Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-08-11 / 64. szám

LXV1I. évfolyam K4. szám Vasárnap Gyula, 1935 augusztus II Előfizetési árak : Nejsryedévre : Seiyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. ^irdítési díj eíör** ftseteadő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok net» adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FETRENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Körülöttünk a megbolygatott békéjii, gazdasági rendsze­rében fenekestül felforgatott Európában min­denütt csak a nyugtalan kavargás. Egyik országban panamák, a másikban a két táborra szakadt polgárság két dühödt farkasként való szembenállása, a harmadikban forradalmi jellegű lázadás, a negyedikben a szélsőség diktatúrája. Nem tudja a polgárság,' hogy mikor ablakán este lebocsájtja a rolló leme­zeit, mire ébred reggel, vagy akár már ■éjszaka is ? Nem tudja, mikor csapódnak be ablakán a polgárháború kósza golyói, mikor tépik fel ablaka alatt az utcaköveket s mi­kor kezdenek ropogni a fanatikusan szoron­gatott puskák ? Olyan országokban is dúl a kataklizma, amelyek ha nem is győztesei, de nyertesei a háborúnak, ahol pénz van s arany hever garmadában az állambank pin­céiben. Ott is viharzik a politikai nyugtalán- ság, ahol forognak a tranzmissziók, ahol a kereskedelem lüktet, ahol a kerekekkel és elevátorokkal együtt forog a pénz is és ahol aki dolgozni akar, tud is és nem kell éheznie. Ahol nincs szegénység, ahol, ha vannak is munkanélküliek, nincsenek, akik kategorikusan éheznek, kivetve az élet ten­geréről a nincs kietlen szikláira. És nálunk, ahol valósággal a. hétszükesztendő próbáit és nyomorúságát éijük, magyar földön, ame­lyet megcsonkítottak, jussaiból kiforgattak, Magyarországon, ahol egyik étben sertés­vész, másikban aszály, a harmadikban fagy és jégverés tizedelte meg a földjén izzadó Tiborcok reményét és munkája gyümölcsét, csend van, zavartalan, nyugodt béke. Mint kis szigeten, ha a gondok ciprusai alatt élünk is, esténkint nyugodtan térünk pihenni és nem ébredünk szomorú és véres meg­lepetésekre. Körülöttünk dühösen és fenye­getőn tajtékzik Európa, forr, kavarog a politika árja s ahol most éppen csend van is, ki tudja, mi készül a mélyben s mily iszonyú sárkányok emelkednek fel egyszer a habok fölé s vernek szárnyaikkal elseprő tajtékzást? Mi, példás kis magyar sziget, a keresztényi és bölcs türelem megnyilatkozá­sának maréknyi hazája, álljuk a vihart, mint a puszták pásztora kifordított subával, kalap alóli flegmával, álljuk az idők próbáját s nézzük a kavargást, nézzük nyugton és böl­csen, felmérvén a ravasz és megkergült (A Békés“ munkatársától.) Békés és Mezőberény gazdái kérelmére soronkivüli ülésre hívták össze pénteken a vármegye mezőgazdasági bizottságát, amelynek tárgy- sorozatán nem kisebb fontosságú ügyek sze­repeltek, mint a gazdaadósságok végleges rendezése, az adóreform és a mezőgazdasági munkásság közmunkákkal való megsegítése. A népes ülésen Kovács Pál elnökölt. Napirend előtt Tildy Zoltán javaslatára ki­mondták, hogy a Békésmegyei Gazdasági Egyesülethez intézendő átiratban köszönik világot s számot vetvén erőnkkel, ami pihen bennünk s amire szükségünk van, hogy meg- állhassunk a történelem viharában. Ha valaki, úgy mi igazán „megbízható eleme“ vagyunk a mai Európa társadalmának. Pedig ha vala­hol dúl a nincs, úgy itt igen. Es itt mégis rend van, rend és nyugalom, béke és türe­lem, mint kiket a történelem próbás századai neveltek. Nálunk is van koldusság, nálunk is van temperamentum, nálunk is vannak ágensei az északi áíiumnak, csakhogy nálunk mindezekhez és mindezek fölébe bölcsesség is van, bölcsesség, mely nem nyu! a rendőr­főnökök íövegéhez, hogy karóra tűzze s nem szaggatja fel az utca köveit, hogy a béke és a rend szekere tengelyét törje rajtuk. meg Beliesey Gézának nagy szolgálatait,, amelyekkel a gazda társadalom ügyét a mai súlyos időkben felkarolt !. A tárgysorozat első pontját, a fagy- és aszálysnjtott gazdák megsegítését célzó javas­latot Schultz József (Mezőberény) ismertette és javasolta, küldjenek fel küldöttséget, amely az illetékes miniszterektől kérje, hogy Békés­megyében az idei földadó teljesen elengedtes­sék, a többi adóra adjanak egyévi kamat­mentes haladékot és az összes kamatfizetési Kivételes időkben kivételes rendszabályok kellenek. A megyei mezőgazdasági bizottság küldöttséget meneszt a miniszterhez. T. A n € A A gyulai Huszka-család. Visszaemlékezés. Irta: KÓHN DÁVID. I. Gyula tudvalevőleg a legősibb magyar váro­sok közé tartozik. Története az Árpádkori királyok sőt vezérek idejéig terjed. De miután a török hódoltság alatt Békésvármegye többi városai és községei mellett Gyuia is csaknem teljesen elpusz­tult és újabb .