Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-12-03 / 97. szám
2 BÉKÉS 1955 dcember 3 Létrejött végre a megegyezés a Kiskörös szabályozása ügyében. munka keretébe aztán végre sikerült a kútfúrást beilleszteni s a város az ajánlatokat már be is kérte. Az ajánlatok felbontása és a munka kiadása a napokban fog megtörténni. Egyelőre, illetve elsőül az ujgyulai kutat fúrják meg s csak azután kerüi sor a Munkácsy Mihály-utcában tervezett kút megfúrására. Háziipari kézimunka bemutató. gróf Almásy Dénesné nagyszabású segítő akciója. A Szociális Misszió társulat, fővédnöke, gróf Almásy Dénesné elgondolása szerint, nagyarányú, látványos kézimunka bemutatót rendez december 7 és 8-án az Egyesült Kath. ás Polg. Kör nagytermében. Ez a kézimunka bemutató valóságos esemény lesz a maga nemében, mert az áldozatkészségnek, találékony ötletességnek, Ízlésnek, célszerűségnek és fáradhatatlan munkálkodásnak olyan produktumait láthatjuk ott, amit valóban csak Krisztusért dolgozó melegszívű s ügyeskezü nők hozhatnak létre. A háziipari bemutatón GO drb szebbnél- szebb párnát állítanak ki. Az egyszerűtől a legdíszesebb kivitelűig válogathat a közönség belőlük kedve szerint, megtalálhatja mindenki az ízlésének legjobban megfelelőt, formában, színben, sőt árban is, mert amint értesültünk, hihetetlenül olcsó áron kerülnek eladásra ezek a finom tollal töltött vánkos csodák. A párnákon kívül faintarzia, bőr- diszmüáru cikkek kerülnek bemutatásra és eladásra, valamint suskó fonásból készült táskák, papucsok, fürdőszobaszőnyegek stb. A kiállítás látogatói között 5 drb di- ványpárnát ingyen osztanak ki. Belépőjegy 20 fillér. A teljes jövedelem a szegény iskolás gyermekek cipőakcióját szolgálja. OKOS legye„ ~ Mikulás cikkeket OLCSÓ ÁRAK ! TARKÓNÁL í VEGYEN. NAGY VÁLASZTÉKI — mondhatni — az Alföld egyetlen helyében sem sikerült annyira a tagosítás, mint Gyula városában. Bodoky Károlynak a mérnöki tudományon kívül enciklopédikus nagy műveltsége volt, amely előkelő pozíciót szerzett neki a társadalmi életben. Klasszikus ösmeretei voltak irodalmi, jogi, közgazdasági és szociális téren egyaránt. Táblabirói tipus- sága mellett — mint kortársa s egyben legjobb barátja Terényi Lajos, — széles látkörü „európai“ egyéniség volt ő is. Az ő kezdeményezésére alakult a vármegye első, ma is legtekintélyesebb pénzintézete : a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület is, amelynek alapitója s haláláig vezérigazgatója volt és a hiteléletet is felölelő, nagy szaktudásával döntően hozzájárult az intézmény konszolidálása s felvirágzásához A három évtizedre terjedő és nemcsak szellemi, hanem óriási testi fáradsággal járó, lázas tevékenysége — fájdalom — megbosszulta magát. 1868 december 10-én, nem is itthon, hanem Bihar- vármegye Nagybajom községében, hivatali teendői közben hirtelen rosszul lett és szivszélhüdésben váratlanul meghalt. Holtan hozták haza Gyulára, ahol váratlan tragikus kimúlása leirhatlan nagy megdöbbenést és mélységes részvétet keltett. Még szintén fiatalon elhalt atyja életkorát sem érte el. Mindössze 55 évet élt és akkor halt meg, amidőn az 1867-ben kezdődött uj alkotmányos éra alatt országos téren érvényesíthette volna fényes tehetségét. De rövidre szabott életében annyi s oly becsületes nagy munkát végzett, hogy neve s emléke megvan és örökké megmarad örökítve Gyula városa s Békésvármegye közönségének hálás emlékében. (Folytatjuk) (A „Békés“ munkatársától.) Megírtuk, hogy a város az idei inségmunka keretében a józsefvárosi Kiskörös medrét is szabályozni akarja. Tekintettel arra, hogy a meder két partjának egyrészét a földtulajdonosok idővel elbirtokolták, tárgyalások indultak a szabályozáshoz szükséges területek átengedése ügyében. A földtulajdonosok egyrésze hallani sem akart a szabályozásról, másik része pedig azt kívánta, hogy az uj mederszélesség gáttól-gátig ne 12, hanem csak 9 méter legyen. A város vezetősége, tekintettel arra, hogy 12 méteres szélességgel lett volna legmegfelelőbb a megoldás, ragaszkodott eredeti (A „Békés“ munkatársától.) A Gyulai Mübarátok és Művészek Egyesülete által rendezett képkiállitást a Városháza tanácstermében nagy és előkelő közönség jelenlétében nyitotta meg vasárnap délben 12 órakor ütés Páncsél József dr. vm. főjegyző. A megnyitás előtt Tury Ferenc dr. az egyesület nevében a kiállító művészeket és a megnyitáson megjelent közönséget néhány keresetlen