Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-10-24 / 85. szám

2 BÉKÉS 1935 október 24 vitéz Marton Béla: Ok a bársonyszékek koalícióját akarják, mi a magyar nemzet egységét. „Ne prédikáljanak az aszfaltkisgazdák a kisgazda gondolatról!“ (A „Békés“ munkatársától.) A Nem­zeti Egység Békésmegyei választmánya abból az alkalomból, hogy vitéz Marton Béla, a párt országos főtitkára, alföldi körútja során Gyulára érkezett, folyó hó 21-én délután fél 5 órai kezdettel az Egyesült Katolikus és Polgári Kör nagytermében gyűlést tartott. A gyűlé­sen az egész vármegye területéről igen sokan vettek részt s résztvett maga Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán is, továbbá Pongrácz Jenő gróf és Temesváry Imre dr. országgyűlési képviselők. A terembe lépő Marton Bélát a gyulai szervezet elnöke, Schneider Mátyás üdvözölte s többek között a következőket mondotta : Most, amikor pedig a kormányzat a legszoci- álisabb elgondolásu javaálatokkal jön a ház elé, bizonyos ellenzéki oldalról személyi élű támadások hangzanak el. Minket ezek az alantas célú gáncsoskodások hidegen hagynak, törhetetlen hűséggel követjük vezérünket s minden erőnkkel azon vagyunk, hogy program­ját minél előbb és minél teljesebben megvaló­síthassa. Majd a főispánt üdvözölte meleg \ szavakkal, aki ezúttal vett részt először a választmány ülésén. A Hiszekegy eléneklése után Ricsóy- Uhlarik Béla dr. főispán rövid beszéd kisé- retében megnyitotta az ülést. A Nemzeti Egység nem politikai párt, mondotta, hanem magasztos eszmékért való társadalmi meg­mozdulás. Mozgalom a reformokért, amelyek megvalósításán keresztül elérhetjük, hogy a nemzet ismét elfoglalja azt a helyet a Kár­pátok medencéjében, amely megilleti. Üdvö­zölte Marton Bélát, mint a miniszterelnök egyik legértékesebb munkatársát s felkérte Jieszéde elmondására. Osztatlan nagy figyelem közepeit kezdte meg szavait vitéz Marton Béla főtitkár. Több momentum hozta ide, de főként azért jött, mondta, hogy az elemi csapásokkal sújtott megyében kitartásra és további, még lelkesebb munkára buzdítson. S jött azért is, hogy meleg szeretettel köszöntse a vármegye uj főispánját, akit már tiz év óta a nemzeti gondolat elvhii, céltudatos harcosaként ismer s aki közhivatali pályáján, ott ahol pedig el szoktak porosodni az akták, mindig érvényt tudott szerezni a nagy magyar gondolatok­nak. Az ő főispánsága nyeresége a vár­megyének. A Nemzeti Egység nem választási szerv s a szervezet munkája nem arra irányul, hogy mandátumokat szerezzen, hanem hogy a súlyos válságba jutott magyar életet az uj magyar gondolat jegyében átformálja. Uj állami és társadalmi életet kell formálni a felelősségérzet és a polgári öntudat kifejlesz­tésével. Az állam csak keret, csak eszköz, mondta, a munka a nemzeti társadalomra vár, annak kell azt az erőt kitermelnie, amely a régi jogokat visszaszerzi és a nem­zetet megvédi a 18-as időkhöz hasonló ese­mények katasztrófájától. Itt a határszélen, folytatta, szükség van rá, hogy ez az átfor- málási munka, a nemzeti társadalom meg­szervezése minél nagyobb lendülettel, minél fanatikusabb akarattal folyjék. Sürgős szük­ség van rá, hogy a nemzet a békeidők nem­törődöm világában rárakódott nyugati tes­pedtséget lerázza magáról. Rá kell ébrednünk magyar mivoltunkra, meg kell látnunk a múlt mulasztásait s teljes lendülettel és cél- tudatossággal azon kell lennünk, hogy a múlt veszteségeit behozzuk. Ki törődött a múltban a magyar munkássággal. A munkás­kérdés rendészeti kérdéssé, aktává sülyedt s nem törődött senki sem vele, mint keríti hatalmába a magyar munkásságot a nemzet­köziség szelleme Értékeinkkel nem törődtünk, mindent por lepett be, múltat, történelmet, fejlődési lehetőségeket s az idegenkultuszban annyira jutottunk, hogy sokan jobban ismer­ték Napoleon, mint akár IV. Béla történelmi szerepét, jobban a dogé palota, mint Viseg- rád históriáját. Nagy átformálásra van szük­ség a magyar élet minden vonalán, át kell alakulnia az egész társadalmi életnek. Az uj magyar gondolat reformszellemének át kell hatnia az egész közéletet, át magát az állami vezetést is, mert szükség van rá, hogy a szociális állameszme mindenhová behatoljon, még a judicaturába is. Rendszerbe kell fog- ! lalni a szociális életet s abban mindenkinek megadni a lehetőséget arra, hogy kivegye a maga részét a kultúrából. Biztosítani kell szociális igényei kielégítését, mert teljes értékű állampolgár csak az lehet, akire nem­csak kötelességeket rónak, hanem akinek a jogait is biztosítják. A következőkben az ellenzék gáncsos- kodásait