Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-10-24 / 85. szám
LXV1I. évfolyam §5. szám Csütörtök Gyula, 1935 október 94 Előfizetési árak : Negyedévre : Beiyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. GrdetÁsi (iij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóliiv;ital Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dohay János könyvkereskpJése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DÜBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Főispáni szemle a Hajóséren és a Furminczon. Negyvennégy ezer penge kellene a vizmedrek {eltöltéséhez. A körösvölgyi vízhasznosítás nagyszerű gondolata hódító körútja során a napokban igen jelentős állomáshoz érkezett. Debreczeni beszédében maga a miniszterelnök tett hitet mellette, kijelentvén, hogy az alföld öntözését, a Tisza és a Körösök vizének hasznosítását mielőbb meg kell valósítani, mert jelentősége nemzetgazdasági szempontból felbecsülhetetlen. Örömmel tölt el minket ez a kormányelnöki hitvallás s megerősíti bennünk a bizakodást, hogy a Körösök vizének hasznosítása, a hajózás és vele az öntözés megvalósítása soká már nem késhet-s Békésmegye nemsoká ráléphet arra az útra, amely gazdasági fellendüléséhez s lakossága szociális viszonyainak immár nagyon szükséges megjavulásához. vezet. Vannak kérdések, amelyeket állandóan felszínen kell tartani, különösen ha azokhoz a jobb jövendő ígérete kapcsolódik. A Körösök vízhasznosítása ezek közé a kérdések közé tartozik. Mindennap foglalkoznunk kell vele, életünkké,, gondunkká kell hogy legyen, hogy aztán jövendővé lehessen. Bele kell ágyazni a közfelfogásba, hogy a Körösök vizszintjének felemelése sine qua non-ja a megye életének, hogy a vármegye ezzel a kérdéssel áll, vagy bukik, éppúgy, mint a teljes ország a revízióval. Jól mondta a nemzeti egység gondolatának a napokban itt járt egyik primipilusa, hogy a múltban mindent por lepett be, ami érték, minden csak kallódott és pusztult s ahelyett, hogy felszínre került volna, a tespedés pora csak még mélyebbre temette. Mint valami hatalmas torzó áll a bökényi zsilip, egy nagyszerű gondolat megtorpanása, szimbólumaként a lehetőségnek, amelyet eltemetett a por. Ha a békeévekben, amikor lett volna rá pénz bőségesen, megvalósították volna a vizszint- felemelést és a bökényi zsilipnél nem állt volna meg a gondolat és a tett, akkor ma Békésmegyébe nem kellene a belügyminiszternek körútra jönnie s nem kellene a vármegye és a városok vezetőinek őszülésig tépeíődnie azon, hogy a tél Ínséges hónapjain miképpen vergődjenek keresztül? Máris iszonyú árat fizettünk a múltnak ezért a mulasztásáért, pénzt, vért, könnyet, gyermeket, várjuk hát az uj magyar gondolat bizonyság- tételét, várjuk, hogy az egészséges reform- gondolat kárpótoljon bennünket a múlt szomorú veszteségeiért s áldássá változtassa azt, aminek elhanyagolása átokként nehezedik a Körösök vidékére. Megnőtt a bizalmunk a debreczeni hitvallás óta s úgy tekintjük Gömbös Gyula szavait, mint Ígéretet arra, hogy a Körösök vizszintjének felemelése egészen rövid idő alatt komoly tételként fog szerepelni a költségvetésben. Nemcsak a jelen, a jelen sivár szociális helyzete kívánja, hogy igy legyen, hanem a jövő is. Mert bármenynyire megköti is a kezünket a szegénység s bármily szűk körre korlátozza is terveinket az anyagi szükség, nem dolgozhatunk csak a mának, hanem a távoli holnapra is gondunk kell, hogy legyen. (A „Békés“ munkatársától.) A Hajósér és a Furmincz környékén lakók a napokban ktildöttségileg keresték fel vitéz Éicsóij- Uhlarik Béla dr. főispánt s kérték, hogy a mocsaras vizmedrek feltöltése ügyében illetékes helyen járjon el s eszközölje ki, hogy a város ezt a belterületi mocsarat megszüntethesse. A főispán a küldöttség kérelmét a legnagyobb megértéssel és jóindulattal fogadta s azonnal kiment a Furminczra, hogy kinn a helyszínen győződjék meg a városrész egészségtelen viszonyairól. A Hajósér és Furmincz medrének a feltöltése ugyanis nem szerepel az idei inség- munka tervezetben és pedig azért nem, mert inségmunka keretében csak olyan munkát lehet elvégeztetni, amelynél a munkabér lényegesen többet tesz ki, mint az anyag értéke, vagy a szállítási költségek. A két* meder feltöltése pedig nagyrészt anyagszállításból állna s a munkabérek összege csak jelenték(A „Békés“ munkatársától.) Amint annak idején hírül adtuk, a város vezetősége az idei inségmunka tervezetét és költségvetését felülbírálás végett a miniszterközi bizottság elé terjesztette. A bizottság a terve zetet áttanulmányozta s teljes egészében jóváhagyta. Az ügy aktái tegnap érkeztek le a polgármesteri hivatalba, Az idei inségmunka költségkeretét 90 (A „Békés“ munkatársától.) A gyulavári grófi kastély egy szociális hatásában igen fontos értekezletnek volt a színhelye vasárnap délután. Gróf Almásy Dénesné, gróf Pongrácz Jenőné, gróf Pongrácz Jenő, vitéz dr. Ricsóy- Uhlarik Béla főispán, dr. Vangyel Endre főszolgabíró és Szathmáry Péter uradalmi főintéző vettek részt ezen az értekezleten s azt beszélték meg hogy a gyulavári II. Rákóczi Ferenc bajtársi törzs napközi otthonának apró kis növendékeit hogyan részesíthessék a tél folyamán a mindennapi meleg étel jótéteményében. Az értekezlet résztvevőinek jó szive megtalálta a módját az eredményes megoldásnak, a téli étkeztetés nemes intézménye télén hányadát tenné ki a költségeknek, úgy hogy a Hajósér és a Furmincz szabályozását a város vezetősége hiába is vette volna fel az inségmunkatervezetbe, a miniszterközi bizottság törölte volna. A munka tehát csak a kormány, illetve a földmivelésiigyi miniszter külön támogatásával volna elvégezhető. Vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán megértése és jóindulata megnyugvással töltötte el a bizottság tagjait. Meg vannak győződve róla, hogy a főispán illetékes helyen minden lehetőt megtesz, hogy a város a vizmedrek egészségtelen mocsarait az inségmunka keretén kívül is megszüntethesse. A feltöltésnek a telkek értékbeli növekedése szempontjából is meglesz a maga hasznos eredménye. A most még szúnyog- telep számba menő kotus részek is müvel- hetők lesznek s befásitásuk után nem maláriát, hanem jólevegőt fognak árasztani. ezer pengőben állapította meg a miniszterközi bizottság. Ebből az összegből 60 ezer pengőt az állam ad segély formájában, mig. a többi 30 ezer pengőt a városnak a kivetett inségjárulékokból kell előteremtenie. Az inségmunka különben a Szent- pálgödörnél és a Bonyhádi-ut mentén a zárt betoncsatornák lerakásával már meg is indult. A munka akkord szerint folyik. megvalósult és biztosítva van A kis gyermekek reggelit és ebédet fognak kapni. A reggeli két deci tej vagy kakaó kenyérre], az ebéd is jó, tápláló lesz, amelyből nem fog hiányozni a heti háromszori húsétel sem. Ennek a nagyszerű megoldásnak a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni s azt csak az tudja kellő értékben felbecsülni, aki ösmeri annak a vidéknek nagy szegénységét s aki látta már közelről az éhségtől ványadt gyermekarcokat. Nagy emberszeretet és becsületes a szociális megértés munkájának nagyszerű eredménye ez az akció. Nem csak meleg ételhez juttat sok szegény kis apró magyart, de erőssé, edzetté teszi őket a jövő küzdelmeihez. Elfogadta a miniszterközi bizottság a város inségmunka tervezetét. Kilencvenezer pengőben állapította meg a költség-keretet. Meleg ételhez juttatja az emberszeretet a gyulavári napközi otthon apró magyarjait.