szóban üdvözölte. Páncsél József dr. bevezető szavaiban az igazi műéi vezésről ennek feltételeiről beszélt s többek között a következőket mondta: — „Aki csak felületesen szokta nézni a dolgokat és közelebbről: a művészi produktumokat és nincs lelke arra, hogy a műtárgy létrejöttének tényezőit, motívumait is elmélyedéssel szemlélje, az tulajdonképpen az igazi műélvezettől fosztja meg önmagát. Ha egy festmény szemlélésénél, ha csak tudat alatt is — de nem érzem át azt is, — hogy abban a festményben a művésznek, tehát érzékenyebb, kifinomodott lelkű embernek valamely érdekesebb meglátása, gondolata, valamely hangulat, valamely eszmének fény-, vagy szinhatás-problémának lelki vajúdással keresett megoldása van ; ha nem keresem annak a festménynek a lelkét, ha nem keresem azon a festményen keresztül az alkotó mövész leikével az essmei kap csolatot, — akkor sohasem jutok el az igasi miiélv esethez, akkor nem tudom megérteni a művészet mélyebb, valódi értelmét, — mert hiányzik belőlem -— és nem a festményből, vagy annak alkotójából, — ami ehhez szükséges: a komolyság, az elmélyedés, az alázatos tisztelet és az ezekre irányuló akarat. r Érdekes leírást olvastam tegnap valamelyik lapban a Londonban rendezett és megnyílt kinai szépművészeti kiállításról, amelyen Kína 35 évszázados, tehát 3.500 éves művészetének csodálatos kincsei vannak kiállítva. r Es amikor olvastam a leírást a csodálatos bronz és porcellán tárgyakról, festményekről, selyem festményekről, selyem hímzésekről, hogy miképpen csomagolták, szállították Kínából Angliába ezeket a felbecsülhetetlen értékű műkincseket és arra gondoltam, hogy a hatalmas nagy birodalmak milyen hatalmas áldozatot hoznak művészetük fejlődéséért s ezzel szemben a mi kicsi, szegény magyarságunk milyen keveset tervéhez, viszont a földtulajdonosok is kitartottak álláspontjuk mellett s már-már úgy volt, hogy a munka elvégzése a jövő évre marad, amikor a- város, semmint- hogy a szabályozás amelyre úgy városrendezési, mint közegészségügyi szempontból egyformán szükség van, bizonytalan időre elhalasztódjék, engedett álláspontjából s belement abba, hogy az uj medret az eredeti tervtől eltérően nem 12, hanem 9 méter szélességben készítsék el*. A megegyezés a napokban már Írásban is létrejött, úgy hogy a munkát még most decemberben megkezdik és pedig előreláthatólag a következő hét folyamán. áldozhat különben nemzetközi vonatkozásban is élen járó művészetünk támogatására, — valami, kicsit cinikus keserűség eszembe juttatott egy egyébként nagyon kedves magyar anekdotát. Annak idején egy társaságban, — ahol egyebek között történetesen jelen volt a néhai, hires Eötvös Károly, a „vajda“ is, — egy külföldet járt és külföldet imádó magyar ur a magyar viszonyokat lesajnáló módon dicsérte a külföldi dolgokat és amikor nekitüzesedve egész ditirambusokat zengett az upsalai egyetemről, a „vajda“ megsokalva ezt, belefojtotta a további áradozást az illető urba azzal: „Upsalai egyetem! Upsalai egyetem ! ? — hát mi az a pápai collegiumhoz képest!“ Igen, Hölgyeim és Uraim, amikor a jó békevilágban ezt az adomát hallottam, én se láttam benne mást, mint Eötvös Károlynak valami groteszk, furcsa megnyilatkozását. — De most magyar szivem minden komolyságával adok igazat az érdekes régebbi ember ösztönszerüen megnyilatkozó, mély bölcsességének, mert London, Kina, Upsala minden gazdagsága, kincse mind idegen a mi számunkra és mi az ahhoz képest, ami a mienk! ?. Talán csodálom mindezeket, de a mienket szivemből szeretem! Ez az a nagy külömbség amelyet ma mindanyiunknak, akik magyarok vagyunk, át kell érezni s’ha mindannyian átérezzük ezt, ez lesz az az erő, amely megtart bennünket. De hiszen ki ne érezné át ennek a szivdobogtató „mienk“ szónak a varázsát, ha arra gondolunk, hogy mennyi minden nem a mienk már, ami nem is olyan régen a mienk volt, büszkeségünk volt! !! Amikor a megjelenésben akadályozott dr. vitéz Márki Barna alispán ur Öméltóságát kimentve, mint az ő hivatalhelyettese, e kiállítást a győzhetetlen magyar kulim a nevében megnyitom, szeretettel köszöntőm művészeinket és a megjelent közönséget. A budapesti Liebner játékáruház újdonságait Dús raktár. Vételkéuyszer nélküli megtekintését kéri 400 2 10 HATTYÚ illatszertár és játéküzlet, Városház-utca 1 szám /Vagy és előkelő közönség jelenlétében nyitotta meg Pánczél József dr. vm. főjegyző a Müvésztelep kiállítását.
