Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-17 / 108. szám
2 BÉKÉS december 1 7. A Zöldmező Szövetség vasárnap Gyulán tartotta vándorgyűlését (A „Békés“ munkatársától.) A most befejeződött gazdatanfolyam alkalmát használta fel a Zöldmező Szövetség arra, hogy vasárnap délelőtt itt Gyulán tartsa meg vándorgyűlését. A városháza nagytermében folyt le a nagy jelentőségű gyűlés a föld- mivelésügyi miniszter, a főispán, a vármegyei és városi közigazgatás előkelőségeinek részvételével. Féltizenegyre zsufolásig megtöltötték a városháza nagytermét az érdeklődő gazdák, akik még a szomszéd vármegyékből is eljöttek, hogy meghallgassák az elsősorban őket érdeklő előadásokat. Az elnöki székben Beliczey Miklós, a Zöldmező Szövetség békési szakosztályi alel- nöke ült, mellette foglaltak helyet a föld- mivelésügyi miniszter képviseletében dr. Lenek Jenő min. tanácsos, vitéz dr. Ricsóij TJhlarik Béla főispán, vitéz dr. Márki Barna alispán, dr. Varga Gyula polgármester, vitéz dr. Pánczél József vm. főjegyző, dr. Ugrin László tb. főjegyző, Nádházi Gyula városi h. főjegyző, Márki Jenő vm. gazd. felügyelő. A Zöldmező Szövetség vezetői közül jelen voltak dr. Pinkovich József alelnök, Freytag Béla igazgató, dr. Soproni Elek és Gyulai István gazd. felügyelők. Beliczey Miklós megnyitván a gyűlést, sorra üdvözölte a megjelenteket. Az esztendős elemi csapások súlya alatt — mondotta — a magyar gazda ma olyan hős, mint Limauova, Doberdo és Piave katonái voltak. Ahhoz, amit a Zöldmező Szövetség áldásos munkával tanít, nem pénz kell, csak igyek- vés és akarat és a békési gazda mindig ott van, amikor tanulni és cselekedni kell Köszöni a Szövetség munkáját és a közigazgatás támogató segítségét. Gróf Sommisch László szakosztályi elnök üdvözletét tolmácsolja. Dr. Lenek Jenő min. tanácsos átadja a vándorgyűlésnek a miniszter üdvözletét. A Zöldmező Szövetség lényege az, mondotta, hogy át akarja szervezni a mezőgazdaságot Célja a takarmánytermesztésen és állattenyésztésen keresztül visszaadni a föld termőerejét. A Szövetség munkája nem a búzatermelésnek akar konkurenciát csinálni, ez botorság is volna, hiszen a békési búza világmárka. De a legelőgazdálkodást akarja évszázados elhanyagoltságából kiemelni, mert ennek feljavításával segítjük elő a búzatermelést is. Kéri a gazdákat, tartsanak ki a kibontott zászlónál. Vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán lelkes őrömmel üdvözli a gazdákat. Jól tudja, mit jelent a Szövetség munkája, hiszen eddigi hivatali életét a földmivelésügyi minisztériumban töltötte. Meggyőződése, hogy a Szövetség működésének igen nagy jelentősége van a mezőgazdaság életében. Kéri a Szövetség további hathatós segítségét Békésvármegye részére s reméli, hogy ez az együttműködés a gazdákkal a legszebb sikereket fogja eredményezni. Nagy szeretettel üdvözli a gazdákat és dr. Lenek min. tanácsost, a miniszter képviselőjét. Vitéz Bocskóy András, a békéscsabai felsőmezőgazdasági iskola igazgatója azt hangsúlyozta beszédében, hogy a kereskedelmi és ipari szakoktatás mellé most már legsürgősebben ki kell építeni a gazdasági szakoktatást. Nehéz idők járnak fölöttünk, de kétségbe esnünk nem szabad. Ez a föld ezer évig eltartott bennünket, ezután is meg fogja találni mindenki a kenyerét, ha meglesz a magyar összefogás és a szükséges szaktudás. Ezután dr. Piukovich József mondott nagy beszédet a zöldmező-propagandáról. A | vándorgyűlések is ezt a propagandát szolgál- I ják. Békésmegyóben 1983 óta, amióta a Szövetség itt működését megkezdte, nagy érdeklődés nyilvánul meg. A termelési tényezők mai aránytalan eloszlása mellett, amikor a tőke alig jön a mezőgazdaság segítségére, csak egy van, ami ezen segitbet, a szaktudás. Ma már a megyében tizenöt titkárság és 498 zöldmező-gazdatag van, ami ennek a gondolatnak lényeges előretörését jelenti. 1933-ban még csak egy helyen, Békéscsabán volt vízgazdálkodás, ma már folynak az előkészületek arra, hogy Gyula város gazdasága is berendezkedjék. Békésmegye állatállományának súlyos hanyatlásáról beszélt és a juhtenyésztés nagy fontosságáról és jövedelmezőségéről. Ezt intenzívvé kell tenni és ehhez kéri az alispán segítségét. Vitéz dr. Márki Barna alispán nyomban válaszolt is és nagy beszédben foglalkozott a megye mezőgazdasági helyzetével. Szeretné látni a Zöldmező-mozgalom eredményét és akkor nemcsak erkölcsi, de anyagi támogatással is segítségére áll. Hálásan köszöni a Szövetség eddigi kitartó munkáját, aminek része van abban is, hogy kezdenek velünk többet törődni és panaszainkat meghallgatják. A vándorgyűlés elnöke ezután felolvastatta a miniszter leiratát, amelyben Pribojszki András békéscsabai pásztornak huszonötévi hűséges szolgálatáért 25 pengő jutalmat utalványozott ki. A miniszter elismerése mellé a Zöldmező-Szövetség díszoklevéllel tüntette ki a derék Pribojszkit. Ezenkívül elismerő okiratot adtak Veres András fövényesi, Mezei János galbácskerti és Galbácsi István szent- benedeki pásztoroknak sokévi hűséges szolgálatukért. Beliczey Miklós mondott még lelkes- hangú záróbeszédet. Délben közebéd volt a Józsefvárosi Földmives Olvasókörben. Városrendezés A Rotary-club dec. 11-iki ülésén előadta BAGI SÁNDOR műszaki tanácsos. II. Szerinte ezek az alapelvek a következők : Védekezés, rendészet, közlekedés, reprezentatív szempontok és az egészségügy. Megállapítását megszorítás nélkül tette, s igy általánosságban talán elfogadható, bár sokkal inkább követelmények ezek jórésze a városrendezéssel szemben, mint a múltban voltak, viszont a mai követelményeket távolról sem elégítik ki. A védekezés ma városfejlesztési szempontból legfeljebb csak mint gázvédelem jöhet figyelembe, amelynek jelentősége ugyan igen nagy, de nem mint városfejlesztő elem, mert bárhol és bármilyen rendezett v. rendezetlenségben megoldható. Az, hogy még ma is építenek erődöket, sőt erődvonalakat és hogy ezeket épen a városokon kívül nem egy város, hanem az egész ország védelmének az érdekében építik, a védekezést a régi értelemben egészen kikapcsolja a városfejlesztő alapelvek csoportjából. A rendészet a rendszeresség formájában igen fontos és szükséges alapelv. Régen foglalkozások szerint utcánként és egy csoportban helyezték el az ugyanazon ipart űzőket és kereskedőket. Ha ezek az irányelvek nem is érvényesülnek ma, mégis önmagától fellép annak a szükségessége, hogy területekre osszák fel a várost a forgalom, kereskedelem, kézi- és gyáripar, bér-, magán- és villaházak stb. érdekében. Mennyire más egy gyárépületnek, mint egy magánháznak az igénye ! Hogy gyulai példát állítsunk fel, alig hiszem, hogy bárki is helyeselni tudná, hogy a város szivében, a város legelőkelőbb utcáján a vármegyeháza szomszédságában épült fel a kötőgyár. Mi indokolta ennek az odahelye- zését ? A telek drágább, mint a periférián s bővítés esetén nehezebb a terjeszkedése, a munkásoklakta részektől messze esik. a csatornázatlan városban szennyvizeit messzebbre kell vezetni, a gyár kéménye sűrűn lakott részek fölé hullatja a kormot és igy tovább folytathatnám a sok ellenérvet anélkül, hogy egyetlen támogató érvet találnék. Csak ez az egyetlen példa is mutatja, pedig hányat lehetne még felhozni, hogy a rendészet a mai városfejlesztésben egyik legfontosabb alap- követelmény, s kétséget kizáróan mutat arra, hogy az ipartelepeket és gyárakat feltétlenül el kell választani a lakótelepektől. Ez még nem építési övezetekbe való osztása a város- területnek, az övezet-beosztás csak ezután következik. Mielőtt a város beépítési, vagy helyesebben betelepítési tervezetét akarnánk elkészíteni. a város jellegét kell tanulmányozás tárgyává tenni. Mit értünk a város jellege alatt ? Általánosságban a község lakóinak foglalkozása adja ennek jellegét. Az iparos, kereskedő, tisztviselő és ezekhez hasonló foglalkozásit emberek, akik tehát foglalkozásuknál fogva alkotják a városképző elemeket, mig a földműves, mezőgazda és a földmunkás a faluképző elem. A városképző elem az intenzív városépítő, mig a mezőgazdasággal foglalkozók, a faluképzők, az intenzív település hívei, a foglalkozásának megfelelően a város központjából mindig el- törekvő elem. A magyar városok legtöbbjében a két elem vegyesen fordul elő, amikor a városnak sem város, sem falu, hanem a kettő közé eső mezőváros jelleget adnak, és ha a faluképző elem van túlsúlyban, úgy a város belterülete is szétterjedő, lapos, nehezen várositható lesz. E téren összehasonlításra igen alkalmas pl. Győr és Hódmezővásárhely. Győr, mint gyárváros, Hódmezővásárhely pedig a szétterpedő parasztváros. A rendszeresség fogalma tehát kifejezésre juttatja azt az alapelvet, hogy a lakóházak építésére alkalmas és kijelölt területeket el kell különíteni mindenféle ipari célokat szolgáló gazdasági építkezéstől, és külön kell kijelölni a gazdasági területeket is. (Folytatjuk.) Kuvaíszky Róbert dr. Szolnokon (A „Békés“ munkatársától.) A szolnoki vasutasok köre folyó hó 14-én este nagyszabású Liszt-hangversenyt rendezett. A rendezőbizottság az estre való szereplésre Kovalszky Róbert dr. gyulai ügyvédet is felkérte, aki a meghívásnak készséggel tett eleget s szombaton elutazott Szolnokra. A hangverseny előkelő közönsége városunk egyre növekvő hirü pianistáját Liszt XH-ik rapszódiájának bemutatása után rendkívül melegen ünnepelte s le sem engedte addig az emelvényről, amig több ráadást is nem adott. A gyulai előadóművész szolnoki sikerét örömmel regisztráljuk.
