Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-15 / 107. szám
J935 december 15 BEKE 8 3 A Kegyelmes Asszony szvettereket és sálakat kot az újtelepi szegény iskolás gyermekeknek (A „Békés“ munkatársától,) Gyulavári úgynevezett Újtelepe, amely bár itt fekszik közvetlen Gyula alatt, de közigazgatásilag mégis Gyulavárihoz tartozik, hosszú éveken át Hamupipőkéje volt a községnek. Nem volt ebben a szegény emberek lakta községrészben az iskolán kívül jóformán nyoma sem a kultúrának. Nem volt villanya, nem volt járdája, úgy hogy az őszi esőzések beálltával szinte elhagyhatatlanná és megkö- zelithetetlenné lett. Éjbe és sárba siilyedt. Nem ment oda senki, csak a gond és a nyomor s velük a betegség, hogy megszedje a tizedet és megtetézze a bajt. A legutóbbi években azonban, túlzás nélkül lehet mondani, hogy a tizenkettedik órában, Újtelep végre az érdeklődés hömlok terébe került. Villanyt és ha csak a főútvonalon is, gyalogjárót kapott s a kulturmissziós munkában, amelyet ezideig kizárólag csak a tanítók végeztek, uj emberek és a telepen kívüliek is kezdtek résztvenni. Megpezsdült kissé az élet, aggódó és szerető kezek felrázták a már-már öngyilkos közönybe kábult embereket s akik eddig aggódtak, örömmel látták, hogy az Újtelep nem távolodott el sem a nemzeti gondolattól, sem az Istentől, csak e gondolat és érzelem ápolásában kissé magára volt hagyatva. Kétségtelen érdemei vannak ezen a téren Pongrácz Jenő gróf országgyűlési képviselőnek, aki látva az újtelepiek elhagyottságát, elesettségét és szükségleteit, minden lehetőt elkövetett, hogy helyzetükön javítson Volt tehát már villanyuk, volt gyalogjárójuk, de volt nyomoruk is. A szegény munkásemberek, akik csak néha-néha jutnak egy kis munkához, még gyermekeiket sem tudták rendesen táplálni és ruházni. A kul túra fáklyája után azonban a szeretet örökmécsese is kigyuladt. Egy nemes lelkű, megáldott szivi'i asszony, gróf Almásy Dé- nesné gyújtotta azt fel, s lett ettől kezdve patronája az újtelepi szegénység gyermekeinek. Napközi Otthont létesített számukra, ahol először 40, később 50 kis óvodáskorú gyermek kapott délben meleg ételt. Most, a tél beálltával a szegénység még nagyobb lett s az iskolába a szülők egyrésze ruha hiányában még a gyermekeit sem tudta elküldeni Mikor erről a Kegyelmes Asszony értesülést szerzett, fonalat vásárolt és leült szvettereket és sálakat kötni. Minden szabad idejét az irgalmas munkára fordította, megosztván idejét és szivét családja és azon nagy család között, amelyet a krisztusi és a szociális szeretet szálai tűznek a szivéhez. Mikor a meleg holmik elkészültek, berakta egy nagy kosáiba, autóba ült és kivitte az újtelepi iskolába, hogy a legjobban rászorulók között kiossza. A kiosztáson, amely a napokban történt meg, részt vett az egyház képviseletében Kocsis Jenő ref. lelkész is, továbbá Vangyel Endre dr. járási főszolgabíró, Kovács Sándor és Konkoly Kálmán tanítók. 