Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-01-31 / 9. szám
LXVII. évfolyam 9. szám, Csütörtök Gyula, 1935 január 31 Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Ki néni találkozott még foltos ruhájú asszonyokkal, vagy vézna gyermekekkel, amint kezükben kis bádogtartóban apró, patent üvegeket vittek? Ki nem hallotta még halk csendülését a tejjel vagy tiszta vizzel teleöntött apró üvegeknek ? Ki nem gondolkodott el, töprengve, — addig, amig meg nem tudta, mit visznek az apró kis üvegekben, — hogy mik is azok az üvegek, mi van bennük s kiknek és mi célra viszik őket ? Ki nem látott még anyákat befordulni a Stefánia korvin-utcai ajtaján, karjukon apró gyermekkel, vagy kilépni úgy, hogy egyik karjukon a gyermek gögicsélt, másik karjuk pedig a kedvesen csendülő üvegeket vitte ? Minden nap végig csengenek a Stefánia üvegei a város utcáin, csilingelnek, mint apró üvegharangocskák. Végig csilingelnek a belvároson, végig a külvárosok felé vivő utakon, hogy aztán kinn a külvárosi ház földes szobájában felkattanjon patent dugójuk s a folyadék a szopókás üvegbe, majd a gyengélkedő apróság meleg kis szájába kerüljön, s onnan gögicsélő torkán lefusson és erővé legyen, valamikor tán kiáltás, harsány előre a megtámadott haza határain, vagy templomi szó, szelíd zengésű, vagy szó a parlamentben, aggódó és intő ? Ki nem látott még siető léptii nőket, szivük felett, vagy karjukon keresztjelzéssel, amint rójják a várost, járják a gyermekes házakat s járják gyalogszerrel a messze tanyavilágot ? Mindenki látott, mert nagy a szegénység, ahová a kis csendülő üvegek mennek és mert sok a gyermek, még a mai szegény világban is, ahová ki kell menni a Stefánia védőnőinek, hogy lássanak, hogy tanácsot adjanak, hogy a gondokkal küzdő anyáknak segítségére legyenek. És aki látja, valahogy nyugalom száll a szivére, mert látja és tudja, hogy a jövendő palántái nincsenek ápolás nélkül, hogy a nemzet szempontjából a legszegényebb gyermek is épp oly becsült és féltett, mint a módosok ivadékai. Jól esik látni és tudni, hogy a szeretet őrködik és segíti az anyát, aki megajándékozza férjét és nemzetét s a gyermeket, aki csöpp kis testében zsenge erővel és zsenge erőcskéjében is kissé meghanyat- lottan sirdogál és várja, hogy az irgalom és a tudás segítsen rajta. Nap mint nap látjuk, mit végez a Stefánia, tisztán áll ellőttünk az érdem, amit szerez odaadó, hiv munkájával. Forduljon hát feléjük a társadalom szive még több melegséggel s nyúljanak feléje az adakozó kezek még bővebb adakozással. Segítse őket, aki teheti, hogy ők is segíthessenek. Ki nem látott még rózsaszín kis kezeket, amint csacskán kalimpálnak a levegőben a pólya felett s ki nem szomorodik el szivében mélyen, amikor azt hallja, hogy vannak csecsemő ujjacskák, amelyek szederjesek, kékek és vörösek a fagyjárta szoba levegőjétől, hogy vannak csecsemőkezek, amelyek nem melegek s csak az anya leheletének melege melengeti. Mintha maga az Ur Jézus állna ezüstösen sugárzó ruhában a Stefánia hajléka felett, áldásra kiterjesztett kezekkel s mintha mondaná zengő szavakkal: engedjétek hozzám a kisdedeket! Engedjétek hozzám őket, rakjátok párnás kis lábaik elé az adakozás aranypallóit, hogy léptük a nincs mély árkain át hozzám vezethessen. Mintha a (A „Békés“ munkatársától.) Az Országos Stefánia Szövetség gyulai fiókja szombaton délután tartotta rendes évi közgyűlését. Konkoly Tihamér dr. elnöki megnyitójában ismertette a védő-intézet szociális hivatását, s kérte a szép számmal megjelenteket, hogy az anya és csecsemővédelmet meleg szívvel karolják fel, mert az a nagy nemzetmentő munka, amelyre a Stefánia hivatva van, csakis úgy végezhető el, ha a társadalom megértőén támogatja a szövetséget. Sséll Imre dr. vezető orvosi jelentésében, amely szemléltető képét adta a védőintézet értékes évi munkájának, statisztikai adatokkal bizonyította, hogy az anya és csecsemővédelem a csecsemő és gyermek egészsége, de a praevenció szempontjából is milyen döntő befolyást gyakorol. Az évi munka zökkenő nélkül folyt, a rendelésen megjelentek nemcsak orvosi vizsgálatban részesültek, hanem a szükséges tanácsokat is megkapták. A tanácsadásokon kívül a szakorvosok anya és csecsemővédelmi ismeretterjesztő előadásokat is tartottak az intézetben, ami nagyban hozzájárult az intézet praeventiv munkájának eredményességéhez. A csecsemő és gyermekmentésnek az anyavédelemnél kell kezdődni, állapította meg tartalmas jelentésében Sséll Imre dr. e. ii. főtanácsos. Ez a felismerés vezette az Országos Stefánia Szövetséget is, amikor (A „Békés“ munkatársától.) „Kereskedelem és kultúra“, ezt a címet adta Gáli Géza dr., a József szanatórium kiváló igazgató-főorvosa annak a nagy érdeklődéssel kisért, rendkívül nívós előadásnak, amelyet a Kereskedelmi Csarnok meghívására folyó hó 26-án este tartott a ; Komló fehértermében. A nagykulturáju ember gazdag csendülő kis vándor-üvegeken az ő angyalai harangoznának. Hallgassátok, hallgatózzatok a város zaja felett, aki meghallja a csilingelő üvegek hangját és izenetét, annak utjain kinyílnak a virágok. ama kívánságának adott kifejezést, hogy az anyavédelmi tanácsadás szakorvosi szempontból is bővüljön. Páll Gábor dr. szülészfőorvos és helyettese, Tápay István dr. alorvos önzetlen működése ezt az intenciót a gyulai védőintézetben lehetővé is tette s az anyák most már szakorvosi tanácsokat is kapnak. Az intézet szociális segélyeket is nyújtott s működését Gyulavárira és a pósteleki majorokra is kiterjesztette. Gombkötő Ferenc dr. anyavédelmi tanácsadó orvos 1934 dec. 31-ével felmentését kérte, mert 9 hónapi időtartamra Budapestre kellett utaznia a tisztiorvosi tanfolyam elvégzésére. Antalócsy Nándor részletes és pontos pénztári jelentése után a közgyűlés véget ért. A vezető orvosi jelentés statisztikájából élesen domborodik ki, hogy milyen áldásos eredményei vannak a. Stefánia munkájának. A csecsemőhalálozás azoknál, akik nem védencei az intézetnek, 15-25°/o volt, mig a védett csecsemőké mindössze 3-03°/0, ami több, mint 12 százalék különbséget jelent. Az év folyamán adatott orvosi tanács 2761 esetben, a védőnők pedig 6666 látogatást végeztek. A tejkonyha szintén igen áldásos munkát végzett, 17631 adag tej készítményt szolgáltatott ki. Még nagyobb kvantum kiszolgáltatása is szükséges lett volna, azonban többet, sajnos, anyagiak hiányában nem tudott az intézet kiosztani. ismeretével felépített eleven és nívós előadás a kereskedelem és kultúra kapcsolatait biztos, tiszta fénnyel világította meg, s meggyőző erővel mutatott rá azokra az eredményekre, amelyeket a kultúra a kereskedelemnek köszönhet. Az emberi fejlődés történetén, át a legkülönbözőbb korokon, kezdve az ujkökorszakon, egészen a máig, a keresA csecsemők halálozási statisztikáját 12 százalékkal javította meg Gyulán a Stefánia védöintézet működése. „Kereskedelmi szabadság kell a népek gazdaságának fellendüléséhez.“ Sáli Géza dr. előadása a Kereskedelmi Csarnokban,
