Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-03 / 97. szám
LXVII. évfolyam szám. Kedd Gyula, l{>35 december 3 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyíltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik minden nap. Hétfőn délben ünnepélyes keretek között megnyíltak a gyermekkonyhák. A főispán, a vármegye, a város és a tanügyi hatáság képviselői a megnyitáson. (A „Békés“ munkatársától.) Folyó hó 2-án, hétfőn délben 1 órakor történt meg az állami elemi iskolában vitás Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán és kíséretének jelenlétében a gyermekebédeltetési akció ezévi első ebédosztása. A terembe lépő főispánt, Maróti Ferenc igazgató meleg szavakkal üdvözölte s többek között a következőket mondotta : — Az iskola is tudatára ébredt, hogy a jövő nemzedékért ma még fokozottabban kell dolgoznia, mint eddig és mindent meg kell tennie, hogy a gyermekek, akik a nemzet legdrágább kincsei, el ne pusztuljanak. — Eddig is sok nehézséget kellett az ebédeltetési akciónak leküzdenie, az idén azonban az aszály következtében már maga a kétkedés szállt meg bennünket. Szerencsére a kétkedést nem igazolták az eredmények, a társadalom, élén a vármegye szociális szeretettől áthatott főispánjával, segítségére sietett az akciónak. Vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán Maróti Ferenc igazgató szavaiba kapcsolódva a következőket mondta: — Valóban nincs drágább kincse a nemzetnek, mint a gyermekek. Ennek tudata készteti a a kormányt s a kormányzat belügyminiszterét arra, hogy a keresetnélküli munkásságról való gondoskodása mellett a gyermekekről se feledkezzék meg. Isten áldását kérte az ebédeltetési akció további munkájára. Szavai után megkezdődött a gulyáslevesből és pogácsából álló ebéd kiosztása. A konyhán jelenleg 200 gyermeknek főznek. Az állami elemi iskolába vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispánt vitéz Márky Barna dr. alispán, vitéz Pánczél József dr. vm. főjegyző, Varga Gyula dr. polgármester, Ring- bauer Károly tanfelügyelő, Röthler István dr. vm. h. tiszti orvos, Szentkereszty Tivadar ny. tanfelügyelő, Erdős Gyula jegyző, Schneider Mátyás építőmester és Tantó József népmiiv. titkár kisérték el. * A római katolikus elemi iskolában is ma délben kezdte meg a Szent József gyermekkonyha áldásos működését. A belvárosi a józsefvárosi és a Szent Imre téri róm. kát. iskolák szegénysorsu növendékeit gyűjti itt egybe minden délben a jótékony emberbaráti szeretet és meleg ebéddel látja el őket. Kétszázötven leányka és fin részesül mindennap a meleg étel áldásában. Hétfőn délben egy órakor indult el útjára a Szent József gyermekkonyha ebédeltetési akciója. Fiuk, lányok egy-egy tanteremben izgatottan szorongtak a padokban és izgatotságukat csak növelte a finom gulyásleves pompás illata és az asztalon tácákon halomba rakott mákos kalács. Görgényi Ferenc igazgató a kedves nővérek, tanítónők és tanítók élén várta dr. báró Apor Vilmos apátplébánost, akinek érkezése után kezdetét vette a házi ünnepség. Az ima és a magyar Hiszekegy elmondása után előállott egy hatodik osztályos leányka, a kis Komlósi Juliánná és iskolás gyermektől szokatlan előadói készséggel és közvetlenséggel előadott beszédet mondott a gyermekkonyha kegyes jótevőihez, 1 amire dr. báró Apor apátplébános intézett beszédet a gyermekekhez, jóságra, hálára és szorgalomra buzdítva őket. Amikor az ételkiosztás elkezdődött, érkezett az iskolába dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, aki az állami elemi iskola ebédakciójának megnyitásáról jött. A főispán kíséretében volt vitéz dr. Márki Barna alispán, dr. Varga Gyula polgármester, Ringbauer Károly vezető tanfelügyelő, Szent- kereszthy Tivadar ny. tanfelügyelő, dr. Lah- mann György tanfelügyelő és dr. Goltner Aurél tanügyi segédfogalmazó. A két iskola ebédakciója négyszázötven gyermeknek ad mindennap ebédet. Ezt a nagy anyagi kiadást jelentő teljesítményt az tette lehetővé, hogy a város jótékony adakozóin kívül a főispán közbenjárására a belügyminiszter a Zöldkereszt-akció keretében jelentős összeget bocsájtott erre a célra a főispán rendelkezésére. Ujgyuia kapfa meg először az ártézi kutat. (A „Békés“ munkatársától.) Az uj- gyulaiak már évek óta kérik a várostól, hogy városrészükön fúrjanak ártézi kutat. Kérésük indokait méltányolva, a város el is határozta, hogy a kutat megfuratja, tervének végrehajtásában azonban ezideig mindig megakadályozta az a körülmény, hogy a kútfúrásra nem volt meg a fedezete. Az idei Ínség.SS T A U € A A Bodoky-család. Irta : KÓHN DÁVID. II. Bodoky Mihályt a megyei mérnöki tisztségben első szülött fia, \az akkor még csak 24 éves Károly követte. Amikor tisztségét elfoglalta, még mindig az egyedüli mérnök volt Gyulán és az egész vármegyében. De mindjárt megállapítható róla az is, hogy nemcsak az egyedüli, hanem teljes három évtizeden át a legjelesebb, a legkiválóbb is eme szakmában, akinek elméleti képzettsége teljesen egy színvonalon állott kortársa : az országos nevű, hires Vásárhelyi Páléval, aki tudvalevőleg „a legnagyobb magyar“ Széchenyi István grófnak a Tisza szabályozása és hajózhatóvá tétele körül kifejtett tevékenységében illustris munkatársa volt. Bodoky Károly a Hármas Körös és Berettyó, tehát szintén óriási terület szabályozása körül fejtett ki tevékenységet, még pedig úttörő munkát, mert ő előtte a Körösvölgyben hírét sem ösmerték a vizszabályozásnak, az árvizeket megelőző védekezési módnak sem. A tengernyi mocsár lecsapolás, a folyóknak gátak közé szorítása és ezzel az árvizek lehető megakadályozása nemcsak közgazdasági, hanem egészségügyi feladat is volt. Mindakettő elsőrangú nemzeti érdek. Hogy Békés, Bihar, Arad és Csong- rád vármegyéknek, mondhatni száz meg százezer holdra terjedő óriási területei mentesítettek a víztől és az Alföld legtermékenyebb földjeivé váltak, hogy a mocsarak lecsapolásával a közegészségügy jelentékenyen megjavult és ezzel a javulással községeink lakossága is rohamos szaporodásnak indult, úgy hogy magának Békésvármegyének ma már három- százezren felüli a lakossága, ezekben Bodoky Ká- rolynak megbecsülhetetlen nagy érdemei vannak. A vizek szabályozása terén, mint kezdeményezőnek, nemcsak műszaki, hanem jogi és financiális feladatokat is kellett teljesítenie, mert^minden irányban tabula rázával állott szemben. 0 készítette az Alsó Fehér Körösi, Aradmegyei, Fekete Körösi, Hosszufoki, Sebes Körösi, Berettyó stb. társulatok műszaki terveit, szövegezte mindezek alapszabályait, számította ki — még pedig érték- növekedési alapon, ami mellesleg Írva sokkal helytállóbb és igazságosabb a kataszteri alapnál — az egyes községek és uradalmak hozzájárulási arányát, saját személyében ő maga hajtatta keresztül a töltési munkálatokat, amelyekhez, hogy segítségére legyenek, egész kis táborát nevelte ki a fiatal mérnök nemzedéknek, akik az akkori primitiv mérnöki szakoktatás után tulajdonképen az ő irányítása mellett tanulták meg a mérnöki gyakorlatot. Amikor 1855-ben Gyula városa belterületét két ízben öntötte el a Fehér Körös és a város házainak nagyobb felét az árvíz rombadöntötte, ő eszelte ki, hogy e folyó vize a város és egyben Békéscsaba s Békés községek belterületéből elvezettessék. E célból az ő műszaki tervének megfelelő, Gyulaváritól Békésig terjedőleg a még ma is Uj Körösnek nevezett nagy medret ásatta, mely két esztendeig tartó munkával járt, amit — mellesleg Írva — Békés és Csanád (akkor egyesitett vásmegyék) két esztendei teljes közmunkája, fel- használásával készítettek el. Ennek a mederásásnak létesítése ma megszámlálhatatlan milliókba kerülne és egyáltalában nem lenne keresztülvihető. A három nagy városnak az árviztől való lehetősé- ges mentesítése nagyrészben az ő kezdeményezésének, nagy tudásának és buzgalmának köszönhető. Bodoky Károly a mérnöki tudomány terén csaknem páratlanul álló zseninek volt mondható. Kisujjában volt a mérnöki tudomány minden ága, de legkiválóbb volt a vizépiteszet terén, amelyben az ő idejében versenytárs nélkül állt az egész országban, Az, amit például a Sárréten a Fekete Körös és Berettyó szabályozása folyamán, amidőn ezeket a folyókat uj medrüknek, ugyszólva saját működésűk létesítése terén produkált, precedens nélküli páratlan kigondolás és remek munka volt, ami méltán keltett feltűnést a szakértők és laikusok között egyaránt. Négy vármegyére terjedő, mindegyike úttörő vizszabályozási munkája annyira elfoglalta, annyira igénybe vette, hogy legjobb akarata mellett sem vállalhatta, amire pedig a közbizalom felkérte, hogy az ötvenes évek végén Gyula városa tagositási munkálatát is elvégezze. Hanem azért mégis nagy érdeme volt ebben is, amennyiben ő szemelte ki e munka műszaki teijesitésére Halácsyt, az akkori fiatal mérnöknemzedék jeles tagját, akit az ő ajánlata alapján szerződtettek és aki a bizalmat mégis érdemelte, mert — Bodoky felügyelete mellett — valósággal bravúr munkát végzett, úgy hogy