12 darab pompás meleg szvettert és 14 darab nyaksálat osztott kis látva, hogy sok gyereknek a lába is kinn van a cipőből, összeiratta azokat is, akiknek lábbeli kellene. Sok gyermekszív és sok szülő szive telt el ismét hálával a Kegyelmes Asszony ir^nt, sokan áldják jóságát, amely áldozatkészen küzd a nyomorúság ellen, küzd és fárad az újtelepi kis proletárokért. A falu egészségügye. Magyarország helyzete a környező népek népesedési iramában. (A „Békésíl munkatársától.) Az egész ország közvéleménye tudomást szerzett a Turul Szövetség egészség-hetének súlyos tanúságaiból, most pár nap előtt pedig az orvoskamarai javaslat képviselőházi tárgyalásán elhangzott beszédekből, hogy a sok reform között, amelyeket a nemzetmentés szempontjából végre kell hajtani, Magyar- országnak legelső sorban átfogó közegészségügyi revízióra van szüksége. A szociológia tudósai egyértelműen megállapították már régen, hogy a nemzet fenntartásának súlya a falu vállain nyugszik és ez a fajfenntartási szerep mindinkább áthárul a mezőgazdasági (és az ebből rekru- tálódó ipari) prJetáriátusra. Elsőrendű feladat tehát, hogy a falu népének nagy problémáit megoldjuk és elhárítsuk azokat az akadályokat, amelyek jobb létének, boldogulásának útjában állanak. Gazdasági, társadalmi, jogi, erkölcsi és nevelési kérdéseket kell itt alaposan megoldani, de mindenek fölött és előtt a falu közegészségügyének nemzetpusztitó szörnyűségeit kell megszüntetni. Ez a „kell“ olyan kategórikus parancs, amely nem tűr ellenmondást. Ezt a számok megrendítő ereje támogatja. A magyarság évről-évre gyengül, belső elvérzés pusztítja. Álljanak itt Magyarország népmozgalmának számadatai 1921-től 1934-ig. 1000 lakosra esett 1921 szülés 31.8 halálozás 21.2 1925 „ 28.4 „ 17.1 1930 „ 25.4 „ 15.5 1934 ., 21.9 „ 14.5 A természetes szaporodás adatai ép ilyen állandó csökkenést mutatnak : 1921-ben .... 10.6 1925-ben .... 11.3 1930-ban . . . .9.9 1034-ben . . . .7.4 Még megdöbbentőbb lesz a kép, ha Nőket Schiffer cipővel főz Kapható kizárólag TARIAi LAJOS *""»■ üzletében Magyarországnak az 1921—1932 időszak alatti népszaporodását össevetjük a bennünket környező államok népességi iramának számadataival : Magyarország . . 66.974 Ausztria Csehszlovákia Jugoszlávia . Kománia 22.060 123.346 191.344 254.546 Ezek a számok parancsolva kiáltanak felénk, legnagyobb erőfeszítésünket követelik. Itt tenni kell, sürgősen és megállás nélkül. És a tennivaló, ismételjük, elősorban a falu közegészségügyének revíziója kell legyen. A magyar falu egészségének négy nagy veszedelme van : az egészségtelen lakás, a rossz ivóvíz, a falu pora és a helytelen, egészségtelen táplálkozás. Hogy a falusi lakóházak nyolcvan százaléka nem felel meg az egészségügy legelemibb követelményeinek, arról fölösleges beszélnünk. Nem arról van szó, hogy a vidéki kúriák egyrészében nincs fürdőszoba és higiénikus W. C., hanem arról, hogy a falu parasztházainak túlnyomó részében hiányzik a levegő, a napfény, a padló és a víztől csepegő falak pompás melegágyai az életet sorvasztó bacillusoknak és miazmáknak. Az újabb építkezések sem mutatnak ebben a tekintetben sok haladást. Az ősi nomád nem tud megválni az ő sátorból fejlődött háztípusától. A lakóház kútja épen ilyen vigasztalan képet nyújt. A vizsgálatok megállapították, hogy száz kút közül' hetvennek vize egészségtelen, de van olyan község, amelynek egyetlen jóvizü kútja sincs. A falu porát sem kell külön mérlegre tenni a közegészség szempontjából. Kártékony hatásánál csak az a szomorúbb, hogy a falu népe semmi fontosságo tnemt ulajdonit neki. Nincs ennél egészségesebb — mondja a helyes higiénia szent meggyőződésével. v Garancia ellett a legmodernebb fasonu női kabátok és öltönyök készítését vállalom Tisch Ernő l .L vT