tette szóvá. Ok a bársonyszékek koalícióját akarják, mi pedig a nemzet egy­ségét. Nevetséges, mondta, hogy a kisgazda gondolatot olyan párt hirdeti, amelynek tag­jai 39 százalékban fővárosi ügyvédek. Ne prédikáljanak a kisgazdagondolatról az aszfalt- kisgazdák, bízzák ezt az eszmét azokra, akik ismerik a megszántott föld illatát s nincse­nek abban a szomorú tudatlanságban, hogy nem tudják megkülönböztetni a rozsot a búzá­tól. Majd az alföld problémáival, az öntözés­sel és fásítással foglalkozott, megállapítván, hogy e sok megoldásra váró problémával csak úgy lehet sikere en megbirkózni, ha minden magyar s főként az egyszerű, tiszta vidék hittel és akarattal összefog. Végül a legitimizmus időszerűtlenségével és a munka megbecsülésének szükségével foglalkozott s Pongrácz Jenő gróf felé fordulva kérte, hogy tovább is lelkesen vigye előre megyé­jében a nagy magyar gondolat kultuszát. A meggyőző erejű, tartahnas beszédet óriási lelkesedés fogadta. Utána Tarján Béla dr. vármegyei pártelnök beszélt, megköszönve Marton Bélának, hogy eljött, majd üdvözölte az elnöklő főispánt. A következőkben Csomós János arra kérte Marton Bélát s Uhlarik Béla dr. főispánt, hogy az inségmunkabér felemelése érdekében illetékes helyen járjanak közbe, mert a jelenlegi 80 fillérből megélni, különösen sokgyermekes családoknak nem lehet. Csomós szavaira Marton Béla és a főispán is azonnal válaszoltak s kijelentették, hogy a kérdéssel foglalkozni fognak. Fel­szólaltak még Petneházy László (Köröstarcsa), Durkó Antal (Békés), Telegdy Lajos dr. (Békés), Rell Lajos dr. (Békéscsaba) és Temes­váry Imre dr. országgyűlési képviselő. Este az Otthonban társasvacsora volt. A vágóhídi dijak s a hűtőberendezés ügye a kisgyülés előtt. 3 uj orvos és 3 uj állatorvos a megyében. (A ,. Békés“ munkatársától.) Békés­vármegye kisgyülése ma délelőtt ülést tart. A kisgyülés elé a holnapi közgyűlés anyagán kívül 171 különféle akta kerül, úgy hogy összesen 189 ügyben kell javaslatot, illetve határozatot hoznia. A gyulai képviselőtestü­letnek a következő 11 határozata kerül jóvá­hagyásra a kisgyülés elé : Gyula város határozata, a városi köz- vágóhidi dijak megállapítása ügyében és ellene fellebbezés. Gyula város határozata, a piacok és vásárok hétköznapon való megtartása iránt beadott kérelem felett és ellene felebbezés. Gyulán egy kertészház építésének válla­latba adása és ellene felebezés. Gyula város határozata a Göndöcs kerti pavilion haszonbérének mérséklése ügyében és ellene felebbezés. Gyula v. határozata közvágóhidi gép- üzemü léghűtő építése tárgyában. Gyula város határozata volt városi kocsisa rokkant, dijának megállapítása és segé­lyezése ügyében. Gyula város határozata Varga Gábor v. •városi köztisztasági telepfelügyelő rokkant­sági járadéka tárgyában. Gyula város határozata a községi pol­gári fiúiskola igazgatója és tanárai részére vasúti félárujegy váltására térítési összeg megszavazása ügyében. Gyula város vagyonátruházási szabály- rendeletének módosítása. Gyula város képviselőtestületi tag válasz­tásra választási elnök és h. elnök kiküldése. Gyulán levente sportpálya és lőtér cél­jára terület bérbeadása. Gyulaváriból a következő határozatokat tárgyalják : Gyulavári község határozata a kiosztott földek után használati díj fizetésének válla­lása tárgyában. Gyulavári község határozata a reformá­tus egyház segélyezése tárgyában. Gyulavári község határozata az ellenőr- eskiidti állás megszervezése tárgyában. Kihirdetésre kerülnek még a következő oklevelek : Dr. Pálinkás János békésszentandrási 1. orvosi oklevelének meghirdetése. Dr. Bohus Tibor orosházi lakos orvosi oklevelének meghirdetése. Dr. Kordoványi Miklós szarvasi 1. állat­orvosi oklevelének meghirdetése. Dr. Garamvölgyi Dezső békési lakos orvosi oklevelének meghirdetése. Juhász László Gyula füzesgyarmati lakos állatorvosi oklevelének meghirdetése. Cs. Szabó Albert gyomai lakos állat­orvosi oklevelének meghirdetése. A kisgyülés előreláthatólag soká fog tartani s valószínűleg csak jóval dél után fog véget érni. Kémény-statisztika készül (A ,, Békés“ munkatársától.) Régi hiányt kíván pótolni a kormány azzal, hogy az egész ország területére kiterjedő egységes kéményseprő szabályzat készítését rendelte el. Ebből a célból rendelte el az iparügyi miniszter, hogy a kéményseprő kerületekben készítsék el a kémények statisztikai össze­írását. Ezt a munkát már az egész vármegye területén megkezdték s az igy összegyűjtött statisztikai anyag szolgál majd alapjául a l megalkotandó szabályrendeletnek.

Next

/
Thumbnails
Contents