életre kelése alig két évszázadra tehető: ősi családokról is csak azóta lehet szó és ezek az ősi családok száma is nagyon de nagyon megfogyott, mert túlnyomó részük vagy elköl­tözött városunkból, vagy teljesen kihalt. Az ősi családok között nevezetes helyet fog­lalt el a Huszka család, amelynek kimutatható legrégibb tagja már a tizennyolcadik század máso­dik felében szerepelt Gyulán és pedig számottevő pozícióban és igy az ősi családok közé tartozónak tekinthető. Huszka Mihálynak hivták az őst, aki gyulai rom. cath. magyar kántortanitó volt, ugyanabban az időben, amikor a németvároson Erkel József, városunk országos, sőt világhírű, legjelesebb szülötte: a halhatatlan emlékű Erkel Ferenc édes atyja, ugyancsak mint kántortanitó működött. Huszka Mihály és Erkel József tehát kollegák voltak még pedig évtizedek hosszú során keresztül. A paritást még annyiban is megtartották, hogy mindegyiknek kilenc gyermeke volt. Huszka Mihály magas kort ért és 1816-ban költözött el az élők sorából. Kilenc gyermeke közül hat fiú volt, kor és névszerint: Mihály, Imre, János, József, István és Ignácz Legidősebb fiát Mihályt a kántortanitó tudo­mányos pályára adta. Jogot végzett, hites ügyvéd lett, de ügyvédi gyakorlatot nem igen folytatott, hanem a közigazgatás szolgálatába állott és a múlt század negyvenes éveiben Magyar Gyula’ városa egyik jegyzői tisztségét töltötte be nagy szorgalom­mal és hivatottsággal, úgy hogy 1848-ban Besse­nyei’/ Károly után Gyula város őt választotta meg országgyűlési képviselőnek Eme minőségben elment Debrecenbe és 1849 április 14-én ő is megsza­vazta a detronizációs törvényt. Világös után buj­dosnia kellett, de elfogták és hosszú időn át kép­viselősége miatt súlyos várfogságban sínylődött. Ez a raboskodás megtörte, nevezetesen sokat bete­geskedett és e miatt anyagi gondokkal is küzdenie kellett. Hazafias érdemeiért és e miatt szenvedett mártiriumáért a város, báró Wrnckhrnn Béla főis­pán ajánlatára 1861-ben újra megválasztotta, még pedig egyhangúlag képviselővé. (Évtizedeken keresz­tül — nevezetesen 1867-ig — tudvalevőleg Wenck- heim Béla báró szuverénül irányította és intézte Békésvármegye politikai életét és minden kerület­ben azt választották meg országgyűlési képviselő­nek, akit ő akart és jelölt ki.) így Huszka Mihály is két Ízben, vagyis 1849-ben és 1861-ben volt Gyula városa képviselője. A rövidéletü 1861-iki országgyűlés után azonban teljesen visszavonult a közélettől is. Horatius ódájával írva: „procul nego- tiis“ (a közügyektől visszavonulva) élte le napjait. Huszka Mihálynak négy fia volt. Köztük a leg­idősebbik, ugyancsak Mihály, előbb megyei tábla- biró, majd a kir. bíróságok szervezésekor 1872-ben gyulai kir. - törvényszéki biró lett. Eme minőségében, mint kiváló hirü és nagyérdemű polgári biró, az elsők között volt, akik a gyulai törvényszéktől kir. ítélő táblabirónak kerültek fel Pestre, majd a táb­lák decentrálizációjakor onnan Temesvárra, ahol élte delén nemsokára meg is halt. Huszka Mihály második fia: Károly keres­kedői pályára lépett és eme minőségben Kaposvár város egyik tekintélyes polgára lön. A harmadik fiú: Kálmán élete változatos, mondhatni viharos lefolyású volt. Ő is jogi pályára lépett és a gyulai krónika megörökítette, hegy ami­kor 1861-ben felment Pestre, első alapvizsga leté­telére, még pedig — mint mondá — mindössze három napra, hazajött onnan tizenöt esztendő múlva. Pesten léte alatt alig tette be lábát az egyetemre, hanem a Peleskei Nótáriusból ösmert Baczur Gazsi módjára élősködőit az ugyancsak gyulai születésű, élte vegén különben Gyulára fiskáliskép hazajött hires Löffler (Kanalasi) János védszárnyai alatt. Ez a Löffler, a múlt században, Gyulán szintén ősi számba menő, hires mészáros család sarja, kalandos életéről volt Pesten ösmere- tes. A régi magyar színdarabokból és elbeszélések­ből hires Két pisztoly, Griff, Fehér Hajó stb. kávéházi kártyaklubboknak volt notórius alakja és a legváltozatosabb életet élte. Volt idő, mikor alig volt betevő falatja, volt — és pedig sokszor volt — hogy a legelegánsabb lakással dicsekedett és saját gummirádlis fogatot tartott és valósággal szórta a pénzt. O mellette famuluskodott, állandóan kitartva oldalán, Huszka Kálmán és csak a hetvenes évek elején vitte annyira, hogy letette a szigorla­tokat, mire — ismétlem : 15 esztendő múltával — hazajött Gyulára, hol előbb a törvényszéken jog- gyakornokoskodott valóságos éhbéren, de Baczur Gazsi tempóit megtartva, pompás, jó kedélye és szeretetre méltó egyénisége folytán, nagy népszerű­ségre tett szert. Az ő mondásaként örökítem meg, hogy nálánál malőrösebb ember nincs a föld hátán. Olyan, hogy az ő malőrje másnak szerencséjévé válhatna. Annak a másnak ugyanis ő vele kellene előbb nyolcvanöt számot lutrira tétetnie és azután a kilencvenből hiányzó öt számot maga részére megtenné, ezek a számok azután egytől egyig kijön­nének és kvinternót csinálhatna velük. Az általa

Next

/
Thumbnails
Contents