokban megállás nélkül járják az országot és viszik magukkal a tudás és felvilágosítás fáklyáját. És aki végighallgatta tanfolyamuk vasárnapi vizsgáját, az megállapíthatta, hogy fáradságos munkájuknak nagyszerű eredménye van. A tanfolyam hallgatói sokat tanultak s ami ennél is fontosabb, érdeklődésük felébredt olyan kérdések iránt is, amelyeknek eddig még a létezéséről sem tudtak. A záróvizsga délelőtt 9 órakor kezdődött. A Józsefvárosi Földmives Olvasókör nagytermében hosszú asztaloknál ülnek a tanfolyam hallgatói, körülöttük egészen meg töltik a termet az érdeklődő gazdák. A növendékek közt van tizenhéteves fiú és ötvenhatéves ember, de fiatalján, öregjén meglátszik, hogy erőt vett rajtuk az iskolai vizsga láza. Drukkolnak. Pedig igazán nem volt miért. A vizsgáztatás ép úgy folyt le, mint az egész tanfolyami tanitás. Nem volt ez elemi iskola, inkább felvilágosító eszmecsere, megbeszélés, az előadó kitért minden kérdésre, amit a tárggyal kapcsolatban hallgatói hozzá intéztek. A vizsga elnöke dr. Lenek Jenő min. tanácsos volt. Mellette foglaltak helyet vitéz dr. Ricsóy Uhlarik Béla főispán, dr. Varga záróvizsgája Gyula polgármester, Beliczey Miklós, a Zöldmező Szövetség szakosztályi alelnöke, dr. Piukovich József gazd. felügyelő a Szövetség ügyvezető alelnöke, Márki Jenő vm. gazd. felügyelő és Metz József, az Olvasókör elnöke. A Hiszekegy elmondása után dr. Lenek min. tanácsos a töldmivelésügyi miniszter nevében is üdvözölte a gazdatársakat és megnyitotta a vizsgát. Dr. Soproni Elek gazd. felügyelő a növénytermelésből, Gyulai István intéző a növénytermelési gyakorlatból, Séra Gyula vm. gazd. felügyelő az állattenyésztésből és Freytag Béla igazgató a tejtermelésből vizsgáztatta a hallgatókat. A vizsgabizottság teljes megelégedéssel hall(A „Békés“ munkatársától.) Az öntözés nagy gazdasági és anyagi jelentőségét a mezőmegyeriek is felismerték s ezért kérelemmel fordultak Kienitz Vilmoshoz, az ármentesitő társulat igazgató főmérnökéhez, hogy a társulat készítsen részükre öntözési tervet, illetve adjon szakvéleményt arra nézve, hogy miképen lehetne megvalósítani földjeiken az öntözést s hogy milyen anyagi áldozatot kívánna annak megvalósítása. A szak- vélemény szerint egyelőre célszerűbb, ha kisebb területen tesznek kísérletet. Erre a célra az ármentesitő felajánlotta, hogy az úgynevezett gyuri-réti csatornát lemélyiti s ahoz kapcsolódón építi meg a vízelvezető csatornákat. A gyuri-réti csatornára 49 parcella nyúlik le s a kanális lemélyítésével mind a 49 parcellán meg lehet valósítani az öntözést. A lemélyítéssel 1300 köbméter földet kell kiemelni s ez a munka 650 pengőbe kerül. A csatornalemélyitést, tekintettel arra, hogy aránylag kis összegből megvalósítható, valószínűleg meg is fogják csinálni és pedig az inségmunka keretében. A doboziak, a Kettős Körös jobb és balparti földtulajdonosai, szintén hasonló kérelmet terjesztettek be az ármentesitő társulathoz. Sajnos, a válasz rájuk nézve kedgatta a leadott feleleteket, de volt egy, amely általános meglepetést keltett nagy olvasottságról és előadó készségről téve tanúságot. Japport József gyulai gazda volt a kitűnő felelő aki úgy dobálta a búza- és tejtermelés statisztikai számait, hogy öröm volt hallgatni. Dr. Lenek Jenő min. tanácsos záróbeszédében megköszönte a hallgatók szorgalmát, a vármegye, a város és az Olvasókör támogatását, amire előállott a hallgatók legidősebbje, Nyiri Nagy Elek, az okányi legelő társulat elnöke és megköszönte a Szövetség odaadó, hazafias munkáját azzal, hogy a jelszó legyen ezután is: Előre az uj Magyar- ország felé. Végül dr. Piukovich József kiosztotta a bizonyítványokat és a hallgatókat Zöldmező gazdákká avatta. A tanfolyamnak hetvenkilenc hallgatója volt, ebből gyulai gazda 58, endrődi 10, gyulavári 3, dobozi és kötegyáni 2—2, okányi, szarvasi és mezőmegyeri 1 — 1. A doboziak a taniolyam befejezése előtt itt hagyták a tanfolyamot. vezőtlen, amennyiben a szakvélemény szerint a viz odavezetése olyan körülményes és olyan költséges volna, hogy az a gazdákat rendkívül megterhelné s igy az öntözés rentabilitását kétségessé tenné. Az öntözés csak úgy lenne megvalósítható, illetve azt csak abban az esetben volna érdemes megvalósítani, ha nagyobb szánni gazda jelentkezne s a jelentkezők garanciát nyújtanának az ármentesitő- nek arra nézve, hogy 10 éven át használják a vizet. A befektetés és az üzemköltség csak ebben az esetben térülne meg idővel. (A ,,Békés“ munkatársától.) A Békésvármegyei Orvosszövetség választmánya folyó hó-15-én vasárnap Békéscsabán Karoliny Lajos dr. egyetemi magántanár, szövetségi elnök elnöklésével ülést tartott. A választmány folyó ügyekkel, továbbá az orvosi kamara és a jövőévi orvosi továbbképző tanfolyam kérdésével foglalkozott. A választmányi ülés iránt nagy volt az érdeklődés. Mezömegyer is bekapcsolódik az öntözésbe iobuzon csak SO éves vizhasználati garanciával Scheine megépíteni az öniözncsaioroáí